Az Európai Ügyészség körüli fejleményekkel korábban több közleményünkben foglalkoztunk.
Azzal a kérdéssel is, hogy vajon miért nem csatlakozik a magyar kormány az Európai Ügyészséghez.
E közlemények közül a fontosabbak:
- Az EU trójai falova az Európai ügyészség - Dr. Polt Péter legfőbb ügyész értékelése
- A nemzeti szuverenitásnak prioritása van - Dr. Polt Péter az Európai Ügyészséghez csatlakozás akadályairól
- Továbbra sem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez
Az Európai Ügyészségről készített rövid video-ismertető ide kattintva nézhető meg.
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Nemzetközi konferencia keretében, február 4-én hozta nyilvánosságra legújabb, az Európai Ügyészségre vonatkozó tanulmányát a Transparency International (TI) Magyarország.
A konferenciát Laura Codruta-Kövesi európai főügyész nyitotta meg, aki ebben a minőségében most tartott először előadást magyar közönségnek. Laura Codruta-Kövesi kifejtette: „az ajtó továbbra is nyitva áll” azon tagállamok számára, amelyek eddig nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez.
A konferenciára való meghívást el nem fogadó, de arra levelet küldő magyar kormány – illetve annak képviseletében az Igazságügyi Minisztérium – a nemzeti szuverenitás védelmével magyarázta, hogy Magyarország miért marad ki az Európai Ügyészségből. A TI Magyarország szerint azonban a magyarok nemzeti érdeke éppen hogy a csatlakozás lenne, aminek elmaradása miatt Magyarország igazi korrupciós „menedékhely” lehet az Európai Unióban.

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és az uniós pénzek
szabály és észszerű elköltése azért is rendkívül fontos,
mert Magyarország a 2021–2027-es költségvetési ciklusban,
nettó, azaz a befizetéseket levonva több mint 40 milliárd euróra
számíthat az uniós alapokból, ami mintegy 9 milliárd euróval
több, mint a megelőző költségvetési periódusban - a TI elemzése szerint.
A kimagasló összegű források korrupciós kockázata is
kimagasló - állípítja meg a dokumentum. A visszaélések elleni fellépés a magyar hatóságok
és az uniós szervek közös feladata. Az unió csalás elleni
szervezete, az OLAF 2015 és 2019 között 43 magyarországi
beruházással kapcsolatban állapította meg csalás gyanúját.
Ezzel Magyarország végzett a szabálytalansági rangsor élén. A
pénzvisszavételre tett javaslatok "dicstelen rangsorát" szintén
Magyarország vezeti: az OLAF szerint az országnak az európai uniós
projektek támogatási összegének közel a négy százalékát
kellene visszafizetnie. Ez az uniós átlag csaknem tízszerese. Az
OLAF jelzése nyomán indított eljárások tekintetében - TI kiemelése szerint - ugyancsak
évekig a magyar ügyészségé volt az egyik legrosszabb vádemelési
ráta az EU-ban, 2018 óta azonban a helyzet valamelyest javult.
2019-ben például az ügyészség az OLAF feljelentése nyomán
indult eljárások közül nyolc esetben megszüntette a nyomozást,
míg hét ügyben vádat emelt, ami 47 százalékos vádemelési
rátát jelent. Ugyanakkor még mindig 18 olyan nyomozás volt
folyamatban Magyarországon, amely az OLAF által készített
igazságügyi ajánlás alapján indult.
Magyarországon számos állami hatóság felel azért, hogy az
európai uniós beruházások szabályosan valósuljanak meg. Mások
mellett a Gazdasági Versenyhivatalnak, a Közbeszerzési Hatóságnak
és a minisztériumoknak alárendelten működő irányító
hatóságoknak is sokkal többet kellene tenniük a korrupció
visszaszorítása érdekében. Rajtuk kívül az ügyészségről sem
szabad megfeledkezni, hiszen kizárólag a vádhatóság állíthatja
bíróság elé az elkövetőket. „Az ügyészség azonban hosszú
évekig rendre futni hagyta a kormány számára kényes ügyek
elkövetőit” – emelte ki Martin József Péter, a Transparency
International Magyarország ügyvezető igazgatója az Európai
Ügyészséggel kapcsolatos konferencián tartott előadásában. "Bár
Mengyi Roland, Simonka György és Boldog István esete azt jelzi,
hogy már más szelek is fújnak, a hatalom számára különösen
érzékeny esetekben, mint amilyen az Elios-ügy ügy is volt, a
korrupció haszonhúzói most is számíthatnak a vádhatóság
jóindulatú tétlenségére" - adott hangot véleményének az ügyvezető igazgató.
Mint köztudott, az Európai Ügyészséghez az EU 27 tagállamából eddig 22
csatlakozott, de Magyarország - "az Európai Unió a legfrissebb
Korrupció Érzékelési Index eredményei szerint korrupcióval
egyik leginkább fertőzött tagállama - fogalmaz a a dokumentum - nincsen közöttük". A TI értékelése szerint "az,
hogy Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, összefügg
az ország jogállamisági teljesítményével: az Európai
Ügyészségben történő részvétel elmaradását a jogállami
értékek egyre mérséklődő tisztelete is magyarázza. Ez utóbbit,
vagyis a jogállam hanyatlását az Európai Bizottság
Magyarországra vonatkozó jogállamisági jelentése is rendre
megerősíti."

A TI Magyarország tanulmánya, amelynek fő szerzője dr. Karsai
Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem Bűnügyi Tudományok
Intézetének vezetője, az Európai Ügyészségből való kimaradás
számos kockázatára hívja fel a figyelmet, amelyek közül az
egyik legsúlyosabbnak azt tartja, hogy "Magyarország a fehérgalléros bűnözők
gyűjtőhelyévé válhat, hiszen a súlyos csalások elkövetői
joggal remélhetik majd, hogy az Európai Ügyészség számára 'láthatatlanná' váló Magyarországon ők maguk
utolérhetetlenné válnak majd".
A tanulmány bemutatását kísérő panelbeszélgetések résztvevői
egyetértettek abban, hogy az Európai Ügyészség nem olyan
csodaszer, amely egy csapásra megold minden korrupciós problémát.
A csatlakozással kapcsolatban a konferencián résztvevő holland és
svéd szakértők egyaránt úgy fogalmaztak, hogy országaik az
Európai Ügyészséggel való kapcsolata nem volt „szerelem első
látásra”, de a tárgyalások során belátták, hogy az
együttműködés előnyei meghaladják a várható kockázatokat. Dr. Hack Péter, az ELTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és
Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője ugyanakkor azt
is hozzátette, hogy „a szuverenitási kérdés legitim szakmai, és
nem csak politika kérdés” az Európai Ügyészséggel
kapcsolatban, mivel az együttműködés további területekre való
kiterjesztése a jövőben hatásköri konfliktusokhoz vezethet.
Az online rendezvényen megszólaló szakpolitikusok reményüket
fejezték ki aziránt, hogy Magyarország a jövőben csatlakozhat az
Európai Ügyészséghez. Donáth Anna, a Momentum európai
parlamenti képviselője azon véleményének adott hangot, amely szerint: „Ez egy önbeismerő
vallomás, hogy a magyar kormány nem csatlakozik az Európai
Ügyészséghez. Ha nem lenne mit rejtegetni, akkor nem lenne okunk
nem csatlakozni.” Hadházy Ákos, az Európai Ügyészséghez való
csatlakozás mellett korábban petíciót indító független
országgyűlési képviselő úgy vélekedett, hogy: „Csak a magyar emberek
tudják rákényszeríteni a kormányt arra, hogy csatlakozzunk az
Európai Ügyészséghez.”
"Magyarországon a korrupció elleni küzdelemért felelős állami
szervek hitelességét kikezdte a nem ritkán részrehajló
jogalkalmazás és a politikai helyiérték alapján biztosított
büntetlenség - fogalmaz a dokumentum, ezért a TI Magyarország fontosnak tartja, hogy
Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
A Transparency International Magyarország „Az Európai Ügyészség és Magyarország – Kihívás vagy elszalasztott lehetőség?” című tanulmánya ide kattintva olvasható.