Dr. Kozma Ákos felkérte a jegyzőt, hogy egyebek mellett
intézkedjen a feltárt visszásságok jövőbeni bekövetkezése
lehetőségének a megelőzése érdekében – tájékoztatott
közleményében az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
Egy panaszos személyesen, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
panaszirodáján felülvizsgálati kérelemmel fordult az
ombudsmanhoz. Kifogásolta, hogy a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati
Hivatalban személyesen, majd felhívást követően 2017. november
17-én írásban is előterjesztett – állattartással, és ahhoz
kapcsolódó építmények létesítésével összefüggő –
közérdekű bejelentését nem vizsgálták ki megfelelően.
Sérelmezte egyúttal, hogy Kiskunhalas belterületén kisvárosias
lakóterületen az utóbbi években lovak tartására alkalmas
épületek – véleménye szerint jogszerűtlen − létesítése
mellett lovakat tartanak.
Dr. Kozma Ákos az AJB-608/2021. számú ügyben készült
jelentésében feltárta, hogy a jegyző a panaszokról és a
közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény
(Pkbt.) 2. §-ában meghatározott határidőt jelentősen túllépte,
az erre vonatkozó tájékoztatást a panaszos részére nem küldte
meg, és a közérdekű bejelentés más hatóságok hatáskörét
érintő részei vonatkozásában nem élt a Pkbt. 1. § (5)
bekezdésében előírt áttétellel.
Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a vonatkozó
közérdekű bejelentés vizsgálatának elhúzódásával, az erről
szóló tájékoztatás elmaradásával, valamint a hatáskörrel
érintett hatóságok felé a szükséges áttétel elmulasztásával
a jegyző a panaszos jogbiztonsághoz és tisztességes hatósági
eljáráshoz fűződő alapvető jogaival összefüggésben
visszásságot idézett elő.
A kifogásolt állattartó karámok építése jogszerűségének kérdésében − az erre vonatkozóan lezajlott közigazgatási perre tekintettel – az alapvető jogok biztosa nem foglalt állást, ugyanakkor figyelembe vette, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 36. § (5) bekezdése szerint az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit – a köz- és állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével – a helyi építési szabályzat állapíthatja meg. Az ombudsman feltárta, hogy Kiskunhalas vizsgálatának idején hatályos Helyi Építési Szabályzata nem rendelkezett az állattartó építmények elhelyezésének feltételeiről. Az ombudsman rámutatott, hogy a szabályozás hiányossága az önkormányzat számára jelentősen megnehezíti a lakosság állattartásból eredő konfliktusaiban a rendezés lehetőségét, ezért megállapította, hogy indokolt az állatok tartásának − az OTÉK övezeti besorolásán alapuló, helyi viszonyokat is figyelembe vevő − szabályozásának kialakítása.
Fentiekre tekintettel dr. Kozma Ákos felkérte a Kiskunhalasi Közös
Önkormányzati Hivatal jegyzőjét, hogy intézkedjen a feltárt
alapvető jogokat érintő visszásságok jövőbeni bekövetkezése
lehetőségének megelőzéséről azzal, hogy a közérdekű
bejelentések intézése során fokozottan ügyelnek a vonatkozó
előírások maradéktalan betartására. Felkérte továbbá, hogy
fontolja meg a Kiskunhalas Város Helyi Építési Szabályzatáról
és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 8/2001.
(III. 1.) rendelete módosításának, valamint a kedvtelésből
tartott állatok tartási szabályaira vonatkozó önkormányzati
rendelet alkotásának kezdeményezését.
Ide kattintva elérhető a vonatkozó jelentés.
