A jogállami alkotmány rendszerében az ügyvédség homályban maradt

A június 25-én megrendezett konferencián (lásd erről összefoglaló beszámolónkat: Alkotmányos puccs készül, a bűnöző szervezetek ellen pedig az államnak fel kell lépnie - jelezte a Kúria elnöke az Alaptörvény 10. évfordulóján rendezett konferencián).

Beszédében dr. Bánáti János , a MÜK elnöke utalt arra, hogy dr. Sulyok Tamás korábban egy tudományos munkájában felvetette: noha az ügyvédség feladatköre „a jogállamiság garanciarendszerében betöltött szerepe a rendszerváltás óta folyamatosan bővül, addig a tételes jog síkján a jogállami alkotmány rendszerében az ügyvédség homályban maradt”.

A MÜK elnöke ugyancsak felidézte dr. Trócsányi Lászlónak, még alkotmánybíróként költői kérdésként megfogalmazott gondolatait: „Két kérdésre keressük a választ: tekinthetjük-e az ügyvédséget az alkotmány által szabályozott intézménynek, másrészt arra, hogy részesülhet-e az ügyvédi hivatás alkotmányos védelemben abban az esetben, ha a hivatás gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges alapvető jogok, értékek sérülnek.”

Az ügyvédség nélkülözhetetlen összetevője a jogállamiságnak és az igazságszolgáltatásnak

A strasbourgi bíróság az egész európai ügyvédség szempontjából meghatározó döntésében a következők szerint fogalmazott – emlékeztetett dr. Bánáti János -: „Az ügyvédek központi szerepet játszanak az igazságszolgáltatásban, mint az egyének és a hatóságok közötti közvetítők. Az ügyvédek olyan tevékenységet folytatnak, amely nélkülözhetetlen a jogállamban, hiszen ők biztosítják a jogérvényesítés és a bírósághoz fordulás hatékonyságát, vagyis hivatásuk gyakorlása nélkülözhetetlen a jogállamisághoz és a megfelelő igazságszolgáltatáshoz.”

Szellemi szabadfoglalkozású magántevékenység a közhatalmi szférában

Az Alkotmánybíróság döntéseinek lényegét - utalt a közelmúltra a MÜK elnöke - a testület korábbi elnöke, dr. Sólyom László egy, a MÜK által évente megrendezett Magyar Ügyvédek Napja ünnepségen az Ab 1994. évi határozatát idézve fogalmazta meg: „Az ügyvédség az igazságszolgáltatás rendszerének nélkülözhetetlen része, e tevékenység elsősorban az igazságszolgáltatáshoz és a jogalkalmazáshoz kapcsolódik. Szellemi szabadfoglalkozású magántevékenység, ami a közhatalmi szférában működik.

Mindezt egy újabb határozatában megerősíttete, kiegészítette az Alkotmánybíróság. E szerint:

„A jogi képviselet és a büntetővédelem ellátása folytán az ügyvéd hivatása minden egyéb hivatástól eltér abban a tekintetben, hogy az Alkotmány XII. fejezetében felsorolt valamennyi alkotmányos joggal – azok érvényesítésének garanciális jelentőségű eszközeként – szoros kapcsolatban áll a védelemhez való joggal pedig közvetlenül az Alkotmány 57. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés fűzi össze.”

Híd a magán- és a közszféra között

A továbbiakban dr. Bánáti János a külöböző szakmai források véleményét akként öszegezte, hogy az ügyvédség az igazságszolgáltatás rendszerének valóban nélkülözhetetlen részeként sajátos híd szerepet tölt be a magánszféra és a közszféra között.

Ezt a sajátos hídszerepet az Alkotmánybíróság több döntése is érintette, leszögezve, hogy az Alaptörvény és a törvények keretei között az ügyvédség alapvető feladata a jogállamiság érvényesülésének biztosítása. Ennek keretében - hangsúlyozta dr. Bánáti János - az ügyvédi hivatásrend joga és kötelessége:

  • a jogkeresők eligazítása jogaikról és kötelezettségeikről,

  • védelemhez való jog és a

  • tisztességes eljáráshoz való jog tényleges érvényesülése,

  • természetes személyek, gazdálkodó szervezetek jogi igényének törvényben előírt módon történő érvényesítésének elősegítése.

Központi szerep a jogállamiság és a jogbiztonság érvényre juttatásában

Az ügyvéd védőként vagy perbeli képviselőként való generális bevonásának lehetősége - bizonyos esetekben kötelezettsége - az igazságszolgáltatásba adja annak a garancia rendszernek a magját, amely az Alaptörvény B cikk (1) bekezdésében meghatározott jogállamiság elve alapján lehetővé teszi az alapjogok tényleges érvényesíthetőségét az állammal szemben is - mutatott rá a MÜK enöke. Az ügyvédség ezen alapjogvédelmi funkciójából következően a jogállamiság és a jogbiztonság tényleges érvényre juttatásában központi szerepet játszik.

A modern jogállamban a joghoz való hozzáférés a korábbinál is lényegesen egyenlőtlenebb helyzeteket mutat, hiszen az egyre bonyolultabbá váló jogrendszerekben a jogkereső személyek egyrészt nem képesek egyenlő eséllyel biztosítani a jogérvényesítést önmaguk számára, ezért egyrészt ügyvéd igénybevételét biztosítja számukra a törvény (pártfogó ügyvéd), másrészt garanciális, jogbiztonsági okokból sok esetben kötelező ügyvédi képviselet került megfogalmazásra.

Alapjogvédelmi funkció

Az ügyvédség jogállamban betöltött funkciója alapjogvédelmi funkció – hangsúlyozta a MÜK elnöke -, amely közvetlenül érvényesül a büntetőjogi védelem, a bírósághoz fordulás joga és a jogorvoslati jog ügyvédség által történt gyakorlása során, illetve közvetetten érvényesül valamennyi egyéb alkotmányos alapjog érvényesítése során. Alaptörvényből ennek illusztrálására a következő példákat idézte:

1. Az M. cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy „Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben és védi a fogyasztók jogait.” Ez a törvénycikk volt az alapja annak a sok ezer pernek, melyet ügyvéd kollégáink indítottak a deviza hitelek ügyében és mely perek előkészítették, mintegy szükségszerűen maguk után vonták a törvényhozó beavatkozását a fogyasztók védelmére.

2. A 6. cikk biztosítja a jó hírnév és a személyes adatok védelmét, mint ahogy a 13. cikk a tulajdonjoghoz való jogot. Ezen alapjogok gyakorlati biztosításában nap, mint nap közreműködnek a MÜK tagjai.

3. Az Alaptörvény 4. és 28. cikke az, amelyik a tisztességes büntető eljárás alapvetését tartalmazza, és mely cikkek lerakják az alkotmányos alapjait a büntető eljárásban nélkülözhetetlen, önálló jogosítványokkal rendelkező védői tevékenységnek.

Az Alaptörvény gondoskodik arról is, hogy a védőt immunitás illesse meg a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.

Az ügyvédi hivatás alapértékeinek: a függetlenségnek és a titoktartásnak alkotmányos védelme

Ez az alkotmányos kitétel átvezet az ügyvédi hivatás alapértékeinek alkotmányos védelme kérdéséhez – mutatott rá a MÜK elnöke..

Az ügyvédség alkotmányos intézmény jellegéből fakadóan léteznek olyan alapértékek, melyek sérelme egyben az Alaptörvény sérelmét is jelentené, ezért alkotmányos védelemben kell ezeket részesíteni. Ezen értékek közül dr. Bánáti János kettőt említett meg: az ügyvédi függetlenséget és az ügyvédi titoktartást.

Az ügyvédi tevékenység az ügyvédség alapjogvédelmi tevékenysége szükségessé teszi minden szempontból való függetlenségét az államtól.

A függetlenség döntő aspektusa az államtól való függetlenség, éppen az igazságszolgáltatás tisztasága, a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése érdekében.

Az állam csak az ügyvédségre vonatkozó legfontosabb alapvető szabályok megalkotása útján szólhat bele az ügyvédség szervezetébe és működésébe, mégpedig természetesen az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése alapján törvénnyel.

Egyebekben a kamarai önszabályozásnak kell érvényesülnie, melynek szervezeti garanciája az ügyvédség önkormányzatainak, az ügyvédi kamaráknak a létrejötte és a működése. Az állam nem hozhat igazgatási döntéseket az ügyvédi önkormányzatok helyett vagy felett, mint ahogy az ügyvédek elleni fegyelmi ügyekben is teljes körűen érvényesül az önkormányzatiság.

A másik alapelvi jelentőségű, garanciák által védett jogintézmény az ügyvédi titoktartás. Kiemelte, hogy a titoktartás az ügyvéd elsődleges és alapvető joga és kötelessége. A kötelességi oldalát az ügyvédi törvény, a jogosultsági oldalát az eljárási törvények szabályozzák. A titoktartási jog azonban – „a modern idők vívmányaként” - már világszerte korlátozásokat szenved a pénzmosás megelőzése érdekében előírt bejelentési kötelezettséggel.

Közérdekből fakadó igazságszolgáltatási szerep

Összefoglalalásként dr. Bánáti János leszögezte: az ügyvédi hivatás gyakorlása a jogállamban a hatékony, és a jogbiztonság követelményét kielégítő jogérvényesítés alkotmányos biztosítéka, azaz ügyvédség nélkül nincs sem hatékony jogérvényesítés, sem jogbiztonság, sem tisztességes bírósági eljárás. Utalt dr. Sulyok Tamás 2008-ban megfogalmazott állásfoglalására, amely szerint „Az ügyvédség közérdekből fakadó igazságszolgáltatási szerepét, amely alapvető alkotmányos jogok érvényesülésének garanciája és feltétele, csakis az alkotmányban helyes szabályozni.”

Miként gondoljuk el az ügyvédség Alaptörvénybeli megjelenítését?

A kérdésre a MÜK elnöke a következőkben látja a választ:

  1. Az ügyvédség a jogállami igazságszolgáltatás hivatásos résztvevőjeként elősegíti a törvény előtti egyenlőség, a jogbiztonság, a tisztességes eljárás és a védelem jogának megvalósulását.

  2. Az ügyvédség ezt a feladatát az államtól való függetlenséget és az ügyvédi titok megtarthatóságát biztosító önkormányzati keretek között gyakorolhatja.

Dr. Bánáti Jánosnak, a MÜK elnökének az Alaptörvény megalkotásának 10. évfordulóján rendezett szakmai konferencián meghívott előadóként elmondott előadásának videofelvétele ide kattintva nézhető meg.