A konferenciát köszöntő szavaiban dr. Varga Zs. András egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarország hatalmas politikai
és jogi erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy saját
Alkotmánya, saját joga alapján működhessen és saját jogát
saját bíróságai érvényesítsék. Tette ezt egy – a saját
akaratából fennálló – soknemzetiségű struktúra, birodalom
részeként. Elfogadva a közös terhekből és szabályokból
mindazt, ami a közösség által megkövetelt, és ragaszkodva
mindahhoz, ami a sajátja és amiről a közös struktúra érdekében
nem mondott le soha. 160 éve nem sok esély látszott arra, hogy
ezek az erőfeszítéseket siker koronázza. A hazánkra erőltetett
birodalmi önkény tizedik évében azonban a császár belátta,
hogy Magyarország nem kormányozható az osztrák birodalmi jog és
osztrák törvénykezési szervezet által.
Az Országbírói Értekezlettel kezdetét vette az a folyamat, amely
rövid időn belül, a magyar jog hatályának felélesztéséhez, és
a Kúria működésének - 1861. április 3-án, húsvét nyolcadának
szerdáján -, bekövetkezett helyreállításához vezetett.
Ez azt is jelenti, hogy a politikai kiegyezést megelőzte a jog- és
az igazságszolgáltatás helyreállítása. Az uralkodónak
tiszteletben kellett tartania az 1492:10. törvénycikk előírását,
hogy uralkodói hatalmával nem kényszerítheti a bíróságokat
arra, hogy azok az ország törvényes szokásai és joga ellenében
ítélkezzenek. Ez a 160 évvel ezelőtti esemény Magyarország
alkotmányos működése helyreállításának első közjogi
eseménye volt.
Dr. Varga Zs. András kiemelte, hogy a Kúria saját ősi alkotmányos
intézményünk, amely európai érték és a kontinensen az egyik
legrégebbi működő állami bíróság. A Kúriának az összes
alkotmányos intézménnyel együtt ugyanazt a feladatot kell
ellátnia ma is, amit el kellett látni 160 éve, védelmeznie kell
Magyarország alkotmányos önazonosságát. A Kúria súlya és
szerepe ebben sem választható el Magyarországétól. A Kúria
függetlensége nem őrizhető meg Magyarország függetlensége
nélkül, amit azért mondhatunk ki, mert elődeink 160 évvel
ezelőtt ezt világosan elénk tárták.
A konferencia további előadásaiban, az Országbírói Értekezlet
tükrében szó volt a királykoronázás közjogi jelentőségéről,
az Októberi Diplomáról, bírósági szervezet és a „kis
kiegyezés” kapcsolatáról, a magyar jogrendszer átalakulásában
a nyelv, valamint a pesti jogászképzés szerepéről. A magyar
polgári anyagi magán-törvények, a büntető törvények és a
törvényes gyakorlat, valamint a váltójog kérdéséről a
modernizáció és a nemzeti tradíciók tükrében.
A konferenciát dr. Darák Péter tanácselnök, a Kúria korábbi
elnöke összegezte és zárta.
