Az Európai Parlament benyújtott egy
arra irányuló javaslattervezetet, hogy a csevegőappokban
kötelezővé váljon a személyes adatok titkosítása, emellett
tilos legyen hátsó ajtót építeni a szolgáltatásokba, amiken
keresztül a hatóságok a bűnmegelőzésre vagy nyomozásra
hivatkozva bele tudnak nézni az állampolgárok levelezéseibe.
A végpontig terjedő titkosítás lényege, hogy csak a küldő és a címzett képes elolvasni az üzenetet, és még a szolgáltatást fejlesztő cég sem tud hozzáférni annak tartalmához.
A tervezetet előbb az Európai Parlamentnek, majd az Európai Bizottságnak is el kell fogadnia, mielőtt hatályba lép, így arra is van esély, hogy végül enyhébb formában vagy egyáltalán nem fogadják el.
Ha mégis megszavazzák, az akár konfliktushoz vezethet Brüsszel és azon országok közt, amelyek nem támogatják a titkosítás használatát, mint amilyen az Egyesült Királyság is.
A hátsó ajtók tiltása ugyanis megnehezítené, hogy a hatóságok a nyomozati jogkörökről szóló törvény (Investigatory Powers Act) kitétele alapján felszólítsák a cégeket az elektronikus védelem eltávolítására, amennyiben a nyomozás azt indokolja.
A kérvény teljesen szembe megy a német belügyminiszter, Thomas de Maiziere törekvéseivel is, aki közölte, hogy már dolgoznak egy olyan rendeleten, ami lehetővé tenné a jogi szervek számára a titkosított üzenetekhez való hozzáférést is.
A magánszféra kontra nemzetbiztonság vitája tavaly a San Bernardinó-i terrorista iPhone-jának kapcsán került előtérbe, amikor az FBI szeretett volna hozzáférni a gyanúsított telefonjának tartalmához, de az Apple megtagadta, hogy a szoftver módosítsa.
