A korrekció aránya a kifizetések 2,2 százalékát érinti, ez
több, mint hétszerese az uniós átlagnak – írta az Euronews.
Azonban ez is előrelépést jelent a tavalyi közel négy százalék
után. A hatóságok együttműködése közben javult az uniós
szervekkel: a magyar hatóságok által kivizsgált ügyek
kétharmadában vádemelés történt.
Továbbra is Magyarország vezeti a pénzügyi korrekciós listát az
unió strukturális valamint a mezőgazdasági alapjainak
kifizetéseinél. Ez az OLAF friss jelentéséből derül ki.
A 2016 és 2020 közötti időszakban a kifizetések 2,2 százalékánál
kértek korrekciót. Vagyis az uniós kifizetéseknél ilyen arányban
találtak szabálytalanságot, vagy csalást az ellenőrök.
Összehasonlításképp: az uniós átlag ebben az időszakban 0,29
százalék volt, vagyis Magyarország esetében a bírság összege
több, mint hétszerese ennek. És ez az arány háromszorosa a
második legrosszabb Bulgária 0.69 százalékos indexének.
Svédországban, Lettországban, Finnországban és Cipruson viszont
nulla százalék a pénzügyi ajánlások aránya, vagyis ott
semmilyen korrekciós intézkedést nem szabtak az ellenőrök. Az
előző évekkel összehasonlítva azonban a magyar adatok így is
előrelépést jelentenek, hiszen tavaly még közel négy százalék
volt az ajánlások aránya az összes kifizetéshez képest ötéves
átlagban. Az az uniós átlag több, mint tízszerese volt.
Az elmúlt öt évet tekintve a magyar hatóságok lényegében
átlagos arányban vették figyelembe az OLAF ajánlásait. 16 ügyben
nem volt semmilyen lépés, kilenc esetben vizsgálódtak a magyar
hatóságok, ebből hat ügy vádemeléssel zárult. A 67 százalékos
vádemelési arány magasnak számít uniós szinten.
Rontott viszont Magyarország az évente megindított vizsgálatok
számát tekintve. összességében 2020-ban a harmadik helyen áll
Magyarország: Nyolc vizsgálatot indítottak, ebből négy zárult
ajánlással a magyar hatóságok felé. A tavalyi jelentésben
összesen öt vizsgálat szerepelt és két esetben javasolt
lépéseket a hivatal. Idén Olaszország esetében ez 13 megnyitott
és 8 ajánlással lezárt ügyet jelent, mag a második legrosszabb
Bulgária esetében 8 ügyből hét ajánlás született.
Ahogy az előző években, az OLAF az idén sem árult el részleteket
az egyes ügyekről, azokat csak a tagállami hatóságok hozhatják
nyilvánosságra. Így az sem világos, hogy a magas, 2,2 százalékos
korrekciós arány minek köszönthető. A tavalyi jelentés
közzétételekor mindenesetre a Fidesz-KDNP európai parlamenti
képviselőcsoportja a négyes metró építésének ügyével hozta
összefüggésbe a magas büntetést, mert szerintük ezekben az
években tárta fel az OLAF a metróépítésnél tapasztal
korrupciós ügyeket és ekkor szabott ki rekordösszegű bírságot.
A jelentés ide kattintva olvasható el.
