Kiemelte: a cégkapu elfogadottsága zavaros helyzetet mutat. Jelenleg az Államkincstár tevőlegesen jogszabály sért, mert nem állt át a cégkapu használatára, a táppénzigénylést és az önkormányzati adóügyintézést (ASP) nem vitte be az RNY (cégkapu) alá. A NAV vezetői meg azon aggódnak, hogy "maradéktalanul" betartsák a jogszabályt, veszélyeztetve ezzel az adóbevételek lekönyvelhetőségét is. Hasonló aggodalmakkal kergette az őrületbe június elején a könyvelőket az Igazságügyi Minisztérium, a beszámoló közzétételének cégkapuhoz való kötésével, aminek nyomán még csak most kezdődnek majd a kényszertörléses botrányok. A Belügyminisztériumot meg az egész átállási mizéria nem érdekli.

A NAV esetén az EKNYI (Egységes Képviseleti Nyilvántartás) ezért nem zárható ki a jogosultsági elbírálásból 2019.01.01-et követően SEM. Véleménye szerint – miként közleményében fogalmaz – már csak 9 év kell - a 10 évből - ahhoz, hogy az EKNYI-ben szereplő elektronikus eljárási jogosultságok átkerüljenek a cégkapu alá, illetve az RNY annyira elterjedjen, hogy a korábbi elektronikus ügyintézési jogosultságok alkalmazásától a NAV eltekinthessen.

Ezért - miután a Belügyminisztérium nem hajlandó ilyen előterjesztésre - a Pénzügyminisztériumnak kell módosítási javaslatot tenni a gondozásában álló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendeletre vonatkozóan, amely felmenő rendszert biztosít a jogosultságok figyelembevétele terén. Az újak már csak RNY (cégkapu) útján jelölhetnek majd ki jogosultat, míg a régi regisztrációjúak esetén a KÜNY elérések továbbra is érvényesek maradnak. A konkrét rendeletszövegre vonatkozó javaslatom a következő:

5.§ * (hatályon kívül helyezve 2019.01.01) 129.§ Az elektronikus ügyintézés során az állam adó- és vámhatóság elfogadja az 5.§ 2018.12.31-én hatályos rendelkezése szerint benyújtott állandó meghatalmazást.

A 129.§ aztán jó sokáig hatályos maradhatna, az MKOE részéről közölt javaslat szerint: 9 év. A felmenő rendszer azért is jó, mert az újonnan létrejövő jogi személyek és pl. egyéni vállalkozók az RNY útján (cégek esetén: cégkapu) fogják a NAV-ot is tájékoztatni, hogy kit jelöltek ki eljárásra jogosultként. Így az EGYKE elektronikus ügyintézésre vonatkozó részeit törölni kell, 2019.01.01-től ilyesmit nem szabadna befogadni.

Figyelmeztetett: a személyes ügyintézésre való jogosultságok szűk eseteit semmiképpen sem szabadna összekeverni az elektronikus jogosultságokkal! Ezért az EGYKE tartalmát nemcsak szűkíteni kell, hanem azt át is kell nevezni. A javaslata Személyi Ügyintézési Regisztráció, vagyis SZÜR, de persze az adóhatóság katonai rövidítései felülmúlhatatlanok, így a közérthetőséget beáldozó rövidítések alkalmazása a NAV sajátja marad.

Az előbbiekhez hasonlóan alaposan át kell gondolni, hogy a NAV mikor áll át a KAÜ alkalmazására. A KAÜ ugyanis képes lenne a céges ügyintézési jogosultságokat is elbírálni, ha megkapja a 8 számjegyet. Ehhez át kell gondolni, hogy az EBEV miként fogja felkínálni a cégenkénti külön jogosultságokat, lesz-e regiszter, ami gyűjti ezt, stb, stb.

Mint írta: tart tőle, hogy az egész "átállás" folyamatát és kihívásait nagyon kevesen értik, ezért személyes egyeztetést javasl, ahol a Pénzügyminisztérium részéről részt vesz a Izer Norbert államtitkár úr, Besesek Botond helyettes államtitkár úr, Holló Anita főosztályvezető asszony, valamint a NAV adóügyi szakfőigazgatója, valamint a NAV Adóügyi Főosztályának helyettes vezetője is.