Henry Kissinger nemrég könyvet adott ki egy másik szerzővel
együtt arról, hogy a mesterséges intelligenciának milyen hatása
lehet a hadviselésre és a nemzetközi kapcsolatokra –
tájékoztatott a FÜHÜ.
Mint írták, a 98 éves veterán diplomata még mindig igen aktív:
a járványt megelőzően minden évben legalább egyszer
ellátogatott Pekingbe. A kínai fővárosban nagy tisztelettel
fogadják, hiszen ő vitte el Nixon elnököt Kínába 1972-ben. Ez a
diplomáciai fordulat indította el Kínát a reformok útján,
melyek eredményeképp immár vetélytársai az Egyesült Államoknak.
Szakértők rámutatnak arra, hogy Kína a mesterséges intelligencia
terén meg akarja előzni az Egyesült Államokat, és ez döntő
fordulat lehet a két nagyhatalom versengésében.
Az egykori USA külügyminiszter, aki fiatal korában a nukleáris
háború elhárításának szakértője volt, azt hiányolja, hogy
jelenleg sem Peking sem pedig Washington nem törekszik a másik
álláspontjának megismerésére. Márpedig ez katasztrófákhoz
vezethet – hangsúlyozza a 98 éves ex külügyminiszter.
Kissinger utal az első világháború előtt kialakult helyzetre,
amikor a brit birodalom és a feltörekvő német császárság
kölcsönösen félreismerte a másik szándékait, és így
belesodródtak az első világháborúba.
Arról nyilatkozott a Financial Timesnak, hogy ő és más amerikai
diplomaták folyamatosan tárgyaltak az oroszokkal a nukleáris
leszerelésről, és így sikerült elkerülni a komolyabb
konfliktust a hidegháború idejében.
Most viszont nem folyik ilyen párbeszéd Peking és Washington
között miközben a fegyverkezési verseny egyre intenzívebb a két
világhatalom között.
A háborúban az jár jól, aki kimarad belőle
Szunce mester fogalmazta meg így az álláspontját az első olyan
fennmaradt tanulmányban, mely a háború művészetével
foglalkozik.
Pekingben szemmel láthatóan tartják is magukat ehhez. Míg Mao
elnök idejében nyílt fegyveres konfliktusba keveredtek az Egyesült
Államokkal a koreai félszigeten, addig Teng Hsziaoping reform
kurzusa a gazdasági – tudományos versengésre helyezi a hangsúlyt
a katonai helyett. Pekingben úgy tartják, hogy épp az okozta a
Szovjetunió bukását, hogy erejét a katonai szférára
összpontosította, és elhanyagolta a gazdaság fejlesztését.
Pekingben többen felróják Hszi Csinping elnöknek, hogy nyíltan
meghirdette a mesterséges intelligencia programot. Ezt a kihívást
az USA már nem hagyta figyelmen kívül, és megindult a
kereskedelmi háború Kína ellen. Hszi Csinping ellenfelei
emlékeztetnek Teng Hsziaoping mondására, mely szerint titkolni
kell az igazi sikereket nehogy a vetélytársak észbe kapjanak.
Hszi Csinping elnök viszont nyíltan felvállalja Kína világhatalmi szerepét. Hangcsouban a G 20-as konferencián jelezte: Kína a G2-es világban érdekelt, vagyis az USA-val osztozni kíván az irányító pozícióban. Washington válasza erre jelenleg az egyértelmű nem. Kissinger szerint azonban fontos lenne tárgyalni nehogy elmérgesedjen a két világhatalom viszonya a huszonegyedik században.
