Hogy mi áll e mögött, azt dr. Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi
Iroda tagja fejtette ki a Portfolión olvasható cikkében.
Mint írta: a statisztikák szerint a NAV 2020-ban kb. 9.000
adóvizsgálatot indított el, amelyek során összesen 213 milliárd
forint adókülönbözetet és 221 milliárd forint egyéb szankciót
vetett ki. Ez már önmagában is egy tekintélyes szám. Viszont a
majdnem 10.000 adóellenőrzés mellett 1.823 alkalommal
költségvetési csalás gyanújával büntetőeljárást is indított
az adóhivatal, amelyek során 75 milliárd forint nagyságrendű
elkövetési értéket – lényegében adóhiányt – tárt fel.
Látható, hogy a nyomozati eljárás során megállapított
adókülönbözet mára már komoly súllyal bír az adózás
tisztasága iránti harcban.
Az adóellenőrnek feljelentési kötelezettsége van, ha
bűncselekmény gyanúját észleli, ami már régóta lehetővé
teszi, hogy a NAV az adóvizsgálat mellett büntetőeljárást is
indítson. Míg azonban ez a lehetőség a múltban inkább egy üres
fenyegetésként állt a NAV rendelkezésére, addig az utóbbi
években komoly tartalommal töltődött fel.
Oka ennek egyrészt, hogy a NAV a büntetőeljárások során sokkal
szélesebb eszköztárat használhat fel, mint egy „mezei”
adóellenőrzésnél. Így pl. a nyomozás során felmerül az ún.
leplezett eszközök – így pl. lehallgatás, titkos megfigyelés
vagy fedett nyomozó – használata. Ilyenkor az adóvizsgálat
során eljáró adóellenőrök is jogosulttá válnak arra, hogy
ezen leplezett eszközök bizonyítási eredményeit a közigazgatási
eljárásba átemeljék. Ennek csupán az a feltétele, hogy az
adóellenőr teljeskörűen biztosítsa az adózónak az eljárási
garanciák teljesülését (pl. az adózó teljeskörűen
megismerhesse a bizonyítékokat, azokra észrevételt tehessen
stb.).
Nem utolsó szempont a büntetőeljárások indításánál az, hogy
ezáltal az adóhatóság vizsgálati lehetősége is kitágul. Míg
ugyanis az adótartozások elévülése öt év (ami az adóügyi
elévülés speciális számítási módjából következőleg
lényegében hat év), addig a költségvetési csalás mint
bűncselekmény elévülési ideje – az összeghatártól függően
– akár tíz év is lehet.
Márpedig bűncselekmény megállapítása eseté az adójogi
elévülés is kitolódik a bűncselekmény büntetési tételének
legfelsőbb határáig, így az adóhatóság hosszabb időre
visszamenőleg vizsgálódhat.
Az ellenőrzés lefolyása is sok szempontból más, ha a NAV az
adóellenőrzés mellett büntetőeljárást is indít. A nyomozás
során már nem a revizorok járnak el, hanem a pénzügyi nyomozók,
akik akár fegyvertáskával az övükön állíthatnak be egy
büntetőeljárás során.
Elvileg más a büntetőeljárás során a NAV bizonyítási
kötelezettsége is.
Míg ugyanis a büntetőeljárások során fennáll a büntetőjog
egyik alapvető elve, az ártatlanság vélelme, addig az adózás
rendje ilyen szabályt nem ismer. Ez a gyakorlatban azonban valós
különbséget ritkán jelent. Egyrészt – hasonlóan a
büntetőhatóságokhoz – az adóeljárásban is a NAV-ra hárul az
a szerep, hogy a tényállást bizonyítsa. Másrészt nem jár az
ártatlanság vélelme azzal a kényelmes pozícióval sem, hogy
ilyenkor az adózó karba tett kézzel, nyugodtan várhatja, hogy a
NAV rá tudja-e bizonyítani a jogsértést. Hiába illeti meg a
vállalkozást a hallgatás lehetősége, pertaktikai szempontból
érdemes lehet már az eljárás kezdetén nyilatkozatot tennie. Így
pl. egy fiktív számlás ügyben, ahol a láncolat végén valaki
elcsalta az áfát, a vizsgálat alá vont adózónak érdemes már a
kezdetek kezdetén elhatárolódnia a közvetlen csalóktól – hogy
őket nem ismeri, velük közvetlen, vagy üzleti kapcsolata soha nem
volt stb.
A párhuzamos eljárások miatt előfordulhat, hogy míg az
adóhatóság adóhiányt állapít meg a vállalkozás terhére,
addig a büntetőbíróság vagyonelkobzásként elrendeli az adózó
gazdagodásának (azaz az adózót meg nem illető adóelőnynek) az
elvonását. Következik ebből, hogy ugyanazt a büntetést kétszer
kell megfizetni?
Az adóhiányt csak egyszer kell megfizetni, párhuzamos eljárások
esetén is: a bíróságok figyelembe veszik egymás döntéseit.
Nem minden szempontból ez a helyzet azonban a kapcsolódó bírságok
tekintetében. Az adótörvények az adóhiány mellett 50%-os
(kivételes esetben 200%-os) adóbírság kiszabását teszik
lehetővé. Ha azonban büntetőeljárás is indul, úgy a
büntetőbíróság az adóhiány háromszorosának megfelelő
pénzbírságot is kiszabhat az érintett céggel szemben. Ezen
túlmenően a büntetőeljárásban – a vádirattal érintett
társasággal szemben alkalmazott szankcióval egyidejűleg –
pénzbüntetés szabható ki a vállalkozás bűnösnek talált
vezető tisztségviselőjével szemben is. Arról persze nem is
beszélve, hogy a vezető akár letölthető szabadságvesztésre is
ítélhető – amely szankció lehetősége adóvizsgálat esetén
értelemszerűen nem áll fenn.
