A
lap kérdésére, miszerint a közigazgatási bírósági rendszer
határidő nélküli elhalasztása ellenére lesz-e bármilyen
változás a közigazgatási bíróságok szervezetében, dr. Boros Anita, az OBH elnöki biztosaelmondta: a
közigazgatási bíráskodás az eddig megszokott szervezeti keretek
között folytatódik tovább. Fő szabály szerint a közigazgatási
és munkaügyi bíróságok járnak el első fokon a közigazgatási
perekben, ezek közül is nyolc régióközponti bíróság
foglalkozik valamennyi pertípussal. Vannak olyan eljárások,
amelyek első fokon magasabb szinten, a Fővárosi Törvényszék –
amely egyúttal valamennyi közigazgatási és munkaügyi bíróság
fellebbviteli fóruma is – vagy a Kúria előtt indulnak. Ami
biztos, hogy a reform elhalasztása sem a bírákat, sem az
igazságügyi dolgozókat, sem pedig a jogkereső polgárokat nem
érintheti hátrányosan. Az OBH fennállása óta a közigazgatási
ügyszak jelentős változásokon és komoly fejlődésen ment
keresztül. A hivatal azon dolgozik, hogy továbbra is biztosítsa a
bíráskodás zavartalan működését, az ítélkezés minőségét
és időszerűségét tekintve egyaránt.
Hangsúlyozta: az elmúlt időszakban nagyon sokat tanultak. A tervezett változás kezelésére komolyan készültek, az OBH elnöke az átmenet elősegítése érdekében projektet hívott életre. Az ebben dolgozó bírósági szakemberek az átmenetért felelős szaktárcát segítve jogszabály-véleményezési, szabályozóalkotási és ügyviteli, HR-, gazdálkodási, épületgazdálkodási, ítélkezési- és igazgatási-informatikai, továbbá a szakmai felkészítést, valamint a belső és a külső tájékoztatást segítő feladatokat végeztek. Az elmúlt hónapokban olyan tudással és tapasztalattal gyarapodott a szervezet, amelyet a jövőben bármilyen változás véghezvitele esetén magabiztosan hasznosíthatnak. Az Átmenet projekt a működése alatt számos kézzel fogható eredményt ért el. Ezeket igyekeznek továbbvinni, illetve hasznosítani a rendes bírósági szervezetben is. Néhány példát kiemelve: a létszámbecslésre kidolgozott számítási módszereket, az összeállított széles körű adatbázisokat az emberi és tárgyi erőforrásaikról vagy éppen a képzési terveiket.
A közigazgatási perrendtartással kapcsolatos tapasztalatokról is szólt. Kiemelte: az OBH-ban külön munkacsoport foglalkozik a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatályosulásának vizsgálatával, a Kúria pedig konzultációs testületet állított fel, amely alapvetően jogértelmezési kérdésekben ad állásfoglalást. A munkacsoport elsősorban az igazgatási teendők ellátását segíti, például figyelemmel kíséri és elemzi az ügyforgalmi, illetve létszámadatokat. Emellett hozzájárul a kapcsolódó szakmai feladatok előreviteléhez is, így elemzi az új jogintézmények alkalmazási gyakorlatát, s ahol korrekcióra van szükség, jogszabály-módosítási javaslatokat is kidolgoz.
Hozzátette: az új eljárási kódex hatályba lépése óta eltelt másfél év gyakorlati tapasztalatai azt igazolták, hogy számos rendelkezése segíti a jogalkalmazást. A törvényhozó fő célkitűzése az volt, hogy hézagmentes, hatékony jogvédelmet biztosítson az ügyfeleknek a közigazgatás esetleges jogsértéseivel szemben. Az azonnali jogvédelem intézménye például a korábbiaknál szélesebb körű eszköztárat ad a bíróságnak valamely, közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, jogviszony ideiglenes rendezése, illetve adott állapot változatlan fenntartása érdekében. A mintaper ugyancsak új lehetőség, amellyel az azonos jog és ténybeli alapú ügyek elbírálása felgyorsul, költségtakarékosabbá válik, egyúttal hozzájárul a döntések kiszámíthatóságához, a joggyakorlat egységéhez. A perrendtartás immár a közigazgatási perekben is lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróság közvetítést rendeljen el. Ez a megoldás a felek érdekeit messzemenően szem előtt tartó megoldási javaslatot kínál a közöttük lévő viták rendezésére.
A
teljes interjú ide kattintva olvasható.
