„Amellett, hogy egyes bírságok
tételei 2016. május 1-jétől változni fognak, a vámtörvény
megszünteti a korrekciós pótlék rendszerét is. Megőrzi
ugyanakkor a bírságok két típusát, a vámhiányos és a nem
vámhiányos bírságot, előbbit pedig továbbra is százalékos
bírságként kezeli. A vámtörvény alapján a bírságok
kiszabásánál figyelembe kell venni a jogsértés súlyosságát,
valamint azt is, hogy a hatósági ellenőrzés megkezdése előtt
végzett-e önellenőrzést a gazdálkodó, ekkor ugyanis mentesülhet
a bírságkiszabás alól. A vámtörvény továbbá lehetőséget
biztosít arra is, hogy a gazdálkodónak a hatósági ellenőrzés
megkezdése után tanúsított együttműködése esetén az
eredetileg kiszabható bírság 50%-át kelljen csak megfizetnie"
- részletezte dr. Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi
tanácsadási részlegének partnere (képünkön).
Az Uniós Vámkódex (erről lásd közleményünket ide kattintva) megteremtette annak lehetőségét, hogy az Unió valamely tagállamában letelepedett vámjogi képviselő szolgáltatást nyújthasson egy másik tagállamban. Ezt az egyes tagállamok feltételekhez köthetik: Magyarországon az új szabályozás regisztrációs kötelezettséget ró a fenti lehetőséggel élni kívánó vámjogi képviselőkre. Emellett a vámtörvény egy magas szakmai követelményeken nyugvó vámjogi képviseleti rendszert vezet be 2016. május 1-jét követően, amelynek értelmében a gazdálkodón kívül kizárólag vámtanácsadók, vámügynökök és AEO engedélyesek járhatnak el vámügyekben, valamint ügyvédek is a jogorvoslati ügyekben.
A nemzeti képviseleti szabályok a szakmai képzettség igazolása miatt leghamarabb 2019. május 1-jétől kerülnek kötelezően alkalmazásra. „A vámeljárások során állandó jelleggel képviseletet ellátó vámügynököknek egy új, elektronikus formában történő bejelentéssel kellene igazolniuk a meghatalmazásukat, amely várhatóan kiváltja majd a meglévő, papír alapú meghatalmazást" - hangsúlyozta Veszprémi István.
Az AEO kiadására vonatkozó feltételrendszer a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest részletesebben került kidolgozásra az új vámtörvényben, és szigorúbb feltételrendszert ír elő az AEO tanúsítványt megszerezni kívánó gazdálkodók részére. A legjelentősebb újítás a szakmai képzettség igazolására vonatkozó kötelezettség, amelynek előreláthatólag egy hároméves szakmai gyakorlat igazolásával vagy meghatározott vámszakmai képzés elvégzésével lehet eleget tenni.
Egy másik jelentős újítás egy kizáró ok megjelenése: eszerint a vámjogszabályok mellett az adószabályok súlyos vagy ismételt megsértése is az engedély kiadásával kapcsolatos kizáró ok lehet. A vámjogi kedvezmények legnagyobb része az AEO tanúsítványhoz kötődik. A vámtörvény bevezeti a központi vámkezelés lehetőségét, amely lehetővé teszi az AEO tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodók számára, hogy azon vámfolyamataik során, amelyek több tagállamot is érintenek, a székhelyük szerint illetékes hatóságánál intézhessék a vámkezeléssel járó adminisztrációt, illetve a fizikai és biztonsági ellenőrzéseket.
A Vámtörvény két időpontot határoz meg a vámtartozások közlésére szolgáló határidőként a következők szerint:
- - a vámtartozás alapesetben a keletkezésétől számított 3 éven túl nem közölhető az adóssal
- - abban az esetben, ha a vámtartozás olyan cselekmény eredménye, amely elkövetése időpontjában büntetőeljárást vonhatott maga után, annak közlésére nyitva álló határidő akár 10 év is lehet
„A vámtörvény az utólagos vámellenőrzéssel kapcsolatos módosító szabályokat is tartalmazza. Eszerint az ellenőrzést legkésőbb 90 nap alatt szükséges lefolytatni, amely egyszeri alkalommal további 90 nappal is meghosszabbítható az ellenőrzést végző vámszerv által. Továbbá rendkívüli körülmények esetén további hosszabbítás is kezdeményezhető a vámszerv felettes szervei által" - tette hozzá dr. Veszprémi István.
