Az Alaptörvény védelmére hívott fel az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke azon a konferencián, amit elnöke, dr. Trócsányi László kezdeményezésére a Magyar Jogász Egylet az alaptörvény megszületésének 10. évfordulója alkalmából június 25-én tartott "Szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között" címmel.
Zéró tolerancia az illegitim kritikával szemben
Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke - az MTI jelentése szerint - kiemelte: a társadalmi béke és
közrend alapja az Alaptörvény, az ellene indított támadások a
társadalmi rendet, a polgárok életét, testi épségét és
vagyonbiztonságát fenyegetik. Az ilyen (az Ab elnöke által konkrétan meg nem nevezett) jelenségek a demokratikus
párbeszéd keretein kívül vannak, és az Ab csak zéró
toleranciát alkalmazhat velük szemben.
Az Ab elnöke beszélt arról is, hogy
az alkotmányos rendnek lehetséges és szükséges egy legitim kritikája, elemzése, ugyanakkor az illegitim kritika (konkrétan enne forásáról és tartalmáról nem szólt) ettől elkülönül, az alkotmányos kontinuitás megtörésére, nyílt alkotmány-, törvénysértésre buzdít.
Dr. Sulyok Tamás felidézte, hogy a korábbi Ab feladata a
"diktatúrátlanítás", a rendszerváltás lezárása
volt, a korábbi "politikai aktivizmus" helyébe azonban az
elmúlt évtizedben alapjogi aktivizmus lépett. Ebben az időszakban
az Ab többször megvédte a sajtószabadságot, a vallásszabadságot,
a bírói függetlenséget és a gyülekezési jogot.
Az Ab a rendszerváltás zárókövéből a jogállamiság zárókövévé
vált - mondta az elnök.
Alkotmányos puccs megtervezése folyik
Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke arról beszélt, hogy "alkotmányos puccs megtervezése folyik" (ennek további rézleteiről, konkrétumairól nem beszélt), az Alaptörvény "megtörése" pedig a szuverén magyar állam megtörését jelentené.
Az Alaptörvényt védelmezni kell a támadásokkal szemben. A jogállam, a hatalommegosztás érték, de ha (az elnök beszédében meg nem nevezetett) "bűnöző szervezetek" kezébe kerül, az államnak és a jognak fel kell lépnie ellene.
Magyarország nem igényel kioktatást, "nem szeretjük a
kioktatásokat" - jegyezte meg dr. Varga Zs. András, feltehetően azokra a vitákra utalva, amelyek a jogállamiság körül kialakultak Magyarország kormánya és az Európai Unio között.
A Kúriának szilárdnak, magabiztosnak és megbízhatónak kell lennie, mert csak így lehet az Alaptörvény egyik tartóoszlopa - hangsúlyozta egyebek mellett a Kúria elnöke.
Jogbiztonságos vizeken a magyar ügyészség hajója
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész előadásában felidézte, hogy másfél
évszázada, 1871-ben született meg az egységes ügyészségről
szóló első törvény, a modern magyar ügyészségi szabályozás
kezdete. 1944-től azonban előbb a nyilas, majd a kommunista
hatalomátvétellel a formális joguralmat alig leplezett módon
megszüntették, és a Kádár-rendszerben is fennmaradt a
pártirányítás, a politikai befolyásolás. A rendszerváltást
követően a Velencei Bizottság - a legfőbb ügyész értékelése szerint -megállapította, hogy a magyar
ügyészség valamennyi ügyészségekre vonatkozó demokratikus
alapelvnek megfelel.
Az új szabályozás szerint az ügyészség jellemzője, hogy
független, nem utasítható, nincs alárendelve sem a végrehajtó
hatalomnak, a kormánynak, sem az országgyűlésnek; az ügyészség
az igazságszolgáltatás közreműködője.
"Az Alaptörvény az az iránytű, amely Magyarország és benne
a magyar ügyészség hajóját biztonságos, jogbiztonságos vizekre
vezeti" - fogalmazott dr. Polt Péter.
(Forrás: Magyar Távirati Iroda)
x x x x
A rendező szervezet, a Magyar Jogász Egylet nevében annak elnöke, dr. Trócsányi László köszöntötte a vendégeket. A konferenciát annak fővédnöke, dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg " Értékek és intézmények a tíz éves Alaptörvényben" című előadásával (a teljes beszéd ide kattintva olvasható). A továbbiskban - dr. Trócsányi László és dr. Czine Ágnes alkotmánybíró levezető elnöklete mellett dr. Varga Judit igazságügyi miniszter, dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke, dr. Polt Péter legfőbb ügyész, dr. Kozma Ákos ombudsman, dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke,dr. Tóth Ádám, a Magyar Közjegyzői Kamara elnöke, dr. Schadl György, a Magyar Végrehajtói Kamara elnöke mondott beszédet. A konferencián elhangzottakat dr. Réti László, a Magyar Jogász Egylet főtitkára összegezte és értékelte. A konferencia nyilvános volt, miután honlapján a Magyar Jogászegylet élőben közvetítette az eseményt.
Fotók: MJE honlap, élő közvetítésből
