​Elhunyt az ország egyik legidősebb ügyvédje - Dr. Csorba Ede emlékezete

Címfotónkon: Dr. Csorba Ede szerettei, barátai és tisztelői körében, születésnapján, 2015-ben

"A Teremtő csodálatosan hosszú életidővel ajándékozta meg: még a királyi Magyarországon született, gyermekfejjel megélte a „Nagy háborút” és a trianoni pusztítást, majd végigélhette a mindig „lángokkal ölelt” kis ország békés évtizedeit, átélte a II. világháború szörnyűségeit, a kommunista évtizedeket, majd mintegy negyed századot élhetett a lassan újra magára találó Magyarországon" - mondta Bellai Zoltán kaposvári református lelkész prédikációjában, a temetési szertartáson.

Dr. Csorba Ede családja Somogy megye és Kaposvár közéletében mélyen és régóta beágyazódott és jelentős szerepet vállalt. Hogy mást ne említsünk: felmenői között tudhatta a megyeszékhelyen 1846 augusztusában megnyílt – a ma országszerte ismert Kaposi Mór Megyei Kórház ősi magját jelentő első kórház - alapító főorvosát Dr. Csorba Józsefet, aki kinevezésekor már több, mint egy évtizede a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.

Dr. Csorba Ede 1912-ben Kaposváron született, a kaposvári Somssich Pál Reálgimnáziumban tett érettségi után a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jogi karán 1935-ben szerzett diplomát. Néhány éven keresztül a járási főszolgabírói hivatalnál, a megyei tiszti főügyész mellett közigazgatási gyakornok volt és mint alispáni titkár, 1941-ben ügyvédi-bírói vizsgát tett. Az ügyvédi kamara lajstromkönyve szerint 1944. július 1-jén jegyezték be a kamara tagjai sorába.

A Somogy Megyei Ügyvédi Kamara által az ügyvédi kamarák megalakulásának 125. évfordulója alkalmából kiadott emlékkönyvben ő maga ügyvédi praxisáról részletesen vallott. Innen tudjuk, hogy a német csapatok l944. márciusi beözönlése után, az addigi megyei közigazgatási szolgálatát nem kívánta tovább folytatni. A háborút elejétől fogva vesztes háborúnak tekintette, a német nemzetiszocializmus nem volt az ínyére. Praxisa visszaemlékezése szerint két irányú volt: „baloldaliak, zsidó származásúak és arisztokraták” ügyeit intézte. Egyfelől ezeknek az embereknek az életét igyekezett elviselhetőbbé tenni és a lehetőségekhez képest ellenállni a jobboldali elhajlásoknak, másrészről viszont magától értetődően a megye birtokossága, nagybirtokossága közvetlen összeköttetésben állt az alispánnal és vele, mint alispáni titkárral. Így a nézeteik és származásuk miatt segítségre szorulókon kívül az arisztokraták és földbirtokosok is hozzá fordultak és ügyvédi gyakorlatában megfértek egymással.

Kaposvárra 1944. december 2-án jöttek be az orosz csapatok. 1944 december végén háromtagú bizottságba választották; a városházán szolgálatra jelentkező magyar taxis, egy orosz gárdakapitány és ő, hármasban járták a megye községeit, a hadicselekmények miatti hadszíntér kialakítása végett. Kaposvártól a Balaton partig – részben pénzügyőri, részben rendőri feladatokat ellátva – igyekeztek emberségessé, a lakosság számára elviselhetőbbé tenni a kiürítések lefolyását.

1948-ban, mint írja, az ügyvédi pályán szomorúbb időszak következett be: elkezdődött a pártállam kiépítése, a kulák üldözés, valamint a közellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekmények időszaka. Az ügyvédi praxis egyre nehezebb lett az erősödő pártnyomás és az államvédelmi hatóság befolyása miatt.

Az Eszterházy utcai tekintélyes szülői házból, ahol a kovácsoltvas kapun a család monogramja ma is látható, népes családjával együtt kitelepítették a szomszédos faluba, ahol egy idős asszony fogadta be őket az egyetlen földes szobából és konyhából álló lakásába.

Ezzel párhuzamosan megindult a magánügyvédi praxis felszámolása. Megalakultak az első ügyvédi munkaközösségek. Alapító tagja volt a nyolc ügyvéddel, 1952. december 15-én megalakult Kaposvári 1. sz. Ügyvédi Munkaközösségnek. Akkoriban az ügyvédi munkaközösségbe való tagfelvétel a túlélést, a további ügyvédi gyakorlat folytatásának lehetőségét jelentette.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc után az Igazságügyi Minisztérium által végrehajtott 1958-as felülvizsgálat során I. fokon kiszűrték. Paradox módon a vele mindig szoros kapcsolatban álló és számára oly fontos református egyház „békepap” esperese az általa, mint presbiter által a lelkésszel szemben gyakorolt kritika miatt, az egyházügyi hivatal részéről fogalmazódott meg a kizáratása iránti igény. Ez általános felháborodást váltott ki, emiatt, valamint, mivel akkor született meg ötödik gyermeke, Éva, - aki jelenleg a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnöki tisztét tölti be - , a törlési határozatot visszavonták.

Az átalakult praxisában egyre nagyobb teret kaptak a szövetkezetek, ám ezzel egyidőben fokozódó nyomás nehezedett a szövetkezetek képviseletét ellátó ügyvédekre. Erősödött az igény, hogy más képviseletet ne lássanak el, pl. havonta 3 egyéb ügynél többet ne vállaljanak. Alapvetően ez okból valamint a gyermekek egyetemre, kollégiumba bekerülési esélyének a növelése céljából az ügyvédi kamarai tagságát 1962. július 1-jével megszüntette. A KISZÖV égisze alatt alakított jogi irodát, amelynek tagjai a rendszer által ideológiai megfelelőség hiányában kirotálódott, de egyébként kiválóan felkészült jogászok voltak.

Dr. Csorba Ede nem csak szálfa termetével magaslott ki a sorból, morális értelemben is magas tölgy volt. Személyisége, felkészültsége, józan bölcsessége, kiváló memóriája, szónoki képessége, öblös orgánuma és sztentori hangja tiszteletet parancsolóak voltak.

Nagy fejtörést okozott a Pécsi Jogtudományi Egyetem tudós professzorainak, hogy mi legyen a neve annak a diplomának, amelyet neki a 80. jubileumon adományoz, lévén hogy ilyen évfordulót még senki nem ünnepelt. Mi jöhet az arany, gyémánt, rubin és gránit diplomák után? Úgy döntöttek, hogy ez a „zafír diploma” lesz, amelyet Dr. Kecskés László dékán személyesen adott át részére, meghitt, ünnepélyes keretek között, Felsőmocsoládon, házastársa - a család által visszaszerzett és az enyészettől megmentett - kastélyának kertjében.

Búcsúztatásán öt gyermeke, 19 unokája 36 dédunokája, száznál is több családtagja volt jelen, akik számára minden bölcsességével leszűrt gondolatait, üzenetét Éva lánya tolmácsolta. „Összefogás, nagylelkűség, minden hiábavalóság”. Az üzenet címzettjei elsősorban a családtagok voltak, de lényegében mindnyájunknak szólt.

Személyében a kar egyik doyenje távozott és egy általa, erőteljes személyisége jegyeiben megjelenített korszak zárult le. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, akik őt példaképünkként ismerhettük és tisztelhettük.

Dr. Fekete László ügyvéd, a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara volt elnöke, Kaposvár