Maroš Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a
tervezésért felelős alelnök így nyilatkozott: „A Bizottság
már most is a világ egyik legjobb minőségi jogalkotási
rendszerével rendelkezik, de még akadnak teendőink. Ezért
fokozzuk az uniós jogszabályok egyszerűsítésére és az általuk
jelentett terhek csökkentésére irányuló erőfeszítéseket,
miközben jobban kihasználjuk a stratégiai előrejelzést, és
támogatjuk a fenntarthatóságot és a digitalizációt. A siker
érdekében azonban valamennyi érdekelt félnek együtt kell
működnie a magas színvonalú uniós szakpolitikai döntéshozatal
működtetéséhez, amely erősebb és reziliensebb Európát
eredményez.”
Kulcsfontosságú az uniós intézmények, a tagállamok és az
érdekelt felek – köztük a szociális partnerek, a vállalkozások
és a civil társadalom – közötti együttműködés. A jelenlegi
és jövőbeli kihívások kezelése érdekében a Bizottság a
következő intézkedéseket javasolta:
- a beruházásokat hátráltató akadályok és bürokrácia felszámolása és a XXI. századi infrastruktúra kiépítése, együttműködés a tagállamokkal, a régiókkal és a legfontosabb érdekelt felekkel,
- a nyilvános konzultációk egyszerűsítése egy egységes „véleményezési felhívás” bevezetésével a továbbfejlesztett „Ossza meg velünk véleményét!” portálon,
- az „egy be, egy ki” elv bevezetése a polgárok és a vállalkozások terheinek minimalizálása érdekében, különös figyelmet fordítva a jogszabályok alkalmazásának következményeire és költségeire, főként a kis- és középvállalkozások esetében. Ez az elv biztosítja, hogy az újonnan bevezetett terheket az azonos szakpolitikai területre vonatkozó egyenértékű terhek megszüntetésével ellensúlyozzák.
- az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak általános érvényesítése annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi jogalkotási javaslat hozzájáruljon a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendhez,
- annak javítása, hogy a minőségi jogalkotás hogyan kezeli és támogatja a fenntarthatóságot és a digitális transzformációt,
- a stratégiai előrejelzés beépítése a szakpolitikai döntéshozatalba annak biztosítása érdekében, hogy az megfeleljen a jövő kihívásainak, figyelembe véve például a zöld, a digitális, a geopolitikai és a társadalmi-gazdasági kontextusban kialakuló megatrendeket.
További lépések
A minőségi jogalkotás valamennyi uniós intézmény közös
célkitűzése és felelőssége. Ezért az uniós jogszabályok és
az uniós kiadási programok hatásának értékelésére és nyomon
követésére irányuló erőfeszítéseik kapcsán egyeztetünk az
Európai Parlamenttel és a Tanáccsal is. Emellett az uniós
szakpolitikai döntéshozatal terén szorosabban együtt fogunk
működni a helyi, regionális és nemzeti hatóságokkal, valamint a
szociális partnerekkel.
A közleményben említett néhány új kezdeményezés már a
gyakorlatban is megkezdte működését: ilyen például a
jövőállósági platform, amelyen tanácsok olvashatók arra
vonatkozóan, hogy miként lehetne az uniós jogszabályokat
könnyebben betartani, valamint hatékonnyá és a jövő
kihívásainak kezelésére alkalmasabbá tenni. Az elkövetkező
hónapokban további intézkedések végrehajtására is sor kerül,
többek között:
- a terhek 2020. évi felmérésére, amely felvázolja a Bizottság tehercsökkentési erőfeszítéseinek eredményeit, valamint
- a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatás és eszköztár felülvizsgálatára a közlemény új elemeinek figyelembevétele érdekében; ezek konkrét iránymutatást nyújtanak az Európai Bizottság szolgálatai számára az új kezdeményezések és javaslatok kidolgozása, valamint a meglévő kezdeményezések és javaslatok kezelése és értékelése során.
Háttérinformációk
A Bizottság 2019-ben áttekintette minőségi jogalkotási
programját, és ennek eredményeként megerősítést nyert, hogy a
rendszer általánosságban jól működik, ugyanakkor a
tapasztalatok hasznosítása érdekében javításokra van szükség.
Az EU hosszú ideje a tényeken alapuló politikai döntéshozatal mentén cselekszik, beleértve a szabályozásból eredő terhek csökkentését is, amellyel kapcsolatban már 2002 óta vannak törekvések. Ez magában foglalja a hatályos jogszabályok rendszeres értékelését, egy rendkívül fejlett hatásvizsgálati rendszert, az érdekelt felekkel folytatott kiterjedt konzultáción alapuló megközelítést és egy átfogó tehercsökkentési programot (REFIT).
