Pintér
Sándor belügyminiszter
a koronavírus-járvány időszakában tett kormányzati
erőfeszítéseket áttekintő előadásában hangsúlyozta: korábban
a vörösiszap katasztrófát leszámítva csak árvizek miatti
regionális veszélyhelyzeteket kellett kihirdetni Magyarországon.
A kormányzati lépések közül Pintér Sándor kiemelte, hogy a
magyar kabinet már 2020. január 29-én döntött az operatív törzs
felállításáról, miközben az Egészségügyi Világszervezet
(WHO) csak másnap hirdette ki a népegészségügyi
veszélyhelyzetet.
A
belügyminiszter - áttekintve a járvány különböző hullámainak
alakulását - kitért a gazdaságvédelmi - köztük a munkaerő
megtartását, a hiteltörlesztés megkönnyítését, valamint a
fokozottan érzékeny ágazatok megsegítését célzó -
intézkedésekre, valamint az informatikai fejlesztésekre. Nagy
segítségnek nevezte a hatósági házi karantén okostelefonos
ellenőrzési lehetőségét.
Pintér
Sándor egyebek mellett arról is beszélt: több tervezett műtétet elhalasztottak
a járványidőszakban, de a kormány döntést hozott arról, hogy a
felhalmozódott műtétekre külön anyagi támogatást kapnak a
kórházak. Reményei szerint egyes területeken még az év végéig,
de máshol legkésőbb február végéig el tudják végezni ezeket a
beavatkozásokat.
Felidézte
a járvány megjelenésének idejét, s a kormány
válságkezelési lépéseit. Részletesen elemezte veszélyhelyzet
szabályozásával kapcsolatos jogi megfontolásokat, a rendeleti
kormányzás szükségességét annak érdekében, hogy a kormány
meg tudja tenni a leghatékonyabb lépéseket, intézkedéseket a vírusjárvány korlátozására és
felszámolására.
A feladat olyan összpontosítást kívánt - emlékezett vissza, hogy azt már egy minisztérium nem tudta volna ellátni, így a kormány vette irányítása alá védekezés ivezérlését, amiben az operatív törzs végezte a gyakorlati feladatokat.
Elmondta: folyamatosan figyelték főleg az olasz és más európai országok helyzetét.
Mint mondta: az egyik legfontosabb elv az volt, hogy egyetlen magyar orvos se kényszerüljön arra, hogy egy nagyobb gyógyulási eséllyel rendelkező beteget előnyben kelljen részesítenie az életben maradás érdekében egy másik beteggel szemben.
Mindent megtettek azért – mondta a belügyminiszter –, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a betegek kezeléséhez.
Az is előfordult, hogy a járvány leküzdése érdekében népszerűtlen intézkedéseket is kellett hozniuk.
Távlati
döntéseket nem tudtak kezdetben hozni, hanem csak napi szinten
igyekeztek a járvány terjedését korlátozni.
A szigorú intézkedéseknek meg lettek a pozitív következményei.
A belügyminiszter szerint a kormánynak sikerült a körülményekhez képest a legjobban kihozni az országot a járvány 1, 2, és 3. hullámából.
Pintér Sándor szerint a pillanatnyilag folyó 4. hullám kezelésében is Magyarországot tekintik az egyik legjobbnak.
A
védettségi igazolványról szólva azt emelte ki, hogy az EU-ban
Magyarország adott ki elsőként ilyen dokumentumot.
Pintér
Sándor előadásában bemutatta, hogy a Nikkei COVID-19 Recovery
Index alapján - melyben a járványkezelés, az oltás és a
koronavírussal összefüggő korlátozó intézkedések alapján
rangsorolnak - az előző augusztusi harmadik helyezés után a
szeptemberben kiadott legfrissebb listán Magyarország világszinten
Szaúd-Arábiával közösen a második helyen áll Kína mögött.
Bár
előadásában szóban a belügyminiszter nem említette, de az
általa diákon kivetített statisztikai adatok között szerepelt a
legszomorúbb adat: a koronavírus járvány következtében 30 145
honfitársunk halt meg, maradtak árván gyermekek százai, jutottak
nehéz helyzetbe csonka családok ezrei. S lettünk hiányukkal
valamennyien szegényebbek a hazában.