A populizmus sokszor kéz a kézben jár az idegengyűlölettel és a gyűlöletbeszéddel - emiatt volt olyan időszerű és értékes a közösségi médiával foglalkozó legfőbb IT-cégek ígérete, amelyet a gyűlölködés felszámolására vonatkozóan tettek.

Az Európai Bizottság etikai kódexe szellemében az internetes óriások megígérték, hogy bejelentés esetén nyomban eltávolítják a jogellenes internetes gyűlöletbeszéd-tartalmakat, hogy ezzel is elejét vegyék az erőszakra és gyűlölködő magatartásra való felbujtásnak.

A Facebook, a Twitter, a Google Youtube-ja, a Microsoft és más hasonló cégek megegyeztek abban, hogy értesítést küldenek a tartalom eltávolításáról, a saját szabályaikba illetve a közösségi irányelvekbe ütköző magatartásról érkező bejelentés értékelése után, és ahol kell, országos szinten jogszabályt alkotnak a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló keretmegállapodás nemzeti törvénybe történő átültetése érdekében. A társaságok megfogadták, hogy kevesebb mint 24 órán belül reagálni fognak az ártalmas tartalmak eltávolítására vonatkozó indokolt kérésekre, és szükség esetén eltávolítják vagy elérhetetlenné teszik az ilyen tartalmakat.

A 2016 júniusában történt megállapodás után az Internetes Gyűlölködés Elleni Nemzetközi Hálózat (International Network Against Cyber Hate, INACH) és még néhány európai civil szervezet - legtöbbjük az INACH tagszervezete - együttesen ellenőrzést végzett a területen, megnézték, az aláírók mennyire tartják be a saját Etikai Kódexüket. A hat hétig tartó, egyazon módszerekkel végzett ellenőrzés végeztével arra lyukadtak ki, hogy az eredmények sem az időkezelést, sem pedig a közösségi médiából eltávolított tartalmak mértékét illetően nem elégséges.

Az első eredmények szerint az állítólagos internetes gyűlöletbeszéddel kapcsolatos bejelentések 28 százalékban vezettek oda, hogy eltávolították a megjelölt tartalmat. Ráadásul a bejelentéseknek csak a 40 százalékát vizsgálják ki 24 órán belül, holott az etikai kódexnek az volna a célja, hogy ez a legtöbb bejelentés esetében így legyen.

Így nyilatkozott erről Věra Jourová, az EU igazságügyi biztosa: "az utóbbi hetek és hónapok eredményei azt mutatják, hogy a közösségi média vállalatoknak fel kellene nőniük a feladathoz, vagyis felelősséget kellene vállalniuk olyan helyzetekben, mint az internetes rasszizmus, jogellenes gyűlöletbeszéd vagy hamis hírek közlése. Bár a nagy IT-cégek helyes irányban próbálkoznak, az első eredmények azt mutatják, jobban össze kellene szedniük magukat, hogy próbálkozásaikat siker koronázza."

A kutatásban részt vevő 9 ország 12 civil szervezete összesen 600 bejelentésre érkezett választ elemzett. Az inkriminált tartalmakat mindössze 28,2 százalékban távolították el.

Berecz Tamás, az INACH elemzője a Liberties-nek nyilatkozva elmondta, hogy "a kutatás alapján sokkal jobban is csinálhatták volna a közösségi médiaszolgáltatók. A cégek válaszul csak a szokásos ígéretüket hangoztatták, hogy eztán jobban teszik majd a dolgukat - közben pedig a szólásszabadságra, illetve az ellenőrzés munkaigényességére hivatkozva mosták kezeiket."

További bonyodalmat okoz, hogy a közösségi médiaszolgáltatók nem hajlandók a Bizottságnak és a résztvevő civil szervezeteknek kiadni az internetes gyűlölködéssel kapcsolatos belső adataikat. Az INACH szakértői két okot látnak arra, miért voltak képtelenek a cégek teljesíteni a kötelezettségeiket: ez vagy a kapacitáson múlik, mely esetben a cégeknek többet kellene költeniük az ilyesmire, vagy hozzáértés kérdése, vagyis jobban ki kellene képezni az ellenőrzést végző szakembereket.

Akárhogy is, idén újabb ellenőrzésre kerül majd sor, hogy felmérjék, meddig sikerül eljutni addig, és eldöntsék, mik a következő teendők.