A tanácskozásnak különös aktualitását adja a készülőben lévő új Ügyvédi törvény és az annak nyomán a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi eljárási szabályzatának bizonyosan szükséges jövőbeni módosítása. A BÜK kéri, hogy minél többen jelenjenek meg és hozzászólásokkal, javaslatokkal segítsék mind a fegyelmis, mind pedig a regulációs munkát. A munkaértekezleten történő részvétel nem regisztrációhoz kötött, a Kamara várja az ügyvédeket, ügyvédjelölteket, ide értve akár a szünetelő ügyvédeket is.

Hogy mi adja az időszerűségét ennek a minden bizonnyal nagy érdeklődésre számító konferenciának, ifj. dr. Vég Tibortól, a BÜK fegyelmi bizottságának elnökétől (képünkön) megtudtuk: noha a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok valamennyi ügyvéd számára megismerhetők, mindazonáltal ahogy korábban, úgy bizottsági elnökként a jövőben is nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a bizottság gyakorlati munkájába betekintést nyerjenek azon kollégák, akiket ez érdekel. A BÜK életében, miként a többi területi kamarák életében is - az egyik legfontosabb mozzanat az ügyvédi önkormányzatiság. A bizottsági elnök erőteljesen hangsúlyozta: természetesen fontos és nélkülözhetetlen, hogy a közigazgatási ügyek intézésének a lehetőségét az ügyvédség saját kezében tarthatja, de legalább ennyire fontos és felelősségteljes, hogy a fegyelmi ügyekben saját hatáskörben járhassunk el. Európa más országaihoz viszonyítva ez szinte kivételesnek mondható – hívta fel a figyelmet a bizottsági elnök –, mert míg a közigazgatási kérdések, pl. tagfelvétel vagy törlés általában kamarai hatáskörben van, addig a fegyelmi ügyek tekintetében már egyáltalán nem magától értetődő az önkormányzatiság, azaz: más hatóságok gyakorlják az ügyvédek felett a fegyelmi hatáskört.

A történelmi hagyományok okán is, de főként a függetlenség folyamatos megőrzése érdekében nélkülözhetetlen – nyomatékosította ifj. dr. Vég Tibor, hogy az ügyvédek elleni fegyelmi ügyekben az ügyvédekből álló fegyelmi tanácsok járhassanak el. Ennek fennmaradása és sértetlen megvalósulása érdekében elengedhetetlen a kiegyensúlyozott, egyértelmű, azonos és méltányos fegyelmi eljárási joggyakorlat, amelynek megvalósítására a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága törekszik. A statisztikai adatok ugyan bíztatóak, de folyamatosan törekedni kell a hibátlan munkavégzésre – tette hozzá.

Tudomásul kell venni – adott hangot véleményének a BÜK fegyelmi bizottságának elnöke –, hogy legalább kétféle elvárás fogalmazódik meg az ügyvédekkel szembeni fegyelmi eljárást lefolytató kamarai hatóság vonatkozásában. A panaszosok döntő többsége „vért akar inni”, ha az ügyvéd hibázik, az számára megbocsájthatatlan. Elvárja a súlyosnál is súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását. A másik oldalról, az ügyvédek felől megfogalmazott igény pedig úgy jelentkezik, hogy a panszolt kiváltságos fegyelmi ítélkezést kíván, mondván, a fegyelmi tanács tagjait ő választotta, micsoda dolog az, hogy nem jelentkezik megfelelő „viszonyulás” az ő javára...

A dolog fonákságát elemezve, a bizottsági elnök elmondta: a panaszosokkal természetesen nincs módjuk külön konferencia keretében megismertetni a fegyelmi gyakorlatot, és nem volt egyszerű elfogadtatni velük azt a helyzetet sem, hogy az alatt az idő alatt, amíg a BÜK fegyelmi bizottsága a közelmúltban, az ismert okok miatt hónapokig nem működött, ügyük bizony húzódott. A bizottsági elnök ismeretei szerint emiatt egyetlen bejelentés sem érkezett a hatóságokhoz, mert egyetlen sürgető, vagy érdeklődő levél sem maradt válasz nélkül.

Feladtuknak tekintik tehát az ügyek méltányos, jogszabály által meghatározott keretek közötti intézését. Ezen közben – folytatja – nem könnyíti helyzetüket, hogy elsősorban az eljárási szabályok sajnos bizony nem egyértelműek, azok néhány esetben értelmezést igényelnek. Ezért külön is felhívja a figyelmet dr. Goda Gyula fegyelmi megbízott konferencia-előadására. Az ő javaslatára, szervezésében jött létre a BÜK fegyelmi bizottságának az a csapata, amelyik a fegyelmi apparátus Eötvös-díjjal kitüntetett tagjaiból áll. Évről-évre az idő közben felmerült jogértelmezési kérdéseket ajánlásként megfogalmazzák a gyakorlati munka megsegítése érdekében.

A közelmúlt fejleményeire utalva, ifj. dr. Vég Tibor elmondta: a 2014-es választásokat követően személyesen is szorgalmazta, hogy nyitni kell a tagság felé. Ennek keretében még abban az évben megtartották az első „interaktív konferenciát”; annak anyagát a leggyakrabban felvetődő fegyelmi ügyek ismertetése, a budapesti fegyelmi gyakorlat elbírálási gyakorlatának bemutatása, továbbá a felelősségbiztosítás és a fegyelmi ügyek kapcsolata adta. Az előadásokat követő kötetlen beszélgetések és felszólalások közre játszhattak abban – mondta –, hogy a választásokat követő „harci helyzet” ellenére minden megjelent ügyvéd a fegyelmi eljárások intézése vonatkozásában egyértelműen az ügyvédi önkormányzatiság megtartása mellett tett hitet.

Tavaly az ismert peres eljárásokra tekintettel az interaktív konferenciát nem tudták megrendezni, ám idén már igen, s reméli, ezt követően rendszeresen minden évben sort tudnak rá keríteni.

A 2015-ös év a fegyelmi bizottság munkájában kicsit hektikusra sikeredett – tekint vissza a bizottsági elnök a tavalyi nehézségekre. Volt olyan időszak, amikor eljárási jogosultságuk megszűnt és helyettünk – MÜK kényszerű kijelölése alapján – a területi ügyvédi kamarák jártak el. Minden rosszban van valami jó – teszi hozzá -: így legalább alkalma volt összehasonlítani más kamarák fegyelmi tanácsainak ítélkező gyakorlatát a budapestivel.

2017-ben vélhetően új Ügyvédi törvény lép hatályba, amelynek külön fejezete foglalkozik majd a fegyelmi eljárással – mondta a bizottsági elnök. Így aztán az idei év minden bizonnyal az új Ügyvédi törvényre vonatkozó szövegszerű javaslatok előterjesztése jegyében telik majd el. Az új Ügyvédi törvény szükségszerűen magával hozza majd a Fegyelmi eljárási szabályzat megváltoztatását is. A konferencia tartalmát tehát ezek figyelembe vételével állították össze. Nagy érdeklődésre számíthat többek között dr. Fábián Judit közigazgatási kollégiumi bíró (a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája, az ügyvédek fegyelmi ügyében a felülvizsgálati eljárás során ítélkezik) előadása a jelenlegi jogszabály és a bíróságok ítélkezési gyakorlata közötti összefüggésekről. A hozzászólásokat, javaslatokat az új Ügyvédi törvény fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályaival kapcsolatban dr. Horváth István fegyelmi megbízott és dr. Kádár Balázs fegyelmi bizottsági tag közös problémafelvetései előzik meg, amelyek tulajdonképpen már ahhoz a munkaanyaghoz kapcsolódnak, amely a Magyar Ügyvédi Kamara előtt is ismert.

Ifj. Dr. Vég Tibor, a BÜK fegyelmi bizottságának elnöke abban bízik, hogy a konferencia nagy segítséget nyújt majd a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége számára is a jogszabályi javaslatok megfogalmazásához. Ezért is tartja fontosnak, hogy dr. Bánáti János, a MÜK elnöke is aktívan részt vesz a május végi fegyelmis konferencia munkájában.

Miként a meghívóban is olvasható, minden ügyvédet és ügyvédjelöltet szeretettel várnak, minden véleményt, javaslatot szívesen fogadnak.