December 22-én vette kézhez a Budapesti Ügyvédi Kamarát, mint alperest képviselő dr. Kovács Kázmér ügyvéd (képünkön) a Fővárosi Törvényszék 34.P.24.399/2015/17. sz. azon permegszüntető határozatát, amiről a kezelőiroda tájékoztatása alapján a múlt héten már előzetesen hírt adott szerkesztőségünknek is (lásd a vonatkozó közlésünket ide kattintva).
Dr.Kovács Kázmér szerkesztőségünknek adott friss tájékoztatása szerint a kézhez vett határozatból félreérthetetlenül kitűnik az az álláspont, amit előzetesen már jelzett, és amelynek elfogadása nélkül a bíróság a pert nem szüntethette volna meg, miszerint megalapozatlan az a hivatkozás, hogy a törvényben előírt előzetes felhívást a felperes legitim alperesi működés hiányában nem volt kinek kiküldje.
Végzésben a Fővárosi Törvényszék egyértelműen kifejti, szemben az Ügyvédi Összefogás miniszterhez írt, a kamarai önkormányzatiság felfüggesztését, a kamarába felügyelő biztos kirendelése iránti perindítást kezdeményező álláspontjával) - húzta alá dr. Kovács Kázmér -hogy az Üt. 119. § (4) bekezdése értelmében a 2010-es mandátumú tisztségviselők eljárása a törvényből következik és jogszerű.
Mindezt a Törvényszék végzésének a következők szerint tartalmazza (kiemelés: szerk.): „A korábbi tisztségviselők megbízatása abban az esetben szűnik meg, amennyiben az új tisztségviselők megválasztása érvényesen megtörténik. A bíróság az alperes álláspontját osztotta a tekintetben, hogy a fenti rendelkezés alapján a 2010-ben megválasztott tisztségviselők megbízatása a 2014-es választási eredmények jogerős megsemmisítése folytán nem tekinthető megszűntnek… olyan helyzet állt elő, mintha a választások meg sem történtek volna, megbízatásuk tehát jelenleg is fennáll.”
A végzés nem jogerős.
A végzés jogerőre emelkedése esetén az Üt. 125/A. § (1) bekezdése szerinti feltételek már nem fognak fennállni, ezért a Magyar Ügyvédi Kamarának vissza kell majd vonnia azt a – miniszteri perindításra tekintettel kötelezően meghozott – átmeneti intézkedését, ami a per folyamatban léte alatti időre a BÜK tisztségviselőinek hatáskörébe tartozó feladatok ellátására a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tisztségviselőit kijelölte.
Ennek nyomán lesz lehetőség arra – a Kúria előtt soronkívüliség mellett folyó felülvizsgálati eljárás függvényében – hogy a 2010-es mandátumú tisztségviselők gondoskodjanak arról, hogy a BÜK-nél a megsemmisített választási határozatok helyébe érvényes választási határozatok lépjenek hangsúlyozta dr. Kovács Kázmér.
A Fővárosi Törvényszék végzése
Fővárosi Törvényszék
34.P.24.399/2015/17.
Végzés
Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter felperesnek - a Budapesti Ügyvédi Kamara alperes ellen működés törvényességének helyreállítása iránt indított perében a bíróság
a pert megszünteti.
A bíróság az illetéket 10%-ra, azaz 3600 (Háromezer-hatszáz) Ft-ra mérsékeli, melyet a Magyar Állam visel.
A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken kell 8 példányban előterjeszteni.
Indokolás
A felperes keresetében kérte annak megállapítása mellett, hogy az alperes működése jogszabálysértő, elsődlegesen, hogy a bíróság az Üt. 123. § (2) bek. c.) pontja alapján az alpereshez rendeljen ki felügyelő biztost abból a célból, hogy a felügyelő biztos az Üt. 124. § (l) bek. szerint köteles az alperes közgyűlését összehívni olyan napirenddel és azzal, hogy a közgyűlés az Üt. 111.§ (2) bek. e.) pontja és a 104. § (3) bek. szerinti szabályzat vagy szabályzatok betartása mellett, válassza meg az Üt. 103. § (l) bek. b.), c.), d.), e.) pontjaiban és az Üt. 111. § (2) bek. e.) pontja és a 104. § (3) bek. szerinti szabályzatában vagy szabályzatokban- meghatározott, --kötelezően megválasztandó szerveit; ennek érdekében jogosítsa fel a felügyelő biztost, hogy kijelölje a választási bizottság és a jelölőbizottság elnökét és tagjait, majd a jelölőlista közzétételét követő 8 napon belül a szavazatszámláló bizottság elnökét és tagjait; másodlagosan, hogy a bíróság az Üt. 123.§ (2) bek. b.) pontja alapján hívja össze az alperes közgyűlését azzal, hogy az Üt. 111. § (2) bek. e.) pontja és a 104. § (3) bek. szerinti szabályzatában vagy szabályzatok betartásamellett válassza meg az Üt. 103.§ (1) bek. b.), c.), d.), e.) pontjaiban és az Üt. 111. § (2) bek. e.) pontja és a 104. § (3) bek. szerinti szabályzatában vagy szabályzatokban meghatározott, kötelezően megválasztandó szerveit; ennek érdekében a bíróság jelölje ki a választási bizottság és a jelölőbizottság elnökét és tagjait, majd a jelölőlista közzétételét követő 8 napon belül a szavazatszámláló bizottság elnökét és tagjait.
A felperes a keresete indokaként előadta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.399/2014./8. sz. ítéletével helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék 28.P.21.423/2014./15. sz. ítéletét, mellyel a bíróság hatályon kívül helyezte az alperes 2014. február ' 21. napján megkezdett megismételt választói közgyűlésének 2014. február 26. napján kihirdetett határozatait. A felperes álláspontja szerint ennélfogva az alperes kötelezően megválasztandó szervei megszű̈ntek, amely helyzet jogszabálysértő, egyben nincs olyan alperesi szerv, amelyet a törvényességi felügyeletet ellátó felperes az Üt. 122. § (l) bek. szerint a jogszabálysértés megszüntetésére fel tudna hívni.
Az alperes ellenkérelmében elsősorban a per megszüntetését kérte a Pp. 157. § a.) pontja alapján, figyelemmel a Pp. 130. § (1) bek. c.) pontjára; ennek hiányában a kereset érdemi elutasítását kérte. Az alperes a permegszüntetésre irányuló kérelmét azzal indokolta, hogy az alperes rendelkezik és rendelkezett is törvényes képviselővel, így a felperesnek a kereset benyújtása előtt fel kellett volna hívnia az alperest a jogszabálysértés megszüntetésére. Ezen hatósági eljárás eredménytelensége esetén fordulhatott volna a felperes bírósághoz. Alperesi álláspont szerint a kamarai határozatok megsemmisítése nem vezetett sem arra, hogy az alperes müködése törvénysértővé válna, sem arra, hogy ne lenne törvényes képviselője.
Az I. és VI-XIII. r. alperesi beavatkozák a beavatkozás engedélyezése iránti kérelmeikben érdemi nyilatkozatot is tettek, melyben az alperessel egyező indokok alapján kérték a per megszüntetését.
A per megszüntetésére irányuló kérelem alapos.
A Pp. 130. § (1) bekezdés c.) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható, hogy a pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie. A Pp. 157. § a.) pontja értelmében a bíróság a pert megszünteti, ha a keresetlevelet már a 130. § (1) bekezdésének a.)-h.) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani.
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 121. § (1) bekezdése értelmében az igazságügyért felelős miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara működése felett, mely jogkörében a (2) bekezdés alapján ellenőrzi a kamarák alapszabályait, szabályzatait, iránymutatásait és határozatait, továbbá azt, hogy a működésük megfelel-e a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a szabályzatoknak.
Az Üt. 122. § (l) bekezdése szerint, ha az igazságügyért felelős miniszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály, szabályzat, iránymutatás, határozat vagy a kamarai szerv működése jogszabályba, alapszabályba vagy szabályzatba ütközik, felhívja az érintett kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.
A (3) bekezdésnek megfelelően az érintett kamara köteles - az igazságügyért felelős· miniszter felhívásában megadott határidőn belül - a jogszabálysértést megszüntetni, vagy egyet nem értéséről az igazságügyért felelős minisztert tájékoztatni.
A 123. § (1) alapján, ha az érintett kamara a jogszabálysértést nem szüntette meg, az igazságügyért felelős miniszter - a felhívásában megadott határidő lejártától számított 30 napon belül - az illetékes törvényszékhez fordulhat. A bíróság a perben a Pp. általános szabályai szerint jár el.
Az alperes 2014. február 13. napján választói közgyűlést tartott az Üt. 119. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tisztségviselőinek megválasztása céljából, mivel a 2010-es tisztújítás óta négy év eltelt. A közgyűlés határozatképtelensége miatt az alperes 2014. február 21-én kezdte meg a megismételt választói közgyűlését, melynek eredményeképpen megválasztásra kerültek a kamara tisztségviselői és bizottsági tagjai.
A választási eredményekről szóló alperesi határozatokat a Fővárosi Törvényszék a 2014. június 26. napján kelt, 28.P.21.423/2014115. számú ítéletével megsemmisítette. Az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a 2015. szeptember 24. napján kelt, 4.Pf.21.399/2014/8. számú ítéletével helybenhagyta.
A bíróságnak jelen perben abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a választási eredmények megsemmisítése folytán rendelkezett-e az alperes törvényes képviselővel, akit a felperesnek a fent idézett Pp. rendelkezések alapján fel kellett volna hívnia a törvényes működés helyreállítására.
Az Üt. 119. § (2) bekezdése alapján az alperes tisztségviselőit négyévente választják. A választásokra 2014 febmáijában sor került, azonban a választások eredményéről szóló határozatokat a bíróság jogerősen megsemmisítette. Ennél fogva a bíróság ítéletének jogerőre emelkedését követően az újonnan megválasztott tisztségviselők nem jogosultak feladatkörükben eljárni.
A felek által sem vitatottan azonban a 2010-es választások óta a fenti rendelkezésben írt négy év eltelt, így esedékes az új tisztségviselők megválasztása.
Az Üt. 119. § (4) bekezdése értelmében a tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők
megválasztásának napján szű̈nik meg. Ha a kamarák elnökének, főtitkárának, elnökségi tagjának
vagy fegyelmi megbízottjának megbízatása egyéb okból korábban szű̈nt meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszünésétől számított 3 hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt. Az új tisztségviselő megbízatása a következő általános választásig tart.
A korábbi tisztségviselők megbízatása abban az esetben szű̈nik meg, amennyiben az új tisztségviselők megválasztása érvényesen megtörténik A bíróság az alperes álláspontját osztotta a tekintetben, hogy a fenti rendelkezés alapján a 2010-ben megválasztott tisztségviselők megbízatása a 2014-es választási eredmények jogerős megsemmisítése folytán nem tekinthető megszüntnek. A bíróság jogerős ítélete folytán a 2014-es választási eredmények érvénytelenek, így azon tisztségviselők vonatkozásában, akiknek a megbízatása időközben egyéb okból nem szű̈nt meg, olyan helyzet állt elő, mintha a választások meg sem történtek volna, megbízatásuk tehát jelenleg is fennáll. Ennek megfelelően a 2010-ben megválasztott elnökség feladata az Üt. l 06. § (2) bekezdés a.) pontja alapján a közgyűlés összehívása, melynek hiányában a felperes törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, az Üt. 122. § (l) bekezdése alapján jogosult felhívni az alperest a jogszabálysértés megszüntetésére. Csak ezen felhívást követően lesz a felperes abban a helyzetben, hogy az Üt. 123. § (l) bekezdése szerint bírósághoz forduljon.
Mindezekre tekintettel a bíróság a pert a Pp. 157. § a.) pontja alapján - a Pp. 130. § (1) bek. c.) pontjára utalással - megszüntette.
Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a 2016. január 7. napjára kitűzött tárgyaláson megjelenniük nem kell.
Az alperes ellenkérelmében akként nyilatkozott, hogy perköltségre nem tart igényt és az alperesi beavatkozók sem teljesztettek elő ilyen igényt, ezért a bíróság a perköltség megállapítását mellőzte.
A bíróság az Itv. 39. § (3) bekezdés b.) pontja alapján számított, 36 000 Ft összegű illetéket az Itv. 58. § (l) bekezdés f.) pontja alapján mérsékelte. A mérsékelt illetéket - a felperes illetékmentességére tekintettel - a 6/1986. (VI. 26.) Im. rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
A fellebbezési jog a Pp. 233. § (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 2015. december 10.
Salamonné dr. Piltz Judit sk.
bíró
