A szellemi tulajdon a XXI. század olaja – ezzel a címmel tartott
előadást dr. Pomázi Gyula Zoltán, a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalának elnöke. A hivatal célja – számolt be a vg.hu -,
hogy tudatosítsa a vállalkozások, egyetemek és magánemberek
körében a szellemi tulajdon fontosságát, hiszen az oltalom a
nemzetközi piacra lépés egyik alapfeltétele is – enélkül az
ötletek könnyen lemásolhatók.
Példaként a telefonjára mutatva elárulta, a készülék
270 oltalommal rendelkezik, ám ezek 17 százaléka nem is a gyártóé,
mert nem csupán a termékeket lehet eladni, hanem a jogokat is.
Számos cég foglalkozik azzal, hogy ezeket megvásárolja Közép-
és Kelet-Európában 50–150 ezer euróért, aztán
dollármilliókért adja tovább az Egyesült Államokban.
A magyarországi vállalkozások többsége még mindig
találmányokban és nem szellemi tulajdonban gondolkozik, pedig a jó
ötletek nem elegendők a gazdasági és társadalmi haszonhoz –
jelentette ki Pomázi. Az Európai Unióban a kis- és
középvállalkozások 8,8 százalékának van valamilyen bejegyzett
oltalma, Magyarországon ez a szám mindössze 3,3 százalék. A
rövid távú cél ennek a megduplázása, ám még a 6,6 százalékkal
is jelentősen távol állnánk például a 10 százalékos
Lengyelországtól.
Pedig ez monopoljogot teremt, véd a hamisítások ellen, a termék
és szolgáltatás mellett a felhasználói jog is értékesíthető,
ráadásul a befektetők szemében sokkal vonzóbbak az oltalmakkal
rendelkező vállalkozások.
Az oltalmak számában 2019-ben vette át a vezetést az Egyesült
Államoktól Kína, amely 1999-ben még csupán 276 nemzetközi
szabadalmi bejegyzést tett – összehasonlításul, itthon 2019-ben
450-et mutatott ez a statisztika –, ám mostanra évente 60 ezerre
növelte. Az ország a mesterséges intelligencia új szabadalmainak
50 százalékát tulajdonolja.
Fontos ügy még az egyetemeké, hiszen oltalom nélkül a
diplomamunka a legkönnyebben ellopható tudás.
Két évvel ezelőtt az egyetemek összesen 12 szabadalmi kérelmet
nyújtottak be, ám a modellváltás után a szellemi tulajdont
bevételi forrásként is hasznosítják, elkezdődött a támogatás
és a tudás összekötése a piaci érvényesülés érdekében –
most ott tartunk, hogy százas nagyságrendű oltalmazási ötlet,
sőt kutatási-fejlesztési-innovációs projekt fut egy-egy
egyetemen. A piac szereplőinek a magyar kormány is támogatást
nyújt, négyféle adókedvezmény vehető igénybe a tevékenységek
után. Emellett továbbra is elérhető a Nemzeti Kutatási,
Fejlesztési és Innovációs Hivatal Iparjog-pályázata, amelynek
célja, hogy akár ingyenesen levédethetők legyenek a szabadalmak,
a védjegyek és egyéb iparjogi szellemi termékek, ami egyedülálló
Európában.
