A szeminárium célja – folytatva a korábbi programok szellemiségét és gyakorlatát – egyértelműen a büntető ügyekben a kölcsönös elismerés eszközeinek megértése és azok szükségességének tudatosítása mellett a kölcsönös bizalom és intenzívebb együttműködés megerősítése volt a határon átnyúló igazságügyi együttműködés kapcsán. Mivel az Európai Unió nem rendelkezik egységes szabályrendszerrel a jogi és igazságügyi rendszerek vonatkozásában, így a határokon átnyúló bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtése komoly nehézséget okoz a különböző tagállamok számára. Az eltérő, egyedi szabályrendszerek mellett is kiemelt fontosságú a szervezett bűnözés elleni küzdelem és e körben a bizonyítékok összegyűjtése és elkobzása megköveteli a tagállamok nemzeti hatóságaitól, hogy a kölcsönös elismerés elvét hatékonyan kezeljék. A szeminárium éppen ezért fókuszált a különböző közös nyomozati eszközök bemutatására, a nyomozócsoportok létrehozásának lehetőségére, a jogsegély iránti kérelmek gyors teljesíthetőségére, és az elrendelt biztosítási intézkedések haladéktalan végrehajtására. Mindezek jobb megértéséhez a felügyeleti intézkedések jogszabályi hátterének áttekintését, valamint a már működő hálózatok (pl. CARIN, EGMONT, stb) működésének bemutatását követően konkrét esettanulmányok átfogó elemzésére került sor, segítve ezzel a résztvevők között a bevált módszerek, gyakorlatok megosztását, az információcserét.
A résztvevők aktivitása a videokonferencián keresztüli kihallgatás témakörében élénkült meg erőteljesen, és leginkább az ügyvéd kollégák szólaltak fel és adtak komoly aggodalmuknak hangot az eljárás kapcsán, leginkább az emberi jogok érvényesülése, illetve lehetséges sérülése okán.
A képen - balról jobbra - hátsó sorban: dr. Gál István András, dr. Mészáros Emese Ágnes, dr. Izsó Gyula, középső sorban: dr. Végh István, dr. Dobos Rita (ügyész), dr. Kovács Attila Krisztián, első sorban: dr. Farkas Gabriella, dr. Várdai Viktória Jáde, dr. Bodnár Klára ügyvédek
A konferencia kiemelten foglalkozott az Európai Nyomozati Határozatnak (ENYH) nevezett egyetlen eszközre épülő, új megközelítésre, mely a határokon átnyúló vonatkozásokkal bíró ügyekre vonatkozó, a kölcsönös elismerés elvén alapuló, átfogó bizonyításfelvételi rendszer kialakításának folytatását hivatott segíteni. Erre az új megközelítésre azért van szükség, mert – mint az az Európai Parlament 2014. február 27-ei jogalkotási állásfoglalásából is kitűnik- a 2003/577/IB és a 2008/978/IB kerethatározat elfogadása óta eltelt idő tapasztalata egyértelművé tette, hogy a bizonyítékok gyűjtésére vonatkozó jelenlegi jogi keret túlságosan bonyolult, az e területen meglévő eszközök széttöredezett rendszert alkotnak, hatékonyságuk rendkívül alacsony. Az ENYH lehetőséget biztosít arra, hogy az igazságügyi szervek nyomozásra kérhessék fel más uniós országok hatóságait, és így bizonyítékot gyűjthessenek más tagállamban. Tulajdonképpen az ENYH olyan nyomozati intézkedés elvégzésére adható ki, amely célja az ENYH-t végrehajtó államban történő bizonyítékgyűjtés, illetve a végrehajtó hatóságnak már a birtokában lévő bizonyítékok megszerzése is. Az átfogó rendszer a bizonyítékok valamennyi fajtájára kiterjed, végrehajtási határidőket tartalmaz. Csak néhányat kiemelve: a tagállamnak annak eldöntésére, hogy befogad-e egy európai nyomozási kérelmet, 30 nap áll rendelkezésére, befogadás esetén 90 nap alatt kell a kért nyomozási intézkedést elvégezni. Továbbá és a lehető legnagyobb mértékben korlátozza a megtagadás lehetséges indokait az átfogó rendszer, ilyen például a nemzetbiztonsági érdeket sért; de akár amiatt is, hogy az eljárás az adott tagállamban nem összeegyeztethető az alapjogok védelmével.
A másik kiemelt téma a közös nyomozócsoportok létrehozása és ezen csoportok által végzett bizonyítékok gyűjtése volt. Konkrét megoldási koncepciókkal ismerkedhettek meg a résztvevők arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet létrehozni, működtetni és finanszírozni ezeket a munkacsoportokat; és nem elhanyagolható módon némi ismeretet arra vonatkozóan is, hogy az Europol és az Eurojust támogatására és részvételére hogyan, milyen formában lehet szert tenni. Példaként az előadók a román-magyar JIT (Joint Investigation Team) nyomozócsoportot is megemlítették, ismertetve az elért sikereket és az együttműködés nehézségeit is.
 | Az előadók sorában magyar jogász is szerepelt dr. Jeney Petra személyében, aki az European Centre for Judges and Lawyers munkatársa, az ELTE egyetemi adjunktusa. |
A kölcsönös elismerés elve érvényesítésének bonyolultságát és nehézségeit jelzi, hogy a tagállamok a 2014/42/EU irányelv végrehajtására új határidőt kaptak, az 2016. október 4-ig kell megfelelni az európai uniós direktívának, tehát az irányelvben megjelölt minimumszabályokat - a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket - hatályba léptetni.
