Az ítélőtábla ítéletének indokolása szerint megállapítható volt, hogy a kamarai tag felperesek a keresetlevélben négy különböző ok miatt támadták meg a közgyűlési határozatot annak jogszabály-, illetve alapszabály és választási szabályzat ellenességére hivatkozva.

Az ítélőtábla álláspontja az volt, hogy a hivatkozott négy okból kettő nem megalapozott.

A választási bizottságok megválasztása ugyanis nem ütközött az ügyvédekről szóló törvénybe, mivel a választási bizottság nem állandó bizottság, hanem a tisztújító közgyűlés segéd szerve.

A szavazatszámlálás megszakítása nem tekinthető a választási szabályzat olyan megsértésének, amely a határozat megsemmisítését eredményezhetné, mivel az erről szóló előírás a részeredmények kiszivárgásának meggátolását, és nem a választási eredmények befolyásolásának kizárását célozza. Így megsértése a választás eredményére, a közgyűlésen hozott határozat jogszerűségére nincs kihatással.

Az ítélőtábla ugyanakkor - az elsőfokú bírósággal egyetértve - megállapította, hogy a kamarai alkalmazottak szavazatszámlálásban való részvétele a szavazás eredményének megállapításához vezető folyamat olyan szabálytalansága, a határozat meghozatalához vezető eljárás szabályainak olyan megsértése, amely a szavazás eredményére érdemi kihatással is lehet. A szavazat számlálás nem érdemi, hanem adminisztratív tevékenység, így az alperesi érvelés, mely szerint az alkalmazottak csak adminisztratív segítséget nyújtottak, súlytalan.

A választási bizottság elnökének és egyik tagjának hozzátartozói a választáson jelöltként indultak. Az elsőfokú bíróságtól eltérően a másodfokú bíróság az e tényből származó összeférhetetlenséget az eljárás lényeges szabályai megsértéseként, olyan körülményként értékelte, amely a határozatok megsemmisítését önmagában megalapozza.

Budapest, 2015. szeptember 28.

Fővárosi Ítélőtábla

(Forrás: a Fővárosi Ítélőtábla honlapja, ide kattintva.)