AZ ÜGYVÉDEK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSI SZABADSÁGÁNAK VÉDELME

Az ügyvédek kulcsszerepet játszanak a véleménynyilvánítás szabadságának védelmében, mind a bírósági tárgyalótermen belül, mind kívül, újrarajzolva a határokat az ügyek képviselete révén, továbbá az igazságügyi intézmények előtt szólnak a „szótlanok” érdekében.

Olivier Morice ügyvédet a francia bíróság 2008-ban elítélte, mert a Bernard Borrel bíró ellen 1995-ben Djiboutiban elkövetkezett merénylet ügyében eljáró bírók pártatlanságát megkérdőjelezte, és az ügy az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) elé került. Az ügyben a CCBE 3. beavatkozó félként azért lépett fel, hogy az ügyvédek véleménynyilvánítási szabadságát erősebb biztosítékok védjék egész Európában.

2015. április 23-án a Strasbourgi Bíróság Nagykamarája a Morice kontra Franciaország ügyben hozott ítéletében megállapította a jogsértést az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. (a fair tárgyaláshoz való jog) és 10. (a véleménynyilvánítás szabadsága) cikkének megsértése miatt. A Bíróság Nagykamarája kimondta, hogy Morice elegendő ténybeli alapon nyugvó értékítéletet fogalmazott meg és észrevételei részei voltak annak a közérdekről folytatott vitának, mely az igazságszolgáltatás működésére vonatkozott.

„Üdvözöljük ezt a pozitív eredményt” mondta a CCBE Elnöke, Maria Slazak, „Az ügyvédek véleménynyilvánítási szabadságának biztosítása hozzájárul az igazságszolgáltatás megfelelő működéséhez és megerősíti a közvélemény igazságszolgáltatásba vetett bizalmát.”

Továbbiakban: [Case of Morice v. France]

(Forrás: ide kattintva olvasható.)

KÜZDELEM AZ ÜGYVÉD-ÜGYÉL KOMMUNIKÁCIÓ JOGI BIZTOSÍTÉK NÉLKÜLI LEHALLGATÁSA MIATT

A Prakken d’Oliveira ügyvédi iroda mind a holland polgári, mind a holland katonai titkosszolgálat különös érdeklődésének tárgya volt, mondta Michiel Pestman, az ügyvédi iroda tagja. Egy bizonyos pillanatban a kollégái megsejtették, hogy telefonvonalaikat lehallgatják.

Miután a titkosszolgálatokat irányító bizottsághoz panaszukat benyújtották, a holland belügyminiszter elismerte, hogy a Holland Hírszerzési és Biztonsági Ügynökség (AIDV) 2003 óta kémkedett az iroda után lehallgatva az ügyfelekkel és 3. személyekkel folytatott beszélgetéseket. A miniszter úgy vélte, hogy nincs szükség a titkosszolgálatok telefonlehallgatásokat szabályozó eljárásának megváltoztatására.

Az ügyvédi iroda úgy vélte, hogy az ügyféllel folytatott bizalmas beszélgetéseket nem kellene lehallgatni előzetes bírói jóváhagyás nélkül, és kellene, hogy legyen egy egyértelmű és hozzáférhető eljárás, mely a bírót is magában foglalja minden egyes esetben, amikor a titkosszolgálatok védőügyvédek megfigyelését végzik.

Az ügyvédi iroda keresetet nyújtott be a bíróságon mind a belügyminiszter, mind a védelmi miniszter ellen annak érdekében, hogy bevezessenek előzetes bírói jóváhagyást minden egyes megfigyelési eljárásban, melyben ügyvéd is érintett. A CCBE mint 3. fél beavatkozott az eljárásba.

Július 1-jén a bíróság meghozta ítéletét, elrendelte, hogy a holland kormány 6 hónapon belül állítsa le az összes jelen szabályozás szerinti ügyvéd és ügyfele közötti kommunikáció lehallgatását. A holland kormánynak 6 hónapot adtak, hogy igazolja titkosszolgálati politikáját, mely az ügyvédek megfigyelését illeti, és biztosítsa, hogy független testület fogja gyakorolni a tényleges megelőző kontrollt.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy az ügyvédek megfigyeléséből származó információ csak akkor kerülhet az ügyész tudomására, ha a független testület megvizsgálta, hogy mely feltételek mentén és engedélyezetten végezte a titkosszolgálat a megfigyelést. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi biztosítékok elégtelenek az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogára tekintettel.

Ez a döntés kellő hatással bírhat más Európa Tanácsi tagsággal rendelkező tagállam titkosszolgálati politikájára is.

A belügyminiszter július 14-én bejelentette, hogy az állam fellebbezést fog benyújtani a döntés ellen. A CCBE írásbeli észrevételeket tesz augusztusban a szeptemberi meghallgatásra tekintettel.

Továbbiakban: [Dutch Intelligence Service (AIVD) taps Prakken d'Oliveira lawyers]

(Forrás: ide és ide majd ide kattintva olvasható.)

KÉRÉS AZ ERŐS, FÜGGETLEN BIZTOSÍTÉKOKÉRT A NEMZETI TITKOS ADATGYŰJTÉS SORÁN

2015. július 23-án a Francia Alkotmánytanács (Conseil constitutionnel) « továbbengedte » a megfigyelési/ a titkosszolgálatokról szóló törvényjavaslatot, megállapította, hogy a törvényjavaslat egészében véve nem alkotmányellenes, csak néhány cikkelyhez tett észrevételt. A CCBE mint 3. fél beavatkozott a Francia Nemzeti Ügyvédi Kamara kérésére, koncentráltan a szöveg azon részére, mely az ügyvéd-ügyfél közötti kommunikáció bizalmasságát érintő potenciális fenyegetéseket jelentheti.

A törvényjavaslat megengedi, hogy a titkosszolgálatok magánbeszélgetéseket hallgassanak le, annak érdekében, hogy védjék és elősegítsék a nemzeti szintű alapvető érdekeket. A CCBE kifejezte aggodalmát a közérdekre hivatkozással igazolt lehallgatás túl tág meghatározását és a független bírói kontrollmechanizmus hiányát illetően.

A titkos adatgyűjtés módszerének használatát a miniszterelnök engedélyezheti miután a National Commission of Intelligence Techniques Control (CNCTR) véleményét kikérték.

A Tanács a CCBE egyik kérését figyelembe vette, ui. amikor sürgős fenyegetettség áll fenn egy speciális sürgősségi eljárást fognak alkalmazni a lehallgatás vonatkozásában előzetes jóváhagyás nélkül, ugyanakkor ez a CCBE kérésének köszönhetően nem terjedne ki az ügyvédekre. A Tanács mindazonáltal elismerte a magánbeszélgetések algoritmusok alkalmazásával történő tömeges elektronikus megfigyelését. Úgy véli, hogy a metaadatok nem tartoznak a magántitok védelmének hatálya alá. A CCBE kérte, hogy ez a megfigyelés korlátozódjon azon adatok tárolására, melyek lehetséges fenyegetést jelentenének, anélkül azonban, hogy teljes polgári kapcsolódó adatokat tároljanak egy későbbi felhasználás érdekében.

Az utólagos bírói felülvizsgálat feladata a legfelsőbb közigazgatási bíróságé lesz (Conseil d’État), mely a CNCTR-rel együttesen fogja ellenőrizni a szakmai titoktartás alapelvének megsértését és annak arányosságát.

Ugyanakkor annak érdekében, hogy ez a felülvizsgálat hatékony legyen a CCBE megfontolásra javasolja azt, hogy szükségszerűen a felperes által kinevezett ügyvéd tárgyalhassa a bizonyítékot, még azt is, melyet minősített bizonyítékként nyújt be a titkosszolgálat.

(Részletesebben: A CCBE beavatkozott a Francia Alkotmánytanács előtt indított eljárásba hogy megvédje az ügyvédek és ügyfeleik közötti bizalmas kommunikációt, ide kattintva olvasható.)