Címfotónkon (bj): dr. Király László elnökhelyettes, dr. Török Ferenc elnök, dr. Bánáti János, a MÜK elnöke és dr. Károlyi Attila titkár


Dr. Török Ferenc

A Zala Megyei Ügyvédi Kamara (jelenlegi aktív tagjainak száma: 268 fő, közöttük 48 kamarai tag jogtanácsos) közgyűlését május 3-án tartották meg Zalaegerszegen. Az eseményen köszöntő szavakat mondott dr. Sorok Norbert, a közgyűlés helyszínét a megyei kamarának biztosító Zalaegerszegi Törvényszék elnöke, s egyben áttekintést adott a bírósági eljárásokat érintő e-peres ügyintézés rendszeréről, valamint részt vett a közgyűlésen és a honi ügyvédi hivatásrend legidőszerűbb kihívásairól, az ezekre adandó lehetséges válaszokról, az igazságszolgáltatás rendszerében kialakított helyzetéről adott tájékoztató előadást dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.

Szemléletváltozás

A mai, átalakulásban lévő helyzet egyik fontos jellemzőjeként elnöki beszámolójában (az e választott tisztet immáron folyamatosan huszonhét éve, a MÜK ugyancsak választott titkári tisztét immáron folyamatosan negyedik ciklusban) betöltő dr. Török Ferenc elmondta, hogy a hagyományos keretek között működő ügyvédi irodák – túlnyomó többségben ilyenek vannak a megyei kamarában is – belső működési rendje gyökeres átalakulásban van a digitális, informatikai követelmények térhódítása miatt. Az ezen új követelményekhez való alkalmazkodás pedig nem egyszerű, inkább sok küzdelemmel, idegességgel, tanulással, az anomáliák miatti bosszankodással és frusztrációval, és nem utolsósorban sok anyagi többletkiadással járó kikerülhetetlen folyamat. Szemléletében is új helyzet állt elő, mondotta az elnök:

Az ügyvédség jövőjét nem a folyamatos alkalmazkodás kell hogy meghatározza, hanem hivatásrendi életük alakításának következetes szándéka is.

Az aktív ügyvédi tevékenységet folytató ügyvédek többsége a megyében – az elnök számadása szerint – hajlandó és képes a szükséges változások végrehajtására, alkalmazására. Nyilvánvaló ezenközben: a munkaviszonyban dolgozó kamarai tag jogtanácsosoknak, jogi előadóknak, alkalmazott ügyvédeknek, ügyvédjelölteknek e tekintetben nincs választási lehetőségük.

Az ügyvédi pályán dolgozó kollégák számára nincs felső korhatár ügyvédi tevékenységük végzésére. Mindamellett – utalt az újabb jelenségre az elnök – többen kényszerülnek arra – főleg az idősebb generáció soraiból, akik között viszonylag magas a 75 évet betöltöttek száma, hogy a reájuk roskasztóan ható, szinte teljesíthetetlennek vélt új követelményrendszer hatására, befejezzék ügyvédi pályafutásukat.

A beszámolási időszak egyik fontos mozzanataként jelölte meg az elnök a kamarai tag jogtanácsosok integrációjának a folyamtát. A megyében ez zökkenőmentesen zajlott le, ellentétben több olyan országos hírrel, amely szerint voltak „döcögősebbre sikeredett” helyzetek is.

A nők egyenlő pályatársak a döntéshozásban és az igazgatásban is

A nő-pályatársak helyzetével külön is foglalkozott beszámolójában dr. Török Ferenc elnök. A nők részvétele a különböző megyei és országos döntéshozó kamarai testületekben már jó ideje állandóan visszatérő téma. Nem véletlenül, hiszen ma Magyarországon a nők-férfiak aránya az ügyvédi pályán hozzávetőlegesen 50-50%. Két nézet alakult ki: az egyik szerint meg kellene állapítani egy női kvótát a döntéshozó testületekbe bekerülő nők számára, a másik szerint erre nincs szükség, nem a a nemekhez való tartozás, hanem a . választott tisztségre való alkalmasság kell hogy döntsön a választásokon. Jelenleg – legalább is országosan, a Magyar Ügyvédi Kamara rendszerében ez az utóbbi nézet a bevett megoldás. Ugyanakkor pl. a Zala Megyei Ügyvédi Kamarában – legalábbis dr. Török Ferenc elnök beszámolója szerint – az az érdekes gyakorlat alakult ki, hogy az előző ciklusban, a 2014-es választásokon megállapították a „női kvótát”. Aztán az így a megyei kamara elnökségébe, különböző bizottságaiba megyei számarányaiknak megfelelően bekerült nők aktivitása, példamutató munkája miatt 2018-ban már szükégtelenné vált, annyira magától értetődő lett. Így aztán a jelenleg a nők-férfiak aránya a Zala Megyei Ügyvédi Kamara vezetésében a következő: a 14 tagú elnökségben 5 nő (3 ügyvéd, 2 kamarai tag jogtanácsos), a 7 tagú fegyelmi bizottság 7 nő, a vezető fegyelmi biztos: nő, a 4 tagú felügyelő bizottság: 2 nő (egyikőjük a bizottság elnöke),az 5 tagú etikai bizottság: 4 nő (egyikőjük az elnök), a 4 tagú oktatási bizottság: 1 nő, a MÜK küldöttgyűlésbe delegált 3 Zala megyei küldöttek között 1 nő. A MÜK legutóbbi tisztújításakor a választási bizottságban nő képviselte Zala megyét. Érdekesség még: a Zala Megyei Ügyvédi Kamarába integrált 45 jogtanácsosból 30 nő.

Ami kikerülhetetlen

Az új Pp. és az új Be. Alkalmazása körüli, a gyakorlatban megmutatkozó anomáliákkal foglalkozott részletesen a továbbiakban az elnök. A törvények hatályba lépése óta – mint elmondotta – a MÜK elnökének és a jogszabályalkotásért felelős titkárának, dr. Baranyi Bertoldnak a munkája nyomán ugyan sok tekintetben javult az ügykezelési helyzet, aminek egyik fontos eredménye lett, hogy a benyújtott ügyek visszautasításának aránya 10%-kal csökkent. Megjegyezte azt is, hogy az ügyfélkapu-perkapu-cégkapu folyamat tisztulásával egyre elfogadhatóbbá válik a kötelezővé tett elektronikus peres eljárás, aminek egyre inkább látszanak a vitathatatlan előnyei.

Ami javításra szorul

A büntetőügyekkel kapcsolatos ügyvédi kirendelésekkel kapcsolatos, országos tüneteket mutató problémahalmazról szólva egyebek mellett utalt arra, hogy – Zala megyében is – a kirendelést vállaló ügyvédeket tartalmazó lista (jelenleg 59 büntető, 21 büntető és polgári ügyekkel foglalkozó kolléga) egyre „keskenyedik”, a büntetőpraxissal rendelkező ügyvédek közül is többen kérik nevük törlését erről az önkéntes listáról, ami ha a MÜK-szabályzatban megszabott határ alá esik, akkor a megyei kamarai elnökség köteles valamennyi aktív ügyvédet felvenni a listára, függetlenül szakmai specifikációjuktól.

Ami örvendetes

Örömmel üdvözölte az elnök azt a tényt, hogy a beszámolási időszakban hozott MÜK döntés eredményeképpen az egész országban egységes lett a az ügyvédek kamarai tagdíja. Zala megyében az elmúlt közel három évtized során senkit nem kellett kizárni a kamarából tagdíjfizetés elmaradása miatt. A kamara jelenlegi anyagi helyzetét stabilnak minősítette. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kamarai gazdálkodásban a racionális szemléletnek komoly szerepet kell tulajdonítani, ha lehet, bevételi forrásokat kell keresni, mert lehetnek majd olyan – kötelező – kiadások, amelyek ezt igényelni fogják.

Ami soron van

A jövő feladataira tekintve, dr. Török Ferenc elnök kiemelte a a kötelező (kreditpont szerzéssel összekötött) ügyvédi továbbképzéssel összefüggő tennivalókat és különösen is a tagság figyelmébe ajánlotta azt a komoly szakmai munkát, amit a MÜK Oktatási és Akkreditációs Bizottsága végez dr. Hidasi Gábor elnök szakavatott vezetésével, s a bizottság tagjainak sorában a Zala megyei dr. Károlyi Attila ügyvéd, megyei kamarai titkár, ügyvédi oktatási ügyekben szintén nagy tapasztalatokkal rendelkező MÜK-OAB tag közreműködésével.

Ugyancsak kiemelte egyebek mellett a jövő teendőinek sorában az ügyvédi önképzés fontosságát és annak kamarai támogatását, az ügyvédi munka minőségére való tudatosabb és fokozottabb törekvést, az ügyfelek bizalmának megtartását, a tiszta ügykezelést, különösen is a letétkezelést, a tudatosabb-fokozottabb együttműködést regionális szinten (lásd kötelező oktatás-továbbképzés, valamint fegyelmi ügyek intézése terén), az együttműködést és rendszeres tapasztalatcserét a területi kamarák között, és nem utolsósorban a területi és országos kamarai szinten az ügyvédek közötti fraternitás megerősítését (ami nem öncélú szórakozás csupán, hanem a hivatásrendi egybetartozás, közösségépítés követelménye), a szolidaritást egyéni szinten (ügyvédek gondjainak közösségi orvoslása) valamint országos kamarai szinten is: a kisebb létszámú kamarák szakmai, erkölcsi támogatása, segítése.

A következőkben a közgyűlés meghallhatta, megvitatta és elfogadta dr. Király László kamarai elnökhelyettes előterjesztette a 2018. évi kamarai gazdálkodásról szóló beszámolót, a 2019. évre szóló költségvetés-tervezetet, valamint dr. Kovács Ildikó ellenőrző bizottsági elnök, dr. Németh Györgyi etikai bizottsági elnök, dr. Károlyi Attila kamarai titkár oktatással kapcsolatos, Tódorné dr. Vercz Hajnalka vezető fegyelmi biztos beszámolóját és dr. Iglódi Endre keszthelyi ügyvéd, a MÜK egyik vezető fegyelmi biztosa tájékoztatóját.