Az igazságügyi bizottság meghallgatta a Kúria, az OBH és a Legfőbb Ügyészség vezetőjének beszámolóját

A Kúria: érzékeny szakmai jelzőrendszer

Dr. Darák Péter - aki 2012 elején lépett hivatalába és kilencéves mandátuma lejártával ez év végén távozik a Kúria éléről - hangsúlyozta, hogy mindvégig elsősorban szakmai vezetőnek tekintette magát, és igyekezett biztosítani a szakmai célokhoz szükséges szervezeti és költségvetési feltételeket. Fontosnak tartotta, hogy az ítélkezés szakszerű és naprakész legyen, továbbá, hogy a Kúria időben érzékelje az ítélkezési gyakorlat problémáit és ezekhez adjon iránymutatást az alsóbb fokú bíráknak.

Az elmúlt évek feladatai közül a Kúria elnöke kiemelte még az alkotmányjogi panasz jogintézményének bevezetése nyomán az Alkotmánybírósággal kialakított szakmai párbeszédet, valamint az igazságtétel folyamatának lendületbehozását.

Darák Péter elmondta, hogy tavaly a Kúria önkormányzati tanácsa 45 döntést hozott, az ügyek 50 százalékában megsemmisítette a támadott önkormányzati szabályozást. Ezek az ügyek főként a helyi adókkal, illetve építési szabályokkal kapcsolatosak.

A Kúria jogegységi döntései közül kiemelte az emberölési szándékkal, a kerületi önkormányzatok testületi felelősségével, valamint a versenytilalommal kapcsolatosat.

A kúriai elnök beszámolójának elfogadását a parlament igazságügyi bizottsága egyhangúlag, 10 igen szavazattal támogatta.

OBH: minden rendben

Az OBH elnöke arról beszélt, hogy tavaly csökkent a bíróságokra érkező ügyek száma és javult az időszerűség. Dr. Senyei György, aki tavaly decemberben foglalta el az OBH elnöki székét, bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy 2019-ben csökkent a bíróságokra érkező ügyek száma és javult az eljárások időszerűsége.

Tavaly az előző évhez képest 6,6 százalékkal csökkent a bíróságokon az ügyérkezés, a csökkenés minden bírósági szintre jellemző, de a táblákon és a Kúrián a 10 százalékot is meghaladja. Tavaly csaknem 1,2 millió ügyet fejeztek be a bíróságokon, többet, mint amennyi ügy érkezett, ez mintegy 1,16 millió volt. Az országos ügyérkezés 40 százaléka, 460 ezer ügy a központi régióba, azaz a Fővárosi Törvényszékre, a Budapest Környéki Törvényszékre és a Fővárosi Ítélőtáblára összpontosult - ismertette az OBH elnöke.

A bírósági eljárások időszerűségére jellemző, hogy tavaly az alsóbb fokú bíróságokon az ügyek 86 százaléka egy éven belül véget ért, a táblákon pedig 97 százaléka. Az öt éven túli ügyek száma tavaly 13,7 százalékkal csökkent, 2019-ben 864 volt, az azt megelőző évben 1001.

A parlament igazságügyi bizottsága 8 igen, 1 nem és 1 tartózkodással támogatta Senyei György tavalyi évről szóló beszámolójának elfogadását.

Ügyészség: a valódi korrupció "nem mindig korrelál a percepciós érzetekkel"

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész azt emelte ki, hogy a regisztrált bűncselekmények száma évek óta csökken, az ügyészség tevékenysége 2019-ben törvényes és eredményes volt, kiemelt figyelmet kapott az eljárások gyors és hatékony lezárása. A váderedményesség tavaly 98,3 százalék volt, ami évek óta a legmagasabb, ezen belül az ügyek 85 százalékában a bírók a váddal mindenben egyezően ítélték meg a vádlottak felelősségét.

A vádemelések 73 százalékánál az ügyészség eljárást gyorsító intézkedéseket alkalmazott, ami a bíróságok munkaterheit is mérsékelte. A gyanúsítottak, vádlottak beismerésen alapuló együttműködése az ügyészséggel azt eredményezte, hogy csaknem négyezer ügyben a bíróság már az előkészítő tárgyaláson érdemben lezárhatta az ügyet - jegyezte meg a legfőbb ügyész.

Az ügyészség szempontjából 2019 nagy jelentőségű, ugyanis ez volt az első teljes év, amikor már az új büntetőeljárási törvényt kellett alkalmazni - hívta fel a figyelmet. Ennek során fontossá vált a gyanúsítottak, vádlottak együttműködése a hatóságokkal. Az új büntetőeljárási törvény nyomán a nyomozás két szakasza is átalakult: a felderítésben a nyomozóhatóság teljes önállóságot kapott, a gyanúsítotti kihallgatással induló vizsgálati szakaszt viszont az ügyészség irányítja - ismertette dr. Polt Péter.

A büntetés-végrehajtás helyzetéről szólva a legfőbb ügyész elmondta: összességében a nemzetközi sztenderdek szerint is törvényes és megfelelő a fogvatartottakkal való bánásmód.

Dr. Polt Péter beszélt arról is, hogy a hivatali korrupció nyomozása teljes egészében ügyészségi hatáskörbe került, nőtt az ilyen eljárások száma, ám ezekben az ügyekben a váderedményesség elmarad az átlagtól. Ennek oka lehet az ilyen ügyek bizonyításának nehézsége, ugyanis korrupciós ügyekben sokszor csak a beismerés vagy a titkosszolgálati eszközökkel beszerezhető bizonyítékok lehetnek eredményesek.

Képviselői felvetésre, hogy a nemzetközi korrupciós rangsorokban Magyarország rosszul szerepel, a legfőbb ügyész úgy reagált: attól függ, ki, kinek készíti a statisztikákat. Továbbá a valódi korrupció "nem mindig korrelál a percepciós érzetekkel". Egyébként pedig intenzívek a kapcsolatok az unió csalás elleni hivatalával, az OLAF-fal, "eredményes az együttműködésünk" - mondta Polt Péter.

A parlament igazságügyi bizottsága 8 igen és 3 nem szavazattal támogatta a legfőbb ügyész 2019-es évről szóló beszámolójának elfogadását.