Ami esetleg egy nagylátszámú, komoly anyagi háttérrel, azaz tagdíjbevétellel és tartalékkal rendelkező kamara esetében elfogadható és kívánatos, nem feltétlenül alkalmas a jóval kisebb létszámú és lényegesen szerényebb anyagi hátérel rendelkező területi kamarák számára – hangsúlyozta helyzetelemzésében dr. Varga Attila, a megyei kamarai elnök (képünkön).
A nyilvánvalóan szükséges fejlődés iránya és üteme ugyanis nem uniformizálható. Az ország legnagyobb kamarájának lehet, s kell is hogy legyen húzó ereje az országos ügyvédségre, főleg szakmai vonatkozásban. Ez a húzóerő azonban nem sodorhatja magával a területi kamarákat egy számukra már esetleg institucionálisan visszavonhatatlanul hátrányos következményekkel járó irányba.
Az aggodalom alapja – miként dr. Varga Attila kiejtette -: az ország legnagyobb kamarájában, már csak az anyagi források garantálta háttérrel is, nyilvánvalóan nem okoz gondot tanulmányokat megrendelni különféle tervek megalapozására, amelyek – még ha egyeznek is az adott kamara érdekeivel, a területi kamarák érdekeivel azonban esetleg semmiképpen nem.
A veszprémi kamarai elnök, anélkül hogy konkrétumokat említett volna, hangsúlyozta: semmiképpen nem a haladás, a szükséges fejlesztési tervek ellen szól, de fontosnak tartja ugyanakkor aláhúzni: voltak, vannak olyan projekt felvetések az ország legnagyobb kamarájának vezetősége részéről, amelyek a megyei területi kamarák, így a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara tagsága szemében is szükségtelennek tűnt és tűnik, s nem találkoznak a terveket felvető kamara érdekeivel.
Az elnök – miközben utalt arra, hogy véleménye nem egyedi, több területi kamarában is megfogalmazódnak hasonló vélemények – mindemellett hangsúlyozta: magától értetődőnek és az egész ország ügyvédségét egyérelműen segítő elképzelésnek tartja, hogy a jövőre vonatkozó általános, akár törvényhozói tervekben erőteljesen szerepel az ügyvédség oktatásának, illetve kötelező továbbképzésének, mi több: bizonyos esetekben (a sok összeférhetetlenségi probléma miatt) a fegyelmi ügyek intézésének terveivel kapcsolatosan regionális megoldások keresése földrajzilag szomszédos megyei területi kamarák számára.
Ugyanakkor hangsúlyozottan jelezte: a területi kamaráknak a Magyar Ügyvédi Kamara megnyugtató kereteiben eddig is jól kidolgozottan megélt és működő önállósága olyan érték, amit ebben a formájában meg kell őrizni és az élet diktálta fejlesztések kidolgozása során továbbra is folyamatosan szem előtt kell tartani.
Dr. Varga Attila elnök azon aggodalmának is hangot adott, hogy a nyáron hatályba lépő, kötelező hatályú bírósági e-ügyintézés részben a technikai feltételek kidolgozatlannak tűnő feltételei miatt, részben pedig az ügyvédség idősebb, ám ma is aktív tagjainak számítástechnikai ismerethiányai miatt igen súlyos problémákat fog okozni, amelyek feloldására egyelőre nem látszik megoldás. Nem szabad hagyni, hogy ügyvédgenerációk essenek ki a munkából. Keresni kell annak a lehetőségét – szorgalmazta –, hogy a törvény alternatív megoldásként kezelje a bírósági e-ügyintézést, ezáltal lehetőséget teremtve a rendszer megfelelő integrációjára.
A Veszprém Megyei Kamara közgyűlésén meghívott vendégként részt vett dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki részletes értékelte az ügyvédség szempontjából a mögöttünk hagyott 2015. évet, amelyet az ügyvédség szempontjából – főleg a Budapesti Ügyvédi Kamara körül kialakult események miatt – zaklatott évnek jellemzett, és tájékoztatót tartott a 2016. év várható fejleményeiről, amely évnek a sorsfordító jelzőt előlegezte meg a sok új (Be., Ppe. és az ügyvédi) törvény várható életbe lépése, valamint az e-perként ismertté vált e-ügyintézési kötelezettségek várható hatályossá válása miatt.
