A konferenciát köszöntő szavaiban dr. Varga Zs. András egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarország hatalmas politikai és jogi erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy saját Alkotmánya, saját joga alapján működhessen és saját jogát saját bíróságai érvényesítsék. Tette ezt egy – a saját akaratából fennálló – soknemzetiségű struktúra, birodalom részeként. Elfogadva a közös terhekből és szabályokból mindazt, ami a közösség által megkövetelt, és ragaszkodva mindahhoz, ami a sajátja és amiről a közös struktúra érdekében nem mondott le soha. 160 éve nem sok esély látszott arra, hogy ezek az erőfeszítéseket siker koronázza. A hazánkra erőltetett birodalmi önkény tizedik évében azonban a császár belátta, hogy Magyarország nem kormányozható az osztrák birodalmi jog és osztrák törvénykezési szervezet által.

Az Országbírói Értekezlettel kezdetét vette az a folyamat, amely rövid időn belül, a magyar jog hatályának felélesztéséhez, és a Kúria működésének - 1861. április 3-án, húsvét nyolcadának szerdáján -, bekövetkezett helyreállításához vezetett.

Ez azt is jelenti, hogy a politikai kiegyezést megelőzte a jog- és az igazságszolgáltatás helyreállítása. Az uralkodónak tiszteletben kellett tartania az 1492:10. törvénycikk előírását, hogy uralkodói hatalmával nem kényszerítheti a bíróságokat arra, hogy azok az ország törvényes szokásai és joga ellenében ítélkezzenek. Ez a 160 évvel ezelőtti esemény Magyarország alkotmányos működése helyreállításának első közjogi eseménye volt.

Dr. Varga Zs. András kiemelte, hogy a Kúria saját ősi alkotmányos intézményünk, amely európai érték és a kontinensen az egyik legrégebbi működő állami bíróság. A Kúriának az összes alkotmányos intézménnyel együtt ugyanazt a feladatot kell ellátnia ma is, amit el kellett látni 160 éve, védelmeznie kell Magyarország alkotmányos önazonosságát. A Kúria súlya és szerepe ebben sem választható el Magyarországétól. A Kúria függetlensége nem őrizhető meg Magyarország függetlensége nélkül, amit azért mondhatunk ki, mert elődeink 160 évvel ezelőtt ezt világosan elénk tárták.

A konferencia további előadásaiban, az Országbírói Értekezlet tükrében szó volt a királykoronázás közjogi jelentőségéről, az Októberi Diplomáról, bírósági szervezet és a „kis kiegyezés” kapcsolatáról, a magyar jogrendszer átalakulásában a nyelv, valamint a pesti jogászképzés szerepéről. A magyar polgári anyagi magán-törvények, a büntető törvények és a törvényes gyakorlat, valamint a váltójog kérdéséről a modernizáció és a nemzeti tradíciók tükrében.

A konferenciát dr. Darák Péter tanácselnök, a Kúria korábbi elnöke összegezte és zárta.