Murádot 21 éves korában, 2014-ben elrabolták és rabszolgasorba kényszerítettek az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei Irakban. A szexrabszolgaság áldozatául esett nők jogaiért kiálló Nadia Murádnak három hónap után sikerült megszöknie, később az ENSZ jószolgálati nagykövete lett, idén pedig a Nobel-békedíjra is jelölték.

Az üldözött jazidi közösséghez tartozó nőt 2014 augusztusában fogták el a terrormilícia harcosai, miután lerohanták az iraki Szindzsár tartományt. A dzsihadisták benyomultak a faluba, ahol élt, minden férfit megöltek, a nőket és a gyerekeket elhurcolták. A jelenleg menekültként Németországban élő Nadia Murad elmondása szerint az iszlamisták a jazidi nőket "megerőszakolásra szánt húsdarabnak" tekintik.

A strasbourgi ceremónián az idei másik két jelölt, Gordana Igric szerb újságíró és a René Cassin Alapítvány/Nemzetközi Emberi Jogi Intézet is oklevelet kapott, amiért civilként kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az emberi jogok védelme terén.

"Václav Havel idén lenne 80 éves. Már nincs köztünk, az öröksége azonban fontosabb, mint valaha" - hangoztatta az ünnepségen Pedro Agramunt, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke.

"(Havel) írásaiban és politikai tevékenysége során is a gyűlölet és az előítéletek veszélyeire, illetve a tolerancia, az együttélés, valamint az emberi jogok és a jogállamiság iránti tisztelet fontosságára figyelmeztetett (...) Vissza kell térnünk az általa közvetített üzenethez a mostani időkben, amikor kiújult kihívások érik az európai egységet, amikor a sokféleség megosztó tényezővé válik, az emberek pedig gyanakvással kezdenek egymásra tekinteni" - mondta a spanyol konzervatív politikus.

A díjat Václav Havel volt csehszlovák, későbbi cseh elnökről, drámaíróról nevezték el, aki Csehszlovákiában az ellenzéki értelmiség vezéralakja volt. A 60 ezer euróval járó kitüntetést negyedik alkalommal ítélték oda, az ET parlamenti közgyűlésének, a Václav Havel Könyvtárnak és a Charta 77 Alapítványnak a hozzájárulásából.

Kik a jazidok?

A jazidi közösség egy saját monoteista vallással rendelkező etnikai kisebbség Irakban. A kurd nyelv egyik dialektusát beszélik.

A jazidok az iraki Szindzsár hegység körül élő, több mint félmillió lelkes kurd nemzetiségű etnikai-vallási kisebbség. Tagjai az Iszlám Állam térhódítását megelőzően jellemzően a történelmi Mezopotámia északi részén, a mai Irak Ninive tartományában éltek. Két iraki falu kivételével az északi kurd nyelvjárást, a kurmadzsit beszélik. A jazidizmus az ősi közel-, illetve közép-keleti vallások számos elemét ötvöző, monoteista vallás, aminek alapelemei mintegy négyezer éve alakulhattak ki. A Bibliát és a Koránt is követik.

Hitükre nagyon erősen hatott a korai iszlám egyik misztikus szektája, a szúfizmus. Legközelebbi rokon vallásainak a síita iszlám alapelveit elfogadó alevizmust és jarszanizmust tekintik, de éppen e rokonság miatt leginkább az agresszív muszlim felekezetek üldözik őket — a jazidi történelem az Iszlám Állam 2015-ös vérengzését is beszámítva 73 nagy pogromhullámot tart számon.

A jezidiség nem missziós vallás, hívei születésükkel válnak a közösség tagjaivá. Vallásos szokásaikat féltékenyen titkolják az idegenek előtt, hitükre betérni nem lehet. Fő szentélyük Lálesben, (Moszultól É-ra) áll, és oda más vallású nem léphet be. E templomban áll vallásuk legszentebb jelvénye, Melek Tausz, a Pávaangyal szobra. Legnagyobb szentjük Adi ibn Muszáfir sejk (Sejkh 'Adi), akinek ugyancsak Lálesben álló síremlékéhez évente ünnepélyesen elzarándokolnak, és rituálisan megmártóznak a folyóban.

(Forrás: Wikipedia)