Az
ügyvédi titok: sérthetetlen
I.
Az ügyvédi titok – különös tekintettel, a Be-ben szabályozott
védői titokra – törvény által védett információ, amely
sérthetetlen. Ezt indokolt olyan axiómaként kezelni, amelynek
vonatkozásában nem lehet helye semmilyen kompromisszumnak.
A védői titok: törvény által védett információ
II.
A védői titok – függetlenül attól, hogy az adott ügy
terheltjét nemzetbiztonsági kockázatnak minősíti-e az arra
jogosult állami szerv – minden formája törvény által védett
információ, tekintet nélkül a közlés helyére, idejére vagy
módjára, valamint az adathordozó formájára, vagy jellegére.
A jelenleg hatályos jogi szabályozás elégtelen mértékű és minőségű
III.
A nemzetbiztonsági szolgálatok által folytatott titkos
információgyűjtésre vonatkozó, 1995 óta (!) hatályos jogi
szabályozás elégtelen mértékű és minőségű, amely a
garanciális rendelkezések hiányában melegágya lehet az
ellenőrizhetetlen állami túlhatalomnak és az állam polgárai
felett gyakorolt közhatalmi repressziójának. Mint ahogy a formális
jogszerűség sem más, mint csábítás a joggal való visszaélésre.
A közhatalom gyakorlása demokratikus jogállami berendezkedésben
nem nélkülözheti a fékek és ellensúlyok alkalmazását.
Jogilag definiálatlan a „nemzetbiztonsági kockázat” fogalma
IV.
Nem vitatva a nemzetbiztonsági szempontok létjogosultságát és
nem lebecsülve a nemzetbiztonsági kockázatokat, nem tekinthető
elfogadható állapotnak, hogy a „nemzetbiztonsági érdekekre”
való hivatkozás rendre felülírjon egyéb jogi normákat. A
nemzetbiztonsági szempontokra való indokolatlan hivatkozás és
azzal való takaródzás ugyanis jogállami alapelveket sért, és az
igazságszolgáltatás működését és célját veszélyezteti. A
jogi szabályozás elégtelensége (különösen a „nemzetbiztonsági
kockázat” fogalmának jogi definiálatlansága), az állami
ellenőrzés hiányosságai és a társadalmi kontroll teljes hiánya,
a jelenlegi botrány elülését követően is fenntartja majd a
jogellenes, de nemzetbiztonsági mezbe öltöztetett megfigyelések
és adathalászatok lehetőségét.
Az egész ügyvédi hivatásrend elemi sérelme
V. Az ügyvédi titok megsértésének általánosságban való elítélése nem tekinthető sem elégségesnek, sem célravezetőnek. Konkrét bűncselekmény gyanúja konkrét lépéseket indokol. A „minden kétséget kizáró bizonyíték” egy nemzetbiztonsági lehallgatási ügyben nem a realitás, hanem a jogtörténet terrénuma. Ezt az ügyvédi önkormányzat működtetéséért felelős és az ügyv
édi hivatásrendet megszemélyesítő kamarai vezetőknek is látniuk kell. Ugyanakkor a MÜK elnökének, vagy bármely más ügyvédnek a személyes érintettsége nem magánügy és nem magánsérelem, mert jogellenes lehallgatásuk az egész hivatásrendre vonatkozó garanciális szabályok elemi sérelmét jelenti. Ennek alapján elvárható a kamarai vezetés részéről a konkrét kezdeményezések megtétele a kormányzati és igazságügyi szervek felé, a jogszabály módosítások és a szükséges szakmai egyeztetések kezdeményezésétől az indokolt jogi eljárások megindításáig - fejeződik be a négy budapesti ügyvéd állásfoglalása.
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *. *
Az ügyvédi titokkal kapcsolatos problémakörre a közelmúltban hívta fel a figyelmet dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke egy szakmai konferencián. Erről ebben a közleményükben lehet olvasni:
