A Velencei Bizozottság (a bizottság hivatalos neve European Commission for Democracy through Law - Európai bizottság a demokrácia érvényesítésére a jog eszközeivel, de létrejöttének és évi négy plenáris ülésének színhelye után általában Velencei Bizottságnak nevezik) az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete mindenekelőtt elismerte, hogy az államoknak szuverén joguk a terület szabályozása, az ilyen különálló bírósági rendszer kialakítása.
Előremutató és biztosítja a hatékonyságot, ha a testület tagjai szélesebb szakmai háttérből érkeznek, ha a közigazgatási ügyekkel foglalkozó és erre vállalkozó bírák mindegyikét átveszik az új rendszerbe, amelyet emellett megnyitnak a közigazgatásban jelentősebb tapasztalattal rendelkező jogászok előtt is - írták.
Az állásfoglalást ismertető közleményben ugyanakkor kiemelték, hogy az alkalmazott modellel több probléma is van, amelyek közül a legfontosabb, hogy "rendkívül kiterjedt hatáskörök" koncentrálódnak kevés érintett kezében, illetve hogy ez ellen "nincsenek hatékony fékek és ellensúlyok".
A közigazgatási felsőbíróság elnöke széles jogkörökkel rendelkezik nemcsak ezen testület, hanem más közigazgatási bíróságok és azok alkalmazottai felett is. Ezen jogkörök többsége önmagában nem lenne káros hatással az igazságszolgáltatás függetlenségére, de együttesen, és az igazságügyi miniszter széles jogköreit, illetve azt számításba véve, hogy az elnököt a parlament választja meg, már "kérdéseket vetnek fel" a szakértők szerint.
Aláhúzták:
az igazságügyi miniszternek a bírák kinevezésére, előléptetésére és egyebekre vonatkozó széles jogkörei "kérdéseket vetnek fel a valódi jogorvoslati eljárások hiányával kapcsolatban"
Különösen problémás rendelkezés, hogy
a kinevezésekben a végső döntést meghozó miniszter módosíthatja az Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsa által megállapított rangsort, és nincsenek megszabva feltételek vagy kritériumok, hogy milyen esetben. "Ebben a tekintetben hiányoznak a miniszter hatalmát korlátozó fékek és ellensúlyok" - vélekedtek.
Ajánlások
A Velencei Bizottság ajánlásokat is megfogalmazott.
- Határozzák meg, a miniszter milyen kritériumok mentén változtathat a bírójelöltek rangsorán, és ehhez a személyi tanács egyetértésére is szükség legyen, valamint adjanak lehetőséget jogorvoslatra.
- Legyen szigorúbb és precízebb azon feltételeknek a jogi ellenőrzése, amelyek alapján a tárcavezető sikertelennek nyilváníthatja a felvételi eljárásokat.
- Fontos, hogy a közigazgatási törvényszékek elnökeinek kinevezésébe a személyi tanácsnak is legyen valódi beleszólása, és biztosítsanak jogorvoslati lehetőséget az érintettek számára.
- Állapítsák meg annak módjait, hogy miként ellensúlyozhatók a felsőbírósági elnök előjogai azáltal, hogy az ügyekbe nagyobb beleszólást biztosítanak a bíráknak, a közigazgatási bírói tanácsoknak és/vagy az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsnak, illetve legyen lehetőség jogorvoslatra bizonyos elnöki döntések esetén.
A részletes tájékoztatást és a többi ajánlást március 18-án, hétfőn fogják közzétenni.
A sajtóközleményben arról számoltak be, hogy - mint emlékezetes - a Velencei Bizottság véleményét dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter kérte ki, aki részt vett a testület március 15-i, pénteki ülésén.
Mint írták, a független alkotmányjogászokból álló szervezet méltányolja, hogy a magyar hatóságok néhány napja a jogszabályok módosítását javasolták, tekintettel a megküldött ajánlásokra és bírálatokra.
(Forrás: MTI, Velencei Bizottság sajtóközleménye)
A Velencei Bizottság sajtóközleménye teljes egészében ide kattintva olvasható (angol nyelven).
Dr. Trócsányi László nyilatkozata
A miniszter azután nyilatkozott az MTI-nek, hogy pénteken részt vett a Velencei Bizottság ülésén, amelyen a testület elfogadta a közigazgatási bírósági szervezet felállításával kapcsolatos törvényekről szóló véleményét.
Emlékeztetett arra: a vizsgálatot még novemberben kezdeményezte, figyelemmel arra, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége a demokrácia alapja. Magyarországon 1949-ig működött önálló közigazgatási bíróság.
A Velencei Bizottság elfogadott állásfoglalása elismeri a szervezetileg elkülönült közigazgatási bírósági rendszer létjogosultságát, valamint a miniszteri igazgatási modellt, azzal, hogy abban a bírói önigazgatási szerveknek is szerepet kell kapniuk. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete külön kiemelte az igazságügyi tárcával folytatott kiváló együttműködést, és értékelte, hogy már benyújtották azt a törvénymódosítási javaslatot, amely elősegíti, hogy a szabályozás minél jobban megfeleljen a véleménytervezetben foglalt ajánlásoknak
- közölte dr. Trócsányi László.
Az Igazságügyi Minisztérium meggyőződése szerint
a Velencei Bizottság véleménye, illetve ajánlásainak megfontolása elősegíti, hogy 2020. január 1-jén erős hazai és nemzetközi legitimációval rendelkező, független és professzionális közigazgatási bírósági szervezet kezdhesse meg működését Magyarországon, magasabb szintre emelve a bírói jogvédelmet közigazgatási ügyekben
- nyilatkozta az MTI-nek a tárca vezetője.
