Az EU28-ak vezetői zöld jelzést adtak az európai ügyészi hivatal (EPPO) megerősített együttműködés formájában történő létrehozásának.
Az Európai Tanács a hivatal felállításában kezdettől fogva részt venni kívánó 17 tagállam levelére reagálva megállapította, hogy teljesültek a megerősített együttműködés elindításához az EU-szerződésben rögzített feltételek, így nincs akadálya az ehhez szükséges jogszabály elfogadásának.
Dr. Vera Jaurová az EU igazságügyi biztosa
Az EPPO a más állampolgárságú házaspárok válásának szabályai és az egységes európai szabadalom után a harmadik megerősített együttműködés lesz, amiben legalábbis kezdetben nem minden tagállam vesz részt .
A levelet 17 uniós tagállam írta alá , de Portugália és Ciprus is jelezte érdeklődését, még ha a határidőre nem is tudott végezni a csatlakozáshoz szükséges procedúrával.
Olaszország még ambiciózusabb és nagyobb hatáskörökkel rendelkező európai ügyészi hivatalt szeretne, míg három tagállam – Nagy-Britannia, Írország és Dánia – élt az uniós jog által biztosított kimaradás lehetőségével .
Öt tagállam, Hollandia, Svédország, Magyarország, Lengyelország és Málta viszont jelezte, hogy nem kíván részt venni a kezdeményezésben, igaz a szabályok értelmében erre a jövőben bármikor lehetősége lesz .
Dr. Vera Jourová, az EU igazságügyi biztosa Magyarország esetében januárban két fenntartást említett a hivatal létrehozásával szemben. Az egyik, hogy a majdani főügyész hatáskörébe tartozna a határokon átnyúló áfa-csalásokkal való visszaélések vizsgálata is, amit Budapest nem támogat. A másik pedig az, hogy a kormány szerint a magyar részvételhez módosítani kellene az alkotmány ügyészségre vonatkozó részeit.
Vera Jourová több ízben is kifejtette, hogy az uniós költségvetés nettó kedvezményezett országai számára kifejezetten ajánlott a csatlakozás az európai ügyészi hivatalhoz . A cseh biztos arra is utalt, hogy a jövőben a strukturális alapokhoz való hozzáférést akár az EPPO-ban való részvételhez is köthetik. Jelenleg azonban nincs ilyen javaslat, a Bizottság év végén terjeszti majd elő hivatalos javaslatát az EU következő 2020 utáni többéves keretköltségvetésére.
„Az ügyészi hivatal számottevően nagyobb védelmet fog nyújtani az EU költségvetésének. Nem csak a korrupciót, a pénzmosást vagy a regionális, mezőgazdasági és más EU-alapokkal elkövetett csalásokat fogja kivizsgálni és üldözni, hanem a határokon átnyúló komoly áfa-csalásos eseteket is” - jelentette ki Vera Jourová.
A Bizottságnál rámutatnak, hogy a szervezett bűnözés minden ében több milliárd eurós profitra tesz szert a nemzeti szabályok megkerülésével és a büntetőjogi eljárások megúszásával. A tagállami ügyészek az esetek többségében nem rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a gyors és hatékony eljárást egyszerre több országot érintő csalási ügyekben. Az európai ügyész hivatalának létrehozása ezért Brüsszel szerint valamennyi európai adófizetőnek érdeke.
Az EPPO az Olaszországban létrehozott maffiaellenes bűnüldöző szervekhez hasonló független testület lesz, ami képes lesz bonyolult ügyekben is gyorsan nyomozást indítani . Az OLAF és az Eurojust tevékenységét fogja kiegészíteni, amelyek nem tudnak önállóan nyomozni vagy vádat emelni. Mihelyt az EPPO létrejön és elkezd működni, a Bizottság szerint az Eurojustot is tehermentesítheti, amely így más bűnügyekre, főleg a terrorizmus elleni harcra összpontosíthat majd.
Becslések szerint a tagállami költségvetéseket minden évben minimum 50 milliárd euróval rövidítik meg a határokon átnyúló áfa-csalások, s azok közül is a legelterjedtebbnek számító körhinta-csalások.
A Bizottságnál azt is megemlítik, hogy a Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nyomozás elindítására vagy vádemelésre vonatkozó ajánlásainak jelenleg mindössze a 40 százalékát követik a tagállami hatóságok. Vagyis a gyanús ügyek 60 százaléka folytatás és következmények nélkül marad.
A következő lépés most az lesz, hogy az Európai Bizottság módosíthatja az eredeti javaslatot, amit aztán újra benyújtanak az igazságügyi tanács elé. Ha a Tanácson belül megvan a megállapodás, az Európai Parlament hozzájárulását is meg kell még szerezni (vagyis az EP csak jóváhagyhat vagy elutasíthat, de nem módosíthat a jogszabályon).
Az európai ügyészi hivatal felállításának lehetőségéről a 2009 december 1-én hatályba lépett Lisszaboni Szerződés is rendelkezik.
