
Tétlenül nézték és nem ellenőrizték
Ezz azt jelenti - írta az ügy egyik elemzője, a Jelen című lap -, hogy nem ellenőrizték, megsértik-e a
gyermekvédelemben dolgozó – és a gyermekek családból való
kiemeléséről döntő – szakemberek a gyermekvédelmi törvényt,
amely határozottan leszögezi, hogy a szegénység és rossz
társadalmi helyzet miatti gyermekkiemelés tilos. Mindezt annak
ellenére nem ellenőrizték, hogy évtizedek óta hazai kutatások
igazolják a gyakorlat fennállását, illetve maga az ENSZ
gyerekjogi bizottsága is többször kifogásolta ezt az eljárást.
Mindemellett számos, a kiemeléshez kapcsolódó kulcsfogalom
tisztázatlan, a szakemberek szubjektív megítélésén múlik,
mikor vesznek el egy gyermeket a családjától, például, hogy mi
minősül elhanyagolásnak.
A bíróság azt is megállapítja, hogy az EMMI nem csak tétlenül
nézte ezt a káros és gyerekellenes gyakorlatot, hanem
elmulasztotta a „célzott ellenőrzést a gyermekvédelmi szervek”
felett.
A bíróság nem csak a szegénység miatti diszkriminációt
állapította meg, hanem azt is, hogy ezeknek a gyerekeknek a roma
származásuk miatt is hátrányt kellett elszenvedniük, merthogy a
szegénység elsősorban a roma gyerekeknél válik egyben kiemelési
okká is.
Jogot sértettek
„A bíróság megállapítja, hogy az alperes 2004. január hó 27.
napjától megsértette a ténylegesen kizárólag rossz vagyoni
helyzetük miatt családból kiemelt roma származású Nógrád
megyei gyermekek egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi
jogát azon mulasztásával, hogy nem végzett célzott vizsgálatot
annak mértékéről és okáról, hogy a ténylegesen kizárólag
rossz anyagi helyzetük miatt családból kiemelt gyermekek
kiemelkedően nagy arányban roma származásúak” – olvasható
az ítéletben. (A 2004. január 27-es dátum jelöli az egyenlő
bánásmód törvény hatályba lépését, innentől kezdve lehet
ezt a diszkriminatív joggyakorlatot számon kérni.)
A szegénység okán
A pert 2017-ben a nemzetközi Európai Roma Jogok Központja
Alapítvány (ERRC) indította, a civil szervezetet dr. Gellér Judit
jogász és dr. Kegye Adél ügyvéd képviselte. A pert közvetlenül
azután indították, hogy, az ERRC felkérésére egy kutatást
készítettek elismert szakemberek a Nógrád megyei kiemelési
gyakorlatról, amelynek megállapításaival szinte azonos
következtetésekre jutott 2017-ben az ombudsman is. Utóbbi szerint
a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyerekek harmada
szegénysége miatt kerül ki családjából.
Országos jelenség
A gyermekvédelemben dolgozók, illetve a kutatók között nagyon
rég tudott tény, hogy sok helyen az országban nem amiatt emelnek
ki egy kisgyereket a családjából, mert a szülők ténylegesen
veszélyeztetik, hanem származásuk és/vagy vagyoni helyzetük
miatt. Ez a súlyosan diszkriminatív gyakorlat kormányokon
átívelően jelen volt és van a mai napig is.
Megelőzés helyett kiemelés
A legtöbb esetben a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók ugyanis a megelőzés helyett a kiemelést választják, amikor mélyszegénységben élő családok problémáival találkoznak, mert ahhoz egyáltalán nem rendelkeznek megfelelő eszközzel, hogy a vagyoni-jövedelmi krízisbe került családokon segítsenek. Egy lakásvesztés esetén például nem juthat minden család az átmeneti lakhatását biztosító otthonba a férőhelyek szűkössége miatt. Ilyen esetben a gyerekeket kiemelik. A kiemelés ilyenkor nem a szakemberek embertelensége miatt történik tehát meg, hanem pusztán azért, mert egyszerűen nem képesek segíteni, nincs hozzá meg a szükséges infrastruktúra, teljesen eszköztelenek. Az, hogy az így kiemelt gyerekek többségében romák viszont már összefüggésbe hozható a gyermekvédelmi rendszerbe épült rasszizmussal is, más a mérce egy szegény roma és egy szegény nem roma család esetében, ha kiemelésről van szó. A per tárgya ebben az esetben Nógrád megye volt, de nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy ez a rossz gyakorlat az egész országra jellemző.
Bírói verdikt
A Fővárosi Törvényszék bírója, dr. Uzsoky Ágnes
nem csak megállapítja a gyermekvédelmi rendszer diszkriminatív gyakorlatát, hanem kötelezi az EMMI-t a jogsértés megszüntetésére. Eszerint a minisztériumnak öt éven keresztül minden évben meg kell vizsgálnia Nógrád megyében a családból kiemelt, percepció alapján roma származásúnak tekinthető gyermekek számát. Az ítélet kötelezi az EMMI-t a transzparenciára is. A döntés értelmében ugyanis az elvégzett minisztériumi vizsgálat eredményét, valamint az azon alapuló intézkedéseket a tárcának ki kell tennie a honlapjára. A bíróság ezek mellett kötelezi a minisztériumot arra is, hogy 12 hónapon belül végezzen célzott ellenőrzést arról, hogy a Nógrád megyei gyerekkiemelési ügyekben a rossz anyagi helyzeten és roma társadalmi származáson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma érvényesül-e. Az ellenőrzés megállapításain alapuló intézkedési tervet végre kell hajtania, a végrehajtást pedig ellenőriznie kell. Mindezt átlátható, mindenki által követhető módon kell megtennie, hiszen a bíróság kötelezi a minisztériumot, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentumokat tegye ki a honlapjára.
Széttárták a kezüket
Nagyon hasonlóan az iskolai szegregációs perekhez, a jogsértő intézmények fenntartói „széttárják a kezüket” és azzal védekeznek, hogy a működésük semleges, azt sem tudják ki roma és ki nem. Az ERRC nem véletlenül jelezte a bíróságnak a per során, hogy bár a szegénységben élő gyermekek családból történő kiemelése látszólag nem roma származásukon alapul, de mégis megállapítható, hogy a roma gyerekeket „minden észszerű ok nélkül, feltűnően nagyobb arányban emelik ki családjukból, mint a velük összehasonlítható helyzetben levő, nem roma származású” családban élő gyerekeket.
Erre reagált a Fővárosi Törvényszék.
Jogellenesen vették el családjuktól őket
Az évtizedek alatt több ezer, a szakellátásba került gyerekről
derülhetne ki, hogy jogellenesen vették el családjától, hogy a
kiemelésükről szóló döntés valódi indoka a család
szegénysége és nem a gyermek bántalmazása, elhanyagolása volt.
A szegénység nem vezethet önmagában egy család szétszakításához,
ezt a törvény kifejezetten tiltja, és hogy ez a gyakorlat
ténylegesen jelen van Magyarországon, ezt sikerült most a bíróság
előtt is bebizonyítani. Az egész jogi eljárás célja az volt,
hogy a minisztérium nézzen szembe ezzel a gyakorlattal és vértezze
fel a szakembereket minden olyan eszközzel, ami ahhoz kell, hogy a
nyomor ne vezessen a családok széteséséhez.
Előremutató ítélet
Az ítélet abban is előremutató, hogy a tárcát etnikai
adatgyűjtésre kötelezi. Protokoll kidolgozását írja elő, amely
alkalmas a szakellátásban nevelkedő gyermekek etnikai adatainak
anonim, statisztikai célú gyűjtésére – mutat rá dr. Kegye Adél,
így nem kell ahhoz külön kutatásokat folytatniuk civileknek, hogy
erről adatot gyűjtsenek, hanem a gyermekvédelmi szervek feladata
lesz ezután.
Hozzáteszi: a bíróság megállapította azt is, hogy a roma
származáson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának
érvényesülésével kapcsolatos, nemzetközi szerződésen alapuló
feladatait a minisztérium az érintettek etnikai alapú adatainak
gyűjtése nélkül nem tudja teljesíteni, következésképpen ez a
típusú adatgyűjtés az Információs törvény szerint is jogszerű
adatgyűjtésnek minősül.
Erre az adatgyűjtésre még 2009-ben Kállai Ernő, kisebbségi
ombudsman és Jóri András adatvédelmi biztos dolgozott ki egy
módszert, amely megfelelő jogi garanciák mellett teszi lehetővé
az etnikai adatok gyűjtését – emlékeztetdr. Kegye Adél arra, hogy
már rég kész megoldás van arra, hogy ne lehessen elkenni a
rendszerszintű etnikai diszkriminációs ügyeket. A problémákat
akkor lehet kezelni, illetve a minisztérium is csak akkor tud
fellépni ellene, ha megközelítőleg pontos számadatokkal
rendelkezik arról, mennyire felülreprezentáltak a romák a
gyermekvédelmi szakellátásban. Erre az adatgyűjtésre adott ki
most kötelezést a bíróság.
Dr. Kegye Adél azt mondja, ez a bírósági kötelezés nagyon hasonló
ahhoz, amit nemrég egy másik bíróság mondott ki a Heves megyei
indokolatlan fogyatékossá minősítés ügyében, ebből is
látszik, a most formálódó bírói gyakorlat alapján nem
hivatkozhat arra egy minisztérium, hogy nem tudja, ki a roma, és
ezért nem felel a romákat tömegesen hátrányosabb helyzetbe hozó
intézkedéseiért vagy mulasztásáért.
A bíróság ebben az esetben is kötelezte az EMMI-t, hogy monitoroznia kell a sajátos nevelési igényűvé nyilvánítási folyamat során a roma gyerekek arányát. A Kállai Ernő és Jóri András által kidolgozott protokoll alapján mindezt adatvédelmi aggály nélkül megteheti a minisztérium – teszi hozzá dr. Kegye Adél.