A nyilatkozatok sorozatát az váltotta ki, hogy Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes vasárnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy "az emberek többségét joggal felháborító ítéletek" miatt a Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról. A politikus egyebek mellett a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentést és Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes enyhének tartott büntetését említette.

A bíró felelőssége tehát szakmai felelősség, ítélkezésében semmilyen vélemény nem befolyásolhatja őt. A bíróban nem lehet sem félelem, sem harag - fogalmazott dr. Handó Tünde. Hozzátette: a bírókat nem befolyásolhatják a különféle vélemények, de a bíróságoknak, a bíróságok vezetőinek nagyon is oda kell figyelniük ezekre a hangokra. Arra kell figyelniük, hogy miként lehet érthetőbb a közvélemény számára egy bonyolult büntetőeljárás vagy egy több száz oldalon keresztül indokolt ítélet - hangsúlyozta.

Bízik abban - mondta -, a törvényhozás segít majd, hogy az ítélkezés és a bírósági működés "sokkal érthetőbb és átláthatóbb" legyen; abban is, hogy olyan eljárási kódexeket szövegeznek, amelyek mindenki elégedettségre szolgálnak majd és hasznosítják a bírósági szervezet tapasztalatait is.

Arra kérdésre, úgy gondolja-e, hogy Németh Szilárd fideszes politikus nyomást próbál gyakorolni a bíróságokra, dr. Handó Tünde azt válaszolta: "a bíróságokra nem lehet nyomást gyakorolni".

Egy nemrég, több száz bíró megkérdezésével végzett felmérésre hivatkozva közölte, hogy a bírák 97 százaléka "teljesen függetlennek" mondta magát. Kitért arra is, hogy egy másik felmérés szerint a járásbíróságok előtt lévő büntetőügyek felében korábban kellett volna szakértőt kirendelni, a törvényszéki ügyek esetében ez az arány 30 százalék. Minden egyes szereplőnek van dolga abban, hogy "sokkal megalapozottabb és hatékonyabb eljárásokat tudjunk felmutatni" - mutatott rá dr. Handó Tünde.

Németh Szilárd szavaira visszatérve azt mondta, hogy sokakat elrettenhet és megijeszthet egy ilyen nyilatkozat, de ő maga az esélyt látja benne. Fontos dolog, hogy a közbeszédnek témája legyen az, mit jelent a bírói függetlenség és a felelősség - fűzte hozzá.

A bírósági ítéletek érthetőségére vonatkozó kérdésre megjegyezte, nagyon úgy néz ki, hogy magyar sajátosság a több száz oldalas bírósági ítélet, és nem gondolja, hogy ez erény volna.

Dr. Handó Tünde, az OBH elnöke sajtótájékoztatójának teljes anyaga

„Boldog azon haza, hol a bíró ítélete nem csak igazságot szolgáltat, hanem hivatalába és személyébe helyezett bizalomnál fogva megnyugvást is szerez a feleknek”.

Ezt a gondolatot Deák Ferenc, a haza bölcse hagyományozta ránk. Azt jelenti ez a mondat, hogy a bíróságok működésével akkor lehetünk elégedettek, ha a bírók a jogszabályok és a tényekről való meggyőződésük alapján ítélkeznek, és az emberek bíznak abban, hogy így teszik a dolgukat. Ennek a bizalomnak a talapzata az Alaptörvény, amely egyszerre biztosítja a bírói függetlenséget és a bírói felelősséget.

„A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik” - írja az Alaptörvény. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvénycikk 1869-ben ezzel a mondattal kezdődött: „Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik. Sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak.” Ezt erősíti meg az Alaptörvényünk: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”
A büntető eljárásnak négy jogi szereplője van: a nyomozó, az ügyész, a védő és a bíró. Az ügyész célja közvádlóként a vád bizonyítása. A védő célja a vádlott érdekeinek képviselete. De a bírónak nem lehet célja az ügyben, az üggyel. A bírónak csupán dolga van az üggyel, nevezetesen, hogy pártatlanul döntsön az elébe hozott tények és a jogszabályok alapján.

„Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.” - írja az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása. Jogállamban a bíróság is szolgálatot lát el. Ahogy ezt Finkey Ferenc - előbb koronaügyész, később kúriai tanácselnök - megfogalmazta: „A bíró feladata a közjó szolgálata”. A közjó szolgálata pedig a pártatlan, részlehajlás nélküli, független ítélkezést jelenti.

A bíróságok függetlensége természetesen nem önmagában álló érték. A bíróságok és a bírák sem „felelőtlenek”: az eljárási törvények bonyolult, egymásra épülő és egymást ellenőrző felülbírálati rendszert alakítottak ki. Sok grádicsot megjárhat egy ügy, amíg benne a végső, jogerős döntés megszülethet.

Az igazság adott - de, hogy ez kiderül-e a büntetőeljárás során, az valamennyi szereplőn múlik: a nyomozóhatóságon, a nyomozást felügyelő és a vádat képviselő ügyészségen, a vádlott érdekeit képviselni köteles védőn, az első-, másod- és ritkán harmadfokúfokú bíróságon és a Kúrián, mint a legfelső ítélkező fórumon.

A bíró felelőssége tehát szakmai felelősség. A bírói függetlenség pedig a demokrácia, a jogállam „állócsillaga”, ahogyan azt Trócsányi László igazságügyminiszter is több helyen deklarálta már.

A bírót az ítélkezésében semmilyen vélemény nem befolyásolhatja. A bíróban nem lehet félelem, és nem lehet harag. Hivatalból bízom abban, hogy a bírók képesek és készek az Alaptörvény 28. cikke szerint értelmezni a jogszabályok szövegét: Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Amíg a bírókat nem befolyásolhatják a különféle vélemények, addig a bíróságoknak, a bíróságok vezetőinek nagyon is oda kell figyelniük ezekre a hangokra.
Indulatokat félre téve, nekünk arra kell figyelnünk, hogy miképpen tehetjük érthetőbbé a bíróságok működését. Hogyan mondjuk el a bírói függetlenség és felelősség jelentését és jelentőséget? Hogyan lehet érthetőbb a közvélemény számára egy bonyolult büntető eljárás, vagy bíró által több órán át, több száz oldalon keresztül indokolt ítélet? Bízom benne, hogy utóbbit illetően a törvényhozás mindannyiunk segítője lesz. Bízom abban, hogy az igazságügyminiszter irányítása alatt olyan eljárási kódexeket szövegeznek, amelyek mindannyiunk elégedettségére szolgálnak majd. Olyanokat, amelyek hasznosítják a bírósági szervezet tapasztalatait is.

Kérem a többi hatalmi ág képviselőit, hogy tartsák tiszteletben a bírói függetlenséget és a bízzanak a bírói felelősségben!

Forrás: OBH, MTI, ATV, munkatársunk

Címfoto: MTI