Az uniós pénzügyi forrásokat védelmezni hivatott jogállamisági
feltételrendszer január 1-jén lépett életbe, azonban a kormányok
vezetőit tömörítő Európai Tanács arra kérte az Európai
Bizottságot, hogy halassza el a jogszabály alkalmazását addig,
amíg Magyarország és Lengyelország a bíróság elé nem viszi az
ügyet, és a bizottság ki nem dolgozza a jogszabály alkalmazására
vonatkozó útmutatóját – írta az MTI.
Március végén Magyarország és Lengyelország az uniós
bírósághoz fordult. Az Európai Parlament ugyanebben az időben
elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint az Európai Tanácsnak
következtetései nem rendelkeznek törvényi erővel.
A testület a bizottság számára június elsejét tűzte ki az
iránymutatások elfogadásának határidejeként. A bizottság akkor
gyorsított eljárást kért a bíróságtól a magyar-lengyel
kereset ügyében.
Az Európai Parlament június 10-én - korábbi állásfoglalást
megerősítve - felszólította elnökét, David Sassolit, hogy két
héten belül hívja fel a jogállamiság feltételrendszeréről
szóló rendelet szerinti kötelességének teljesítésére az
Európai Bizottságot.
Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter közösségi oldalán azt írta,
hogy az Európai Unió Bírósága eleget tett az Európai Parlament
kérésének, és elrendelte a jogállamisági kondicionalitást
megtámadó magyar kereset gyorsított eljárásban történő
elbírálását.
A politikus a gyorsított bírósági eljárás alkalmazását
abszurd döntésnek nevezte, arra hivatkozva, hogy "a
Sargentini-szavazás következtében felmerült egyszerű eljárásjogi
kérdésben közel három év alatt tudott csak dönteni a testület,
most azonban az unió történetének egyik legfontosabb és
legbonyolultabb jogi kérdésére mindössze pár hónap döntési
időt szán".
Magyarország keresete: elutasítva
A bíróság június 3-án elutasította a Judith Sargentini zöldpárti politikus által fémjelzett 7. cikk szerinti eljárás megindításáról szóló európai parlamenti állásfoglalással szemben 2018 októberében benyújtott magyar keresetet.
