Idén tavasszal a Magyar Jogász Egylet Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete és a Széchenyi István Egyetem Kriminalisztikai és Kriminológiai Kutatóközpontja szakmai napot rendezett a győri jogi karon. A konferencián Igazságügyi szakértői vélemények hiteltérdemlősége a büntetőeljárásban címmel tartott figyelmet keltő előadást dr. Nogel Mónika PhD, tudományos munkatárs. Ennek keretében osztotta meg a hallgatósággal doktori munkáját is megalapozó tudományos eredményeit – tájékoztatott honlapján a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara.
Az utóbbi időszakban az egész világon nagy reform zajlott le ezzel kapcsolatban. Az igazságügyi szakértői működés problémái a nagy érzelmi hullámot kiváltó Rezesova-üggyel kapcsolatban kerültek fókuszba. Mindezek következményeként elkezdődött egy jogalkotási folyamat 2012-ben. Két év múlva a Kúria összefoglaló anyagában a problémák között szerepelt például a minőségbiztosítás és a megfelelő képzettség hiánya, valamint az is, hogy nincsenek megfelelő garanciák a rendszerben. Ezután született meg 2016-ban az új szakértői törvény, majd pedig az új büntetőeljárásban is módosult a szakértőkre vonatkozó rész.
Dr. Nogel Mónika szerint azonban ma sincs jogi definíció a szakvélemény hiteltérdemlőségére, megalapozottságára, és nincsenek kritériumok, amelyek meghatároznák egy szakvélemény minőségét. Tehát konkrétan nincsen leírva egyetlen összefoglaló táblázatban sem, hogy mitől lehet jó vagy rossz egy szakértői vélemény.
Rámutatott: vagyis abban a helyzetben vagyunk jelenleg is, hogy
egy igazságügyi szakértői véleményről nem tudjuk megállapítani, hogy hitelt érdemlő-e, vagy sem, alkalmas-e arra, hogy bizonyíték legyen a büntetőeljárásban. Ugyanígy nem tudjuk megmondani azt sem, hogy milyen kritériumrendszernek kellene megfelelnie.
Vagyis a szakértői törvényt úgy kellene módosítani, hogy alkalmazható legyen, és megalkotni hozzá a hiányzó rendeleteket.
A doktori értekezés ide kattintva olvasható.
