Az EU hosszas tárgyalások után – írta a Deloitte - 2018 tavaszán elfogadta az ún. geo-blocking rendeletet, amely decembertől szigorítja a vevők indokolatlan hátrányos megkülönböztetésének tilalmát, legyen szó kereskedelmi értékesítésről, az árazásról, vagy az értékesítési és fizetési feltételekről.

A rendelet megtiltja a vevők indokolatlan és hátrányos megkülönböztetését az állampolgárságukra, lakóhelyükre, vagy letelepedési helyükre hivatkozva. Az Európai Bizottság 2015-ben kezdeményezett egy konzultációt, amely szerint a fogyasztók csaknem 90%-a tapasztalt már hátrányos megkülönböztetést, amikor más uniós tagállamban vásárolt – hasonló eredményre jutott az Európai Bizottság 2017-ben zárult e-kereskedelemmel foglalkozó ágazati vizsgálata is, amely szerint a fogyasztási cikkeket értékesítő kereskedők 38 százaléka gyűjt információkat a vevők tartózkodási helyéről, hogy területi alapú korlátozási intézkedéseket vezessen be.


A rendelet minden olyan kereskedelmi vállalkozást érint, amely akár üzlethelyiségben, akár weboldalon keresztül külföldi országokba is értékesít, de leginkább az online kereskedelemmel foglalkozó cégeket érintheti majd, mivel leggyakrabban ezek alkalmazzák a vevők indokolatlan hátrányos megkülönböztetésének valamely formáját – mondta el dr. Göndöcz Péter (képünkön), a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.

A rendelet alapján biztosítani kell, hogy a vevőnek egy olyan, másik tagállamban működő kereskedőtől is lehetősége legyen vásárolni, amely a vevő országába egyébként nem vállal árukiszállítást. Például, ha egy magyar vevő egy román weblapon a hazainál kedvezőbb árú terméket talál és ezt meg szeretné venni, akkor nem tagadható meg a kiszolgálása arra hivatkozva, hogy az eladó nem foglalkozik magyarországi házhozszállítással. Ilyen esetben a vevő számára lehetővé kell tenni, hogy a terméket a kereskedőnél átvehesse, vagy onnan saját költségén hazaszállíttassa.

Ugyancsak tilos a megkülönböztetés az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások igénybevétele esetén, mint például a website menedzsment, tűzfal szolgáltatás, felhő-, vagy hoszting szolgáltatások. Például, ha egy osztrák fogyasztó hoszting szolgáltatást kíván igénybe venni egy magyar szolgáltatótól, akkor nem számolható fel plusz költség azért, mert a vevő nem magyar nemzetiségű.

A rendelet alapján a kereskedő nem tehet különbséget a saját tagállamából származó és más tagállami vevők között a nem elektronikus szolgáltatások értékesítésekor, mint például a szálláshely-szolgáltatás, az autókölcsönzés, a sporteseményekre, zenei fesztiválokra vagy szabadidőparkokba szóló belépőjegyek értékesítése. Például egy adott országban igénybevett zenei fesztivál belépőjegy kedvezményének meghatározásakor nem lehet különbséget tenni az adott tagállami állampolgárok és a külföldiek között.


Az online kereskedelem szempontjából további rendkívül fontos változás, hogy a rendelet alapján az online kereskedők nem tilthatják le vagy korlátozhatják más tagállami állampolgárok hozzáférését az online kereskedés helyéül szolgáló weblapjukhoz és hozzájárulásuk nélkül nem irányíthatják át őket más országbeli honlap-verziókra – tette hozzá dr. Miks Anna (képünkön), a Deloitte Legal versenyjogi csoportjának vezetője.

A rendelet a fizetési módokkal kapcsolatos megkülönböztetést is tiltja. A kereskedők továbbra is eldönthetik, hogy mely fizetési módokat fogadják el, azonban ezt diszkriminációmentesen kell biztosítaniuk. Ha például egy kereskedő saját tagállamában a fizetés során elfogadja a Maestro kártyát, akkor a vevő tagállama szerinti Maestro kártyát is el kell fogadnia.

A rendelet kikényszerítéséért minden tagállam maga felel, azonban Magyarországon jelenleg még nem történt meg a hatóság kijelölése és egyelőre még az sem ismert, hogy a rendelet szabályainak megsértése milyen szankciókat von maga után.

Az mindenesetre biztos, hogy a rendeletben lefektetett tilalmak egyértelműek, és az a kötelezettség is, hogy a vállalkozásoknak 2018 decemberéig összhangba kell hozniuk kereskedelmi gyakorlatukat a rendelettel. Ezért különösen fontos, hogy valamennyi online értékesítéssel vagy határon átnyúló kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás összhangba hozza gyakorlatát az új rendelettel.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/302. rendelete a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról, HL LI 60/1., 2018. 03. 02.