A BruxInfo beszámolója szerint
tízpontos nyilatkozatot fogadtak el március 24-i rendkívüli
ülésükön a tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei,
levonva a következtetéseket a 31 emberéletet kioltó brüsszeli
merényletekből, és meghatározva a további, esetenként pedig
megsürgetve már korábban beazonosított teendőket.
A megbeszélésen és azt követően többször is szóba került egy közös hírszerző ügynökség, egyfajta európai FBI létrehozása a terrorizmus elleni harc sikerének valódi zálogaként. Miközben Thomas De Maiziere német belügyminiszter szerint ennek a bonyolult jogi konstrukciónak a kihordására az állandó terrorfenyegetés árnyékában most nincs idő, addig az ülésen elnöklő kollégája, a holland Van der Steur szerint tulajdonképpen olyan információcseréről kötöttek elvi megállapodást, ami már egy közös hírszerző ügynökség ismertetőjegyeit viseli, anélkül, hogy létrehoznák ezt a struktúrát.
Koen Geens, a véres terrortámadásokat elszenvedő Belgium igazságügyi minisztere pedig arról győzködte a sajtót, hogy „tényleg gyors léptekkel haladunk a terrorizmus elleni integrált fellépés felé”. A lemondását a reggeli órákban benyújtó, de a miniszterelnök által megtartott miniszter ennek bizonyítására elmondta, hogy az ülésre legalább három kollégája is olyan bizalmas információkkal érkezett, amelyek szerinte rendkívül értékesek és hozzájárulnak a terrorcselekmények ügyében folytatott nyomozáshoz.
Geens, aki korábban hazája pénzügyminisztere volt, párhuzamot vont a gazdasági-pénzügyi válságkezelés során történt szuverenitás-átruházás és a bel- és igazságügyi területen folyó válságkezelés között. Idővel szerinte utóbbi is elvezet egy sokkal szorosabb együttműködéshez és közös struktúrák megjelenéséhez
Dmitrisz Avramopulosz (képünkön), belügyi biztos ismételten bírálta a tagállamokat a politikai akarat és az egymás iránti bizalom hiánya miatt, ami szerinte eddig elejét vette a nemzeti igazságügyi szervek közötti és a hírszerzési információk cseréjének, megnehezítve ezáltal terrorcselekmények megelőzését.
„Arc nélküli ellenséggel állunk szemben. Nem üzenhetünk hadat és nem folytathatunk háborút, ha nem ismerjük az ellenséget” – hangsúlyozta, mielőtt hozzátette volna, hogy a mostani, immár sokadik válságtanácskozás után optimistábban látja a jövőt.
Avramopulosz a holland belügyminiszterhez hasonlóan egy kérdésre válaszolva kizárta egy európai Guantanamo létrehozását, hangsúlyozva, hogy Európa kizárólag az alapvető értékei tiszteletben tartásával küzdhet meg a terrorizmussal.
Miben állapodtak meg a miniszterek?
A miniszterek megállapodtak, megsokszorozzák együttes erőfeszítéseiket a párizsi és a brüsszeli támadásért felelős terrorista hálózat és hasonló hálózatok felderítésére.
Rászóltak az Európai Parlamentre, hogy késlekedés nélkül áprilisban fogadja el véglegesen az európai légiutas-nyilvántartási rendszerről az intézmények között kötött megállapodást (PNR), a tagállamok pedig azonnal hajtsák végre a jogszabályt, megnyitva az utat az adatok cseréjére a tagállami összekötő pontok között.
A miniszterek a többi asztalon lévő jogszabályi javaslat elfogadását is megsürgették a lőfegyverekre és a terrorizmus elleni harcra vonatkozó irányelvtől kezdve a schengeni külső határokon átkelő uniós állampolgárok személyazonosságának szisztematikus ellenőrzésén át a közös európai határ- és parti őrségről szóló indítvány kitárgyalásáig.
Sürgős feladatként szabták meg az európai és nemzetközi biztonsági, utazási és migrációs adatbázisok tagállamok által történő szisztematikus feltöltését, következetes használatát és az adatbázisok közötti interoperabilitás megteremtését, amire a Bizottságtól várnak kiegészítő javaslatot a következő hetekben (az okos határok nevű csomag keretében).
Ennek részeként fel kell gyorsítani a munkát egy európai automatikus ujjlenyomat-felismerő rendszer kifejlesztésére, amit beillesztenének a schengeni információs rendszerbe (SIS).
Hangsúlyosan szóltak az internetes szolgáltatókkal való együttműködésről, lehetőség szerint rávéve a szoftver-cégeket bizonyos, a terroristák által is alkalmazott kommunikációs rendszerek (például Skype vagy Vyber) titkosításának feloldhatóságára. Erről a kérdésről jelenleg is óriási vita folyik a kormányzat és a szoftvercégek között az Egyesült Államokban.
A nyilatkozat kitér a megelőzésre is, elsősorban a radikalizálódás korai időszakban történő felismerésének javítására helyi szinteken, továbbá a Daesh retorikájának megkontrázására alkalmas kommunikációs stratégiák kidolgozására. A Bizottság e célból intenzívebben együtt kíván működni az IT-cégekkel.
A pontok között szerepel továbbá a tagállamok közös nyomozócsoportjainak rendszeres használata, belga-francia mintára.
Végül a teendők közé sorolták még a nemzeti terrorizmus-ellenes szakértők közös összekötő csoportjának felállítását az Europolon belül nemrég létrehozott európai terrorizmus elleni központ keretében. Ez a tagállami hatóságoknak nyújtana támogatást a jelenlegi terrorista fenyegetés tágabb európai és nemzetközi dimenzióinak a feltárásában. A tagállamokat felkérték, hogy e célból szakértőket küldjenek Hágába.
