Korábban komoly problémát jelentett, hogy – főként építési beruházások esetén – egyes ajánlattevők számtalan közbeszerzési eljárást nyertek meg, a teljesítést azonban alvállalkozóikra bízták. A piacon ennek megfelelően alakult az építőipari cégek struktúrája is. A legnagyobb építőipari cégek ugyanis alig rendelkeznek már építőmunkás munkavállalókkal, mivel az érdemi kivitelezési munkát alvállalkozóik végzik.

A Szecskay Ügyvédi Iroda összefoglalója szerint a hatályos szabályozás értelmében a nyertes ajánlattevő építőipari cég esetében a saját teljesítésének aránya minimum 50% kell, hogy legyen. Könnyen előfordulhat tehát, hogy egyes ajánlattevők túlnyerik magukat és a rendelkezésre álló saját kapacitásuk nem elegendő ahhoz, hogy valamennyi párhuzamosan folyó beruházásban teljesítsék a küszöböt.

Mik lesznek a várható reakciók az építőipar részéről?

A szabályozás értelmében a közös ajánlattevők teljesítését összeszámolják, így lehetséges lesz, hogy a jövőben a nagyobb építőipari cégek korábbi alvállalkozói körükkel közösen fognak majd elindulni a közbeszerzési eljárásokon.

További kiskapu a szabályozásban, hogy a korábbi közbeszerzési törvényhez hasonlóan továbbra sem minősül alvállalkozónak a gyártó, forgalmazó, alkatrész-, alapanyag-, építőanyag eladója. Építőipari beruházások esetén értelemszerűen az árazott költségvetés jelentős részét az építőanyag költsége teszi ki. A jövőben várhatóan még fontosabb lesz, hogy a teljesítés során melyik társaság építi be számlájába az építőanyag költségét. A nyertes ajánlattevő építőipari cégek várhatóan élnek majd a lehetőséggel és ajánlataikat úgy adják majd meg, hogy az építőanyag teljes költségét saját teljesítésükként számolják el, ezzel elérve a saját teljesítés minimum arányát. Az érdemi kivitelezési munkálatokat így a jövőben sem a nyertes ajánlattevő, hanem az építőipari munkásokat valóban foglalkoztató alvállalkozó fogja végezni.

Ugyancsak fontos, hogy a nyertes ajánlattevő jól kalkulálja ki előre a saját teljesítésének arányát, ha ugyanis a saját teljesítésének aránya nem éri el a kötelező minimumot, úgy az ajánlatkérő jogosult – de nem köteles – a szerződést felmondani.

Amennyiben a közbeszerzési eljárás tárgya nem építési beruházás, hanem – például kiviteli tervek esetén – szolgáltatás megrendelés, úgy a nyertes ajánlattevő kizárólag azzal tudja saját teljesítésének arányát feltornászni, ha – az építési beruházásokhoz hasonlóan – másik közös ajánlattevőt von be az ajánlattétel során. Kiemeljük, hogy a fent részletezett problematika árubeszerzéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárásokban nem áll fenn, mivel árubeszerzések esetén a jogszabály nem határozza meg a nyertes ajánlattevő teljesítésének minimum arányát.

Több információ a közbeszerzésről:

www.kozbeszerzesblog.com - http://kozbeszerzesblog.com/kozbeszerzesrol-kozerthetoen/kozbeszerzes-blog/

Dr. Wellmann György, gyorgy.wellmann@szecskay.com , 0614723000

További információ:

Zempléni Dóra, a Szecskay Ügyvédi Iroda kommunikációs tanácsadója

Tel: 06 (30) 396-0596; e-mail: zempleni.dora@zempleni.org