Uniós szinten egy év alatt egy százalékponttal csökkent a nemteljesítő hitelek aránya (2016 másik negyedéve és 2017 második negyedéve között) és jelenleg 4,6 százalékon áll, amit örvendetes fejleménynek nevez első eredményjelentésében az Európai Bizottság tájékoztatott a Bruxinfo.

Valdis Dombrovskis, az euróért felelős bizottsági alelnök (képünkön) elmondta: a nemteljesítő hitelek szintjének leszorítása elengedhetetlen a bankszektor kockázatainak csökkentéséhez és a bankunió kiteljesítéséhez. A bankok, a felügyeleti hatóságok, a tagállamok és a Bizottság összehangolt erőfeszítései már hoztak eredményeket, de a nemteljesítő hitelek szintjének további csökkentése érdekében újabb lépéseket kell tennünk. Célunk, hogy a bankok az összes uniós országban újra teljes kapacitással tudják hitelezni a vállalkozásokat és a lakosságot, és többé ne kerülhessen sor rossz hitelek felhalmozására.

Az Európai Bankhatóság (EBA) tavaly novemberben közzétett egy jelentést, ami megállapítja, hogy a nemteljesítő hitelek volumene az EU-n belül a 2016 végén becsült 1000 milliárd euróról 2017 novemberére 893 milliárd euróra csökkent.

A nemteljesítő hitelek (angol rövidítése NPL) olyan banki kölcsönök, amelyek esetében késedelmes visszafizetésről van szó, vagy a fedezet értékesítése nélkül egyáltalán nincs remény a teljes törlesztésre.

A nemteljesítő hitelek teljes hitelállományhoz viszonyított aránya tavaly tovább csökkent, de a tagállamok körülbelül egyharmadában még mindig a 10 százalékos ráta fölött volt. Az unión belüli jelentős különbségeket jól érzékelteti, hogy eközben tíz tagállamban a 3 százalékot sem érik el az NPL-ek aránya.

Az ilyen magas kockázatot jelentő hitelek részaránya Görögországban a legmagasabb, 46,9 százalék. Ciprus a következő a listán 33,4 százalékos hitelállománnyal. Portugália 15,5 százalékkal a harmadik. Őket követik sorrendben az olaszok, a bolgárok, a horvátok, az írek, a szlovének és a magyarok.

Magyarország még valamivel a 10 százalékos szint fölött van (10,4 százalék volt a teljes hitelállományhoz viszonyítva 2017 második negyedévében), de egy év alatt 15 százalékról ment le erre a szintre, ami jelentős javulást mutat.

A magánszektor által nyújtott hitelek esetében 15,3 százalékos a nemteljesítő hitelek aránya Magyarországon, de egy évvel korábban még 23 százalék volt.

2014 óta az euróövezet bankjai 234 milliárd euróval emelték a tőkéjüket és 813 milliárddal növelték a folyó eszközeiket. 2015 és 2017 között pedig 17 százalékkal csökkentették a tulajdonukban lévő államadósság-állományt és ezzel a szuverén adósságnak való kitettségüket is.

A Bizottság tavasszal átfogó intézkedéscsomagot fog előterjeszteni a meglévő nemteljesítő hitelek szintjének csökkentésére és a nemteljesítő hitelek jövőbeni felhalmozódásának megelőzésére. A csomag négy területre fog összpontosítani: I. felügyeleti intézkedések, II. a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és követelésbehajtási rendszerek reformja, III. az értékcsökkenést elszenvedett eszközök másodlagos piacainak fejlesztése, és IV. a bankrendszer átalakításának támogatása.