Házastársi közös vagyonnak minősül-e  az ügyvédi iroda tagjának vagyoni hozzájárulása?

A Magyar Ügyvédi Kamara Szakmai Bizottsága állásfoglalásának minden egyes pontja nagyon lényeges kérdést érint a házastársi közös vagyoni jelleg meghatározása szempontjából. Ezt a dokumentumot idézzük az alábbiakban, majd pedig az előterjesztés szakmai csoportjának vezetőjét, dr. Subasicz Éva budapesti ügyvédet, családjogászt kérdezzük a részletekről.

A Magyar Ügyvédi Kamara Szakmai Bizottságának állásfoglalása

Egy budapesti ügyvéd az ügyvédi irodai vagyon házassági vagyonjogi vonatkozásait érintő kérdéssel fordult területi kamarájához állásfoglalás iránti kérelemmel, amit a Szakmai Bizottság válaszolt meg dr. Subasicz Éva, dr. Bálint Szilvia és dr. Lelkes Péter bevonásával.

A megkeresés hátterében az a törvényi rendelkezés állt, miszerint a Ptk. 4:37.§ értelmében házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Erre is tekintettel a kérdés arra irányult, hogy – figyelemmel az ügyvédi irodák speciális státuszára – van-e olyan bevett, és az ügyvédi kamarák által elfogadható gyakorlat, amely az egyszemélyes ügyvédi iroda „üzletrészének” tulajdonjogi kérdéseit olyan módon rendezi, hogy az az iroda gazdálkodása során egyéb hatóságok előtt is hivatkozható legyen (pl. ingatlanértékesítésekhez kapcsolódó illetékügyekben), és elfogadható-e (a kamara számára is) egy olyan megoldás, miszerint az egyszemélyes iroda tagja az alapító okiratban az irodában meglevő „üzletrészét” – az ügyvédi törvény értelmében irodai tagsági jogviszonyt létre nem hozva – megosztja a házastársak között.

Amint az az alábbiakból kiderül a feltett kérdésre végül nemleges választ kellett adni.

1. az ügyvédi iroda „üzletrésze”, ha az életközösség alatt jön létre az iroda, és ettől eltérő házassági vagyonjogi megállapodás nincs a felek között, akkor a házasfelek közös vagyonát képezi függetlenül attól, hogy az egyik fél nem ügyvéd, és nem tulajdonosa az irodának,

2. a házasfelek közötti belső jogviszonyban – azonosan pl. egy Kft. -beli üzletrészhez – a felek közös tulajdona a vagyonrész, azaz nyilvántartáson kívüli tulajdonos a nem ügyvéd házastárs,

3. az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 89. §-a szabályozza az egyszemélyes iroda alapítását, és a 96-98. §-ai az iroda megszűnését,

4. jogszabály a felek belső jogviszonyától elkülönülten kezeli az ügyvédi iroda vagyonát, még akkor is, ha azt közös vagyon terhére alapították,

5. az ügyvédi iroda vagyonának az értékesítésekor (harmadik személy felé) az iroda mint jogi személy jár el, és a rá irányadó szempontok szerint adózik az értékesítéssel összefüggésben,

6. az ügyvédi iroda vagyonának az értékesítésére házastársi közös vagyon megosztása jogcíhttp://ugyvedforum.hu/admin/en... nem kerülhet sor, és csak abban az esetben lehet átadni a vagyont, vagy annak egy részét a másik házastársnak, ha az adott vagyonelem „kikerül” (kivonásra kerül) az iroda mint jogi személy tulajdonából és ez esetben is a rá irányadó szempontok szerint adózik az értékesítéssel összefüggésben,

7. az „üzletrész” (szakszerűen: vagyoni hozzájárulás - dr. Subasicz Éva) közös vagyonhoz tartozása törvényi vélelmen alapul (Ptk. 4:37. §), azt igazolni nem kell,

8. kizárólag ügyvéd rendelkezhet az iroda vagyonáról, illetve iroda alapításáról és nem ügyvéd házastárs nem, ezért ilyen kikötést az alapító okiratban rögzíteni nem lehet, viszont lehetőség van házassági vagyonjogi szerződést kötni, amelyben lehetőség van a Ptk. hatályos szabályaitól eltérő, de az ügyvédi tevékenységről szóló törvény speciális szabályait – különösen a felelősségre vonatkozókat! – figyelembe vevő rendelkezéseket tenni.

Fentiek azzal egészíthetőek ki, hogy az Üttv. 87. § (1) bekezdése alapján ügyvédi irodát csak egy vagy több ügyvéd, illetve európai közösségi jogász tag alapíthat. Az Üttv. 88. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi irodában a tagsági viszony megszűnése után – ideértve a tagsági jogviszony kamarai formaváltás miatti megszűnését – a tagot megillető vagyonrész, ha a tag kéri, az irodánál marad (ez a vagyoni tagság). A hivatkozott rendelkezések alapján ügyvédi iroda tagja csak ügyvéd és EKJ, vagyoni tag pedig csak volt ügyvéd vagy volt EKJ lehet. A Kamara olyan alapító okiratot, amelyben tagként vagy vagyoni tagként nem ügyvéd, hanem az ügyvéd házastársa szerepel, nem fogadhat el. Még öröklés esetén sem kerülhet be tagként az ügyvédi irodába nem ügyvéd, nem EKJ, az Üttv. 92. § (2) bekezdése alapján a tagsági viszony megszűnésekor az ügyvédi iroda a volt taggal vagy örökösével elszámolni köteles.

A tájékoztatás kitért arra, hogy amennyiben a megkereső kolléga a válasszal nem ért egyet, akkor kérheti, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Szakmai Bizottsága tegyen előterjesztést a MÜK Elnöksége felé, és annak során mutassa be fentieken túl az indoklásával ellátott, a fentiektől eltérő álláspontját bemutató észrevételeit, abból a célból, hogy a MÜK Elnöksége foglaljon állást az eltérő álláspontok felől. Végül utalás történt arra is, hogy a közöltek szakmai véleménynek minősülnek, és jogvita esetén az eljáró bíróságnak van hatásköre az ügyben kompetens döntéshozatalra.

x x x x x x x x x x x x x x

Hogy az alapoknál kezdjük: tárgyunk szempontjából hogyan határozná meg az ügyvédi iroda fogalmát?

- A legegyszerűbben az alábbiak szerint tudom összefoglalni: 1. Az ügyvédi iroda az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 87. § alapján, jogi személy. „Üttv. 87. § (1) Az ügyvédi iroda olyan jogi személy, amelyet egy vagy több ügyvéd, illetve európai közösségi jogász tag üzletszerű közös ügyvédi tevékenység folytatására alapít, és amelynél a tag kötelezettsége az ügyvédi irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon szolgáltatására és egyéb az alapító okiratban meghatározott vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki.” Lényeges tehát, hogy ügyvédi irodát egy vagy több személy alapíthat, az iroda alapításához alapító okirat szükséges. Az iroda az alapító okiratban meghatározott mértékű jegyzett tőkével is alapítható. Az ügyvédi iroda tagja alapításkor vagy csatlakozáskor vagyoni hozzájárulást bocsát az iroda rendelkezésére, a vagyoni hozzájárulása lehet pénzbeli és nem pénzbeli.

Az ügyvédi iroda létesítésére a jogi személy létesítésére vonatkozó Ptk.-beli szabályok az irányadóak.

És ebbe a rendszerbe hogyan illeszkedik az ügyvédi iroda tagjának házastársa?

- Úgy, hogy amennyiben a tagok bizonyos összeget az iroda rendelkezésére bocsátanak, vagy valamilyen ingóságot, vagy egyéb vagyoni értékű jogot az irodára ruháznak, e hozzájárulások mértéke az adott tag vagyoni hozzájárulásának tekintendő. A házastársak belső jogviszonyában ez pedig közös vagyonnak minősül, természetesen akkor, ha nincs ettől eltérő vagyonjogi szerződés a felek között.

Ugyanakkor ha egy tag az iroda részére hozzáadott értékkel bíró munkát végez, amelynek eredményeként az iroda hatékonyabban és gazdaságosabban működhet a jövőben, úgy e tevékenység az ő vagyoni hozzájárulásának része?

- Igen. Lásd Ptk. vonatkozó rendelkezéseit. A tagok alapító okiratban meghatározott mértékben teljesítenek vagyoni hozzájárulást. A vagyoni hozzájárulás tárgya lehet pénz, vagyoni értékkel rendelkező dolog, vagyoni értékű jog.

- Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznem, hogy a személyes munkavégzés értékelése házastársi közös vagyon szempontjából nagyon nehezen kezelhető kérdés. Felvetődik ugyanis, hogy az ügyvéd az iroda vagyonát a személyes tevékenységével, ügyvédi tevékenysége útján gyarapítja, azaz bevételt termel. Ez a működés szinte azonos egy olyan helyzettel, mintha egy másik gazdasági társaságban lenne tag bármelyik házas fél, nem ügyvédi irodában.

Mi történik akkor, ha az ügyvédi irodai tagsági jogviszony megszűnik?

- Akkor el kell számolni az ügyvédi irodának a volt taggal, vagy annak örökösével. Az elszámolási kötelezettség vonatkozik az adott évben, a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjáig keletkezett nyereség megfelelő részének a volt tagnak való kiadására. Lásd: Üttv. 97. § (4) – Az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyon – az alapító okirat eltérő rendelkezése vagy megegyezés hiányában – vagyoni hozzájárulásuk arányában az ügyvédi iroda tagjait illeti meg.

Akkor tehát az életközösség megszűnésekor hogyan kell elszámolni az ügyvédi iroda házasfélre jutó vagyonát?

- Úgy, mintha akkor szűnne meg a tagsági viszonya a tag házastársnak az ügyvédi irodával. Azaz az életközösség megszűnésekor amilyen nagyságrendű összeget kapna az irodától, ezt kell megosztani a házastárssal.

Házastársi közös vagyon megosztása során felvetődhet az a kérdés is hogy a házastársi közös vagyon vagyonelmeinek részét képezi-e az ügyvédi iroda részére teljesített vagyoni hozzájárulás?

- Főszabály szerint, az egyik házastárs foglalkozásának, vagy egyéni vállalkozásának céljára szolgáló vagyontárgyak ezt a házastársat kell, hogy megillessék, egyébként nem tudná folytatni foglalkozását, vagy csődbe menne az üzlete. Bizonyos esetekben a foglalkozás gyakorlásának a joga jogszabály rendelkezése következtében nem is adható át a másik házastársnak. Például az orvosi praxisjog, mint vagyoni értékű jog a házastársi közös vagyonba tartozik, de az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény rendelkezései alapján annak gyakorlása személyhez kötött.

- Azt kell szem előtt tartani, hogy az ilyen jellegű vagyontárgyak kivételesen csak akkor adhatók a másik házastársnak a vagyonmegosztás során, ha a foglalkozás vagy a vállalkozás folytatásának jogi előfeltételeivel ő is rendelkezik és azt egyéb körülmények is nyomatékosan indokolják

Például?

Például akkor, ha a vállalkozást a házastársak az együttélés alatt közösen folytatták, abban mindketten aktívan részt vettek, és a felek körülményei indokolják, hogy a továbbiakban valamelyikőjük egyedül folytassa ezt a tevékenységet, továbbá annak anyagi konzekvenciáit is vállalja. Eligazító e tekintetben dr. Kőrös András: Fontolva haladás című családjogi könyve, az új Ptk. házassági vagyonközösségi rendelkezéseit tekinti át.

Szakmai előterjesztésében Ön azt is felvetette, hogy a házastársi közös vagyonba nem az ügyvédi iroda által az alapítása és működése során megszerzett vagyoni aktívumok (dolgok, jogok) tartoznak, hanem az irodában fennálló részesedésen (vagyoni hozzájáruláson) alapuló elszámolási igény, mint vagyoni értékű jog tartozik a tag házastárs magánvagyonába, és ezáltal a felek közös vagyonába. Mire alapozta ezt a megkülönböztetést?

- A Pécsi Ítélőtábla Pf. 20561/1011/11. számú ítéletére. Érdemes felidéznünk a konkrét esetet. Az ügyvédi irodát H. S. egyszemélyes irodaként alapította. Az iroda perben rendelkezésre álló, módosított alapító okirata szerint az ügyvédi iroda vagyona 5 000 000 forint, amely nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból áll. A módosított alapító okirat szerint az iroda jogutód nélkül történő megszűnése esetén az iroda vagyonából elsődlegesen az iroda tartozásait kell kiegyenlíteni. A tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyon H. S. alapító tagot, illetve örököseit illeti meg. Az iroda ingatlant, valamint a gépkocsi beállót vásárolt. Az elsőfokú bíróság azzal, hogy ezen ingatlanok tekintetében házastársi vagyonközösség jogcímén a felperes tulajdoni illetőségét állapította meg, a felperes és H. S. közös vagyonának tekintett olyan ingatlanokat is, amelyek az életközösség megszűnésekor nem a felek házastársi közös vagyonát, hanem a H. S. által alapított iroda, mint önálló jogalany – jogi személy – vagyonát képezték. Az iroda működése során megszerzett vagyon ugyanis az iroda a tagnak, vagyis H. S.-nak az irodában fennálló részesedésén alapuló elszámolási igénye, mint vagyoni értékű jogosultság pedig H. S. magánvagyonába, és ezáltal a felperes és H.S. házastársi közös vagyonába került. Házastársi közös vagyonnak tehát nem az iroda által az alapítása és működése során megszerzett vagyoni aktívumok (dolgok, jogok) minősülnek, hanem annak az elszámolási igénynek, mint vagyoni értékű jognak az értéke, amely a tag házastársat az irodában fennálló részesedése alapján tagsági viszonyának, vagy magának az irodának az életközösség megszakadásának időpontjában történő megszűnése esetén megilletné. Lásd: BH1999.553. Ugyanis, a házastársi közös vagyon körébe nem csupán a polgári jogi értelemben vett tulajdonjog tárgyai, tehát az úgynevezett birtokba vehető dolgok, hanem az akár pozitív, akár negatív vagyoni értékkel rendelkező jogok, illetve vagyoni tárgyak, kötelezettségek is beletartoznak. Miként arra rámutat a Ptk. 8:1. § 5. pontja vagyontárgy: a dolog, a jog, a követelés. (BH1998.233.)

Úgy tűnik, érvelése nyomán egyértelműnek tekinthető, hogy a házastársi közös vagyon megosztása során a házastárs foglalkozása és egyéni vállalkozása körében meglévő vagyontárgyak azt a házastársat illetik meg, aki az adott tevékenységet folytatja?

- Igen. Ugyanakkor – miként korábban is utaltam rá, most is hangsúlyozom – bizonyos foglalkozások gyakorlásának joga a jogszabályi feltételek hiánya okán nem is adhatók át a másik házastársnak, például az orvosi praxisjog. Jelen esetben azonban, az ügyvédi iroda – mint jogi személy – házastársi közös vagyonba tartozását vettük górcső alá. A fenti konkrét pécsi eset alapján, az ügyvédi iroda vagyona – legyen az dolog vagy jog – nem válik a házastársi közös vagyon vagyonelemévé, azonban közös vagyon részét képzi annak a vagyoni értékű jognak az értéke, amely a tag házastársat a tagsága, vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén megilletné.

- Hogy a helyzet bonyolultságát szemléltessem, elmondok egy másik esetet is. Az ügyben a Kúria Pfv.II.20.016/2019/17. számú döntése ugyan egy orvosi praxisjog vagyonmegosztása körében született, de szerintem jó párhuzam. A Kúria kimondta: az orvosi praxisjog vagy más értelemben a személyhez kötődő sajátos tudás nem tartozik és nem tartozhat a különvagyon körébe. Számos példa van arra, hogy egy adott tevékenység bizonyos tudás megszerzése esetén a mindenkori jogszabálynak megfelelő engedély és felelősségbiztosítás birtokában személyhez kötötten végezhető (ügyvédek, szakértők, könyvvizsgálók, szabadalmi ügyvivők, bizalmi vagyonkezelők stb. tevékenysége). Ezek a jogosultságok nem minősülnek különvagyonnak, és nem forgalomképesek. A Kúria azt is nyomatékosította, hogy a praxisjog korlátozottan forgalomképes, elidegeníthető, szakértő és jogszabály által meghatározható vagyoni értéke van, amely nem személyhez kötött tudáson alapul. Személyes jellegét két körülmény adja: 1. meghatározott képesítéssel és végzettséggel rendelkező orvosnak adható; 2. az önálló orvosi tevékenységet személyesen köteles végezni, akadályoztatása esetén helyettesről köteles gondoskodni. A Kúria korábbi eseti döntése a praxisjog különvagyoni jellegét a miniszteri indokolás alapján annak "know-how" jellegére figyelemmel vezette le. A döntés röviddel a jogszabály meghozatala után született, az azóta eltelt két évtized alatt kialakult gyakorlat a miniszteri indokolás meghatározását nem igazolta. Egyértelművé vált, hogy a vagyoni értéket nem az orvosi életpálya tapasztalata határozza meg: a háziorvosi körzetet kijelölik, az ott levő beteg az orvost nem a tudása alapján, hanem a körzet miatt keresi meg, és a vagyoni érték független a szakmában eltöltött időtől is, mivel a hosszú éveken át adott körzetben dolgozó háziorvos ugyanolyan értéken tudja eladni a praxist, mint aki csak néhány hónapot töltött ott. A praxisjog tehát nem szellemi alkotás, a vagyoni értékét nem az orvos tudása határozza meg, hanem a nyereségtermelő – jövedelemtermelő – képessége. A házastársi közös vagyonon belül ezért vagyoni értékkel bíró jogként elszámolható és a Csjt. 27. § (1) bekezdése szerint az érték fele az alperest megilleti.

Mi történik akkor, ha az ügyvédi iroda alapító okirata úgy rendelkezik, mert hogy megteheti a 88. § (1) értelmében hogy a tagsági viszony megszűnése után – ideértve a tagsági jogviszony kamarai formaváltás miatti megszűnését – a tagot megillető vagyonrész, ha a tag kéri, az irodánál marad, azaz létrejön egyfajta „vagyoni tagság”?

- Erről egyértelműen rendelkeznek az idézett törvény következő bekezdései: Vagyoni tagság esetén az alapító okiratban rendelkezni kell a vagyoni tag jogairól és kötelezettségeiről, valamint az elszámolás módjáról. A vagyoni tag ügyvédi iroda keretében nem végezhet ügyvédi tevékenységet. Az egyszemélyes ügyvédi iroda képviseletével járó, jogszabályból fakadó kötelezettségeit a vagyoni tag látja el. A vagyoni tag az ügyvédi iroda alapító okiratának az ügyvédi irodai tagsága helyreállítása céljából történő módosítása során szavazati joggal rendelkezik. Az egyszemélyes ügyvédi iroda vagyoni tagja ügyvédi irodai tagsága helyreállítása céljából az ügyvédi iroda alapító okiratát módosíthatja.

- Összegezve a vizsgált témánkat: az irodában meglévő részesedés, mint vagyoni értékű jog számolható el házastársi közös vagyon megosztása jogcímén arra az időpillanatra vetítve, mintha az életközösség megszűnésének időpontjában az ügyvédi iroda jogutód nélkül megszűnt volna.

Az interjút készítette: Komlós Attila