Címfotónkon (bj): dr. Király László elnökhelyettes, dr. Török Ferenc elnök, dr. Bánáti János, a MÜK elnöke és dr. Károlyi Attila titkár

A
Zala Megyei Ügyvédi Kamara (jelenlegi aktív tagjainak száma: 268
fő, közöttük 48 kamarai tag jogtanácsos) közgyűlését május
3-án tartották meg Zalaegerszegen. Az eseményen köszöntő szavakat mondott dr. Sorok Norbert, a közgyűlés helyszínét a megyei kamarának biztosító Zalaegerszegi Törvényszék elnöke, s egyben áttekintést adott a bírósági eljárásokat érintő e-peres ügyintézés rendszeréről, valamint részt vett a közgyűlésen és a
honi ügyvédi hivatásrend legidőszerűbb kihívásairól, az
ezekre adandó lehetséges válaszokról, az igazságszolgáltatás
rendszerében kialakított helyzetéről adott tájékoztató
előadást dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.
Szemléletváltozás
A mai, átalakulásban lévő helyzet egyik fontos jellemzőjeként elnöki beszámolójában (az e választott tisztet immáron folyamatosan huszonhét éve, a MÜK ugyancsak választott titkári tisztét immáron folyamatosan negyedik ciklusban) betöltő dr. Török Ferenc elmondta, hogy a hagyományos keretek között működő ügyvédi irodák – túlnyomó többségben ilyenek vannak a megyei kamarában is – belső működési rendje gyökeres átalakulásban van a digitális, informatikai követelmények térhódítása miatt. Az ezen új követelményekhez való alkalmazkodás pedig nem egyszerű, inkább sok küzdelemmel, idegességgel, tanulással, az anomáliák miatti bosszankodással és frusztrációval, és nem utolsósorban sok anyagi többletkiadással járó kikerülhetetlen folyamat. Szemléletében is új helyzet állt elő, mondotta az elnök:
Az ügyvédség jövőjét nem a folyamatos alkalmazkodás kell hogy meghatározza, hanem hivatásrendi életük alakításának következetes szándéka is.
Az
aktív ügyvédi tevékenységet folytató ügyvédek többsége a
megyében – az elnök számadása szerint – hajlandó és képes
a szükséges változások végrehajtására, alkalmazására.
Nyilvánvaló ezenközben: a munkaviszonyban dolgozó kamarai tag
jogtanácsosoknak, jogi előadóknak, alkalmazott ügyvédeknek,
ügyvédjelölteknek e tekintetben nincs választási lehetőségük.
Az ügyvédi pályán dolgozó kollégák számára nincs felső korhatár ügyvédi tevékenységük végzésére. Mindamellett – utalt az újabb jelenségre az elnök – többen kényszerülnek arra – főleg az idősebb generáció soraiból, akik között viszonylag magas a 75 évet betöltöttek száma, hogy a reájuk roskasztóan ható, szinte teljesíthetetlennek vélt új követelményrendszer hatására, befejezzék ügyvédi pályafutásukat.
A
beszámolási időszak egyik fontos mozzanataként jelölte meg az
elnök a kamarai tag jogtanácsosok integrációjának a folyamtát.
A megyében ez zökkenőmentesen zajlott le, ellentétben több olyan
országos hírrel, amely szerint voltak „döcögősebbre
sikeredett” helyzetek is.
A nők egyenlő pályatársak a döntéshozásban és az igazgatásban is
A
nő-pályatársak helyzetével külön is foglalkozott beszámolójában
dr. Török Ferenc elnök. A nők részvétele a különböző megyei
és országos döntéshozó kamarai testületekben már jó ideje
állandóan visszatérő téma. Nem véletlenül, hiszen ma
Magyarországon a nők-férfiak aránya az ügyvédi pályán
hozzávetőlegesen 50-50%. Két nézet alakult ki: az egyik szerint
meg kellene állapítani egy női kvótát a döntéshozó
testületekbe bekerülő nők számára, a másik szerint erre nincs
szükség, nem a a nemekhez való tartozás, hanem a . választott
tisztségre való alkalmasság kell hogy döntsön a választásokon.
Jelenleg – legalább is országosan, a Magyar Ügyvédi Kamara
rendszerében ez az utóbbi nézet a bevett megoldás. Ugyanakkor pl.
a Zala Megyei Ügyvédi Kamarában – legalábbis dr. Török Ferenc
elnök beszámolója szerint – az az érdekes gyakorlat alakult ki,
hogy az előző ciklusban, a 2014-es választásokon megállapították
a „női kvótát”. Aztán az így a megyei kamara elnökségébe,
különböző bizottságaiba megyei számarányaiknak megfelelően
bekerült nők aktivitása, példamutató munkája miatt 2018-ban már
szükégtelenné vált, annyira magától értetődő lett. Így
aztán a jelenleg a nők-férfiak aránya a Zala Megyei Ügyvédi
Kamara vezetésében a következő: a 14 tagú elnökségben 5 nő (3
ügyvéd, 2 kamarai tag jogtanácsos), a 7 tagú fegyelmi bizottság
7 nő, a vezető fegyelmi biztos: nő, a 4 tagú felügyelő
bizottság: 2 nő (egyikőjük a bizottság elnöke),az 5 tagú
etikai bizottság: 4 nő (egyikőjük az elnök), a 4 tagú oktatási
bizottság: 1 nő, a MÜK küldöttgyűlésbe delegált 3 Zala megyei
küldöttek között 1 nő. A MÜK legutóbbi tisztújításakor a
választási bizottságban nő képviselte Zala megyét. Érdekesség
még: a Zala Megyei Ügyvédi Kamarába integrált 45 jogtanácsosból
30 nő.

Ami kikerülhetetlen
Az
új Pp. és az új Be. Alkalmazása körüli, a gyakorlatban
megmutatkozó anomáliákkal foglalkozott részletesen a továbbiakban
az elnök. A törvények hatályba lépése óta – mint elmondotta
– a MÜK elnökének és a jogszabályalkotásért felelős
titkárának, dr. Baranyi Bertoldnak a munkája nyomán ugyan sok
tekintetben javult az ügykezelési helyzet, aminek egyik fontos
eredménye lett, hogy a benyújtott ügyek visszautasításának
aránya 10%-kal csökkent. Megjegyezte azt is, hogy az
ügyfélkapu-perkapu-cégkapu folyamat tisztulásával egyre
elfogadhatóbbá válik a kötelezővé tett elektronikus peres
eljárás, aminek egyre inkább látszanak a vitathatatlan előnyei.
Ami javításra szorul
A
büntetőügyekkel kapcsolatos ügyvédi kirendelésekkel
kapcsolatos, országos tüneteket mutató problémahalmazról szólva
egyebek mellett utalt arra, hogy – Zala megyében is – a
kirendelést vállaló ügyvédeket tartalmazó lista (jelenleg 59
büntető, 21 büntető és polgári ügyekkel foglalkozó kolléga)
egyre „keskenyedik”, a büntetőpraxissal rendelkező ügyvédek
közül is többen kérik nevük törlését erről az önkéntes
listáról, ami ha a MÜK-szabályzatban megszabott határ alá esik,
akkor a megyei kamarai elnökség köteles valamennyi aktív ügyvédet
felvenni a listára, függetlenül szakmai specifikációjuktól.
Ami örvendetes
Örömmel
üdvözölte az elnök azt a tényt, hogy a beszámolási időszakban
hozott MÜK döntés eredményeképpen az egész országban egységes
lett a az ügyvédek kamarai tagdíja. Zala megyében az elmúlt
közel három évtized során senkit nem kellett kizárni a kamarából
tagdíjfizetés elmaradása miatt. A kamara jelenlegi anyagi
helyzetét stabilnak minősítette. Ugyanakkor felhívta a figyelmet
arra, hogy a kamarai gazdálkodásban a racionális szemléletnek
komoly szerepet kell tulajdonítani, ha lehet, bevételi forrásokat
kell keresni, mert lehetnek majd olyan – kötelező – kiadások,
amelyek ezt igényelni fogják.
Ami soron van
A
jövő feladataira tekintve, dr. Török Ferenc elnök kiemelte a a
kötelező (kreditpont szerzéssel összekötött) ügyvédi
továbbképzéssel összefüggő tennivalókat és különösen is a
tagság figyelmébe ajánlotta azt a komoly szakmai munkát, amit a
MÜK Oktatási és Akkreditációs Bizottsága végez dr. Hidasi
Gábor elnök szakavatott vezetésével, s a bizottság tagjainak
sorában a Zala megyei dr. Károlyi Attila ügyvéd, megyei kamarai
titkár, ügyvédi oktatási ügyekben szintén nagy tapasztalatokkal
rendelkező MÜK-OAB tag közreműködésével.
Ugyancsak
kiemelte egyebek mellett a jövő teendőinek sorában az ügyvédi
önképzés fontosságát és annak kamarai támogatását, az
ügyvédi munka minőségére való tudatosabb
és
fokozottabb
törekvést,
az ügyfelek bizalmának
megtartását,
a tiszta ügykezelést,
különösen is a letétkezelést, a tudatosabb-fokozottabb
együttműködést
regionális szinten (lásd kötelező oktatás-továbbképzés,
valamint fegyelmi ügyek intézése terén),
az
együttműködést
és rendszeres tapasztalatcserét
a
területi kamarák között, és
nem utolsósorban a
területi és országos kamarai szinten az ügyvédek közötti
fraternitás megerősítését
(ami
nem öncélú szórakozás csupán, hanem a hivatásrendi
egybetartozás, közösségépítés követelménye),
a szolidaritást egyéni szinten (ügyvédek gondjainak közösségi
orvoslása) valamint országos kamarai szinten is: a kisebb
létszámú kamarák
szakmai,
erkölcsi támogatása, segítése.

A
következőkben
a közgyűlés meghallhatta, megvitatta és elfogadta dr. Király
László kamarai elnökhelyettes előterjesztette a 2018. évi
kamarai gazdálkodásról szóló beszámolót, a 2019. évre szóló
költségvetés-tervezetet, valamint dr. Kovács Ildikó ellenőrző
bizottsági elnök, dr.
Németh Györgyi etikai bizottsági elnök, dr. Károlyi Attila
kamarai titkár oktatással kapcsolatos, Tódorné dr. Vercz Hajnalka
vezető fegyelmi biztos beszámolóját és dr. Iglódi Endre keszthelyi ügyvéd, a MÜK egyik vezető fegyelmi biztosa tájékoztatóját.