Ha nagyobb összefüggéseiben nézzük az ügyvédek képzésének, oktatásának, továbbképzésének összetett feladatrendszerét: a magyar demokratikus társadalmi berendezkedés egyik igen fontos építőeleme, az igazságszolgáltatás ügyvédi munkával is kialakított teljessége múlik azon, milyen felkészültségű, milyen tudatos hivatásrendi értékekkel felövezett ügyvédség látja el kötelességét az ország jogkereső állampolgárainak érdekében. Már évek óta folyik ez a nagy erőfeszítésekkel kialakított és végrehajtott munka a Budapesti Ügyvédi Kamara oktatási bizottságában, dr. Hidasi Gábor budapesti ügyvéd, bizottsági elnök vezetésével. Jó előre meghatározott tervek szerint hajtják végre sokféle területen az „Ügyvédakadémia” programjait. Mutatóban - s a területi kamaráknak is esetleges ötletadásként - közzé tesszük a munkajogi csoport elmúlt oktatási évének tevékenységéről szóló beszámolót, amit dr. Rácz Réka, budapesti ügyvéd, a csoport felelős szakértő vezetője (képünkön) készített.

A Budapesti Ügyvédakadémia Munkajogi csoportja a 2016/2017. tanév októberében kezdte meg éves munkáját. Az idei tanévben hét alkalommal találkoztak a résztvevők.

A Ptk. és az Mt. összefüggései

Első alkalommal, 2016. október havában dr. Horváth Istvánt, az ELTE Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensét köszönthettük, aki ügyvédként is végez tevékenységet, így kollégaként, illetve a praktizáló ügyvéd szemléletével is tartotta előadását.

Témánkat a Polgári Törvénykönyv és a Munka Törvénykönyvének kapcsolata képezte. Az előadás rendkívül tartalmas volt, hiszen végigvettük a Ptk-nak valamennyi olyan rendelkezését, amelyet az Mt. alkalmazni rendel, megbeszélve, hogy az adott Ptk-előírás behívása a gyakorlatban milyen kérdéseket, jogalkalmazási problémákat vet fel.

Felmondások, azonnali hatályú felmondások

Második alkalommal, 2016 novemberében dr. Krátky Ákos, a Budapest Környéki Törvényszék bírája tartott előadást.

Témánkat a felmondások és az azonnali hatályú felmondások gyakorlata képezte. Előadónk rendkívüli alapossággal és precízséggel mutatta be az egyes releváns jogintézményeket, az azzal kapcsolatos bírói gyakorlatot az egyoldalú jognyilatkozat közlésének szabályaitól kezdve, a Munka Törvénykönyve szabályozási sorrendjét alapul véve tovább haladva, egészen a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek elemzéséig bezárólag. Szó került továbbá a munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult perekben a pertárgyérték számításának megváltozott módjáról is.

Az ombudsman munkajogi megnyilvánulásai

Harmadik alkalommal, 2016 decemberében dr. Zemplényi Adrienne-t, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának szakmai tanácsadóját láthattuk vendégül.

Témánkat egy igen érdekes, és a szakmai előadásokon ritkán előforduló terület, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának munkajogi gyakorlata képezte.

Előadónk először felvázolta azt a jogszabályi hátteret, amelyre a Hivatal munkája épül, majd pedig eseteken keresztül mutatta be tevékenységüket. Az előadás szeminárium jellegű volt, így lehetőség nyílt kérdések felvetésére már az előadás során, ezzel több kollega élt is, hangot adva annak is, hogy örvendetes számára, hogy hallott erről a területről, a Hivatalhoz fordulás lehetőségeiről.

A nemek közti egyenlő bánásmód

Negyedik alkalommal, 2017 januárjában dr. Hungler Sára egyetemi adjunktus, az ELTE-ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének oktatója látogatott el hozzánk.

Az előadás témája a nemek közötti egyenlő bánásmód volt.

Előadónk először a témakör elméleti hátterét vázolta fel, aztán a nemzetközi és hazai jogszabályi hátteret, majd számos európai bírósági jogesetet ismertetett, illetve ezt követően a magyar bírói gyakorlatról és az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogalkalmazásáról is képet kaptunk.

Mindezek után a kollégák között jogesetek kerültek kiosztásra, és együttesen átbeszéltük, megoldottuk azokat.

A munkaszerződés rejtelmei

Ötödik alkalommal, 2017 márciusában dr. Kulisity Máriát, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bíráját kértük fel előadás tartására.

Az előadás témáját a munkaviszony létesítése, a munkaszerződés tartalma, a munkaszerződés módosítása alkotta. Rengeteg gyakorlati kérdés került terítékre, így például szó került arról, hogy milyen kérdéseket nem lehet feltenni egy állásinterjú során, milyen tárgyköröket javasolt a munkaszerződésben szabályozni, és mely esetekben indokolt inkább az egyoldalú tájékoztató alkalmazása.

Az előadás során a kollégák részéről rengeteg kérdés és észrevétel merült fel, ennek következtében az előadás úgy zajlott, hogy az egyes témakörök átbeszélése kapcsán a kollegák feltették kérdéseiket, előadták észrevételeiket, azok megválaszolása, alapos elemzése után tértünk át egy következő témakörre.

Retorika – a szó, a beszéd mint munkánk eszköze és fegyvere

Hatodik alkalommal, 2017 áprilisában rendhagyó összejövetelre került sor, retorikai ismeretekről és technikákról beszélgettünk, meghívott előadónk, Kisházy Gergely igazságügyi munka- és szervezetpszichológus vezetésével. Ez a retorikai gyakorlat a dr. Horváth István tanszékvezető egyetemi docens, egyben ügyvédkollégánk által szervezett, és a Kamarában 2017. március 28-án megtartott retorikai előadás folytatásaként is értelmezhető volt, azonban önmagában is megállta a helyét ez az alkalom is. Abból a célból került az Ügyvédakadémia Munkajogi Csoportjának programjába ez a témakör, hogy még inspirálóbb beszédeket tarthassanak a kollegák a tárgyalóteremben, ne okozzon nehézséget az, hogy elrejtsék a beszédükben a stresszre utaló esetleges jeleket, illetve még sikeresebben tudjanak kommunikálni az ügyfeleikkel. Mindezek elősegítése céljából igen interaktív két és fél óra következett, amelynek során több gyakorlati feladatot teljesíthettek a kollegák, illetve azt is megtudhatták, hogy milyen gyakorlatokat érdemes és javasolt végezni a későbbiek során is a fenti célok megvalósítása érdekében.

A joggal való visszaélés ítélkezési gyakorlata

Hetedik alkalommal, 2017 májusában dr. Hajdu Edit, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának tanácselnöke tisztelt meg bennünket, és tartott előadást a joggal való visszaélés ítélkezési gyakorlata tárgykörében. Az előadás apropóját a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának a témakört vizsgáló összefoglaló jelentése adta. A joggyakorlat-elemző csoport vezetőjeként is eljárt tanácselnök asszony korábban tartott már előadást a dr. Horváth István tanszékvezető egyetemi docens által a Kamarában szervezett előadás-sorozat alkalmával is, azonban, a korábban egyeztetett metodika alapján ott az elméleti, az Ügyvédakadémián pedig inkább a gyakorlati kérdések voltak előtérben. Ennek megfelelően igen részletesen ismertetésre kerültek a joggyakorlatban felvetődő problematikus kérdések, illetve az összefoglaló jelentésben megtalálható releváns álláspontok, megállapítások. A megszokott módon az előadás szeminárium jellegű volt, így a kollégáknak lehetőségük volt a saját praxisukban előkerülő problematikus kérdések felvetésére, átbeszélésére. Ebben a tanévben ezen alkalommal találkozott utoljára a Munkajogi Csoport.

(Címfotónk: illusztráció)