Kövér László úgy fogalmazott: ahogy a 19. században igaz volt, ma is elmondható, hogy az ügyészség "a magyar szuverenitás egyik fontos tartóoszlopa".
A házelnök emlékeztetett: az Országgyűlésnek felelős legfőbb
ügyész minden évben számot ad tevékenységéről, és a
beszámolókból az állapítható meg, hogy a magyar ügyészség
lelkiismeretesen, kiemelkedő szakmai tudással és alázattal látja
el feladatait.
Kövér László felidézte: 150 éve fogadta el az Országgyűlés
az 1871. évi 33. törvénycikket, amely létrehozta a modern magyar
ügyészi szervezetet. A házelnök a kiegyezés kora egyik nagy
eredményének nevezte a kodifikációt.
Bár a kiegyezéssel Magyarországnak az állami szuverenitása egy
részéről le kellett mondania, az igazságszolgáltatása független
lett - mondta a házelnök. Hozzátette: a gyakorlatban ez a
függetlenség a 19. század végén is csak komoly harcok és viták
árán valósulhatott és maradhatott meg, az igazságszolgáltatást
külföldi befolyástól és belpolitikai csatározásoktól is
védeni kellett.
Kövér László felidézte: már a törvény elfogadásakor
kritikaként merült fel, hogy mennyire alkalmazható a francia
minta, azaz a kormány felügyelete alatt álló ügyészségi
szervezeti modell Magyarországon. A politikai viták a már
létrejött és működő királyi ügyészséget is elérték. Erre
Vargha Ferenc koronaügyész 1907-ben úgy reflektált, hogy "az
ügyészség a meggyőződését a törvényre, az azzal kapcsolatos
joggyakorlatra és tudományra alapítja, nem az érzelmekre vagy a
politika változékony ízlésére" - idézte fel a házelnök.
Az Országgyűlés elnökének értékelése szerint "az elmúlt
150 év bizonyította azt, hogy az ügyészség valódi küldetése,
azaz az állam büntetőjogi igényének kizárólagos képviselete
attól függetlenül meg tud valósulni, hogy milyen felügyeleti
struktúrába illeszti az alkotmányos szabályozás a vádhatóságot".
Az ügyészség jelenkori közjogi státuszának kialakítása
szempontjából meghatározónak nevezte azt a 2004-es
alkotmánybírósági határozatot, amely deklarálta többek között,
hogy a közvádra üldözendő bűncselekmények esetén a
vádemelésről vagy annak elejtéséről - a magánvád vagy a
pótmagánvád törvényben meghatározott eseteit kivéve -
kizárólag az ügyészség dönthet. Ezt más szerv, így az
Országgyűlés vagy annak bizottsága sem vizsgálhatja és nem
kényszerítheti az ügyészséget döntésének a megváltoztatására
- mutatott rá a házelnök.
Hozzátette: a 2011-ben elfogadott alaptörvény 29. cikkének első
bekezdésében e jogi hagyományok is rögzítve mondja ki, hogy a
legfőbb ügyész és az ügyészség független, az
igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az
állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.
Az első ügyészségi törvény meghozatala után 140 évvel
megszületett a jelenleg is hatályos, az ügyészségre és az
ügyészek jogállására vonatkozó jogszabályanyag - mondta Kövér
László az alaptörvényre és a sarkalatos törvényekre.
Kövér László külön szólt az ügyészség nemzetközi
együttműködéseiről is, amit azért nevezett fontosnak, mert
"Magyarország elkötelezett az európai uniós együttműködés
iránt, így szoros kapcsolatot ápol elsősorban a többi európai
uniós tagállam ügyészségével".
A kétoldalú és többoldalú európai kapcsolatok, valamint az ezt
kiegészítő európai uniós hálózati együttműködések, mint
amilyen például az Eurojust vagy az európai igazságügyi hálózat,
hosszú ideje bizonyítják, hogy megfelelően képesek betölteni
azt a funkciót, amely minden európai állam közös érdeke: a
bűnözés elleni azonnali, konkrét és hatékony fellépést -
mondta a házelnök.
"Miként a Habsburg-monarchia részeként Magyarország
szuverenitásának elemeként ragaszkodott az igazságszolgáltatási
rendszerének függetlenségéhez, miként még a szovjet megszállás
évtizedei alatt sem vetődhetett fel az ügyészség de jure külső
autoritás alá rendelése, úgy a jelenben sincs sem elvi, sem
gyakorlati indok arra, hogy bármilyen nemzetközi bűnüldöző
szervezetek bármilyen módon alárendeljék vagy korlátozzák a
független magyar ügyészséget" - fogalmazott Kövér László.
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a videóban kiemelte: az ügyészség a
járványhelyzet idején is hatékonyan tett eleget alkotmányos
kötelezettségének és eredményesen érvényesítette az állam
büntetőigényét. A világjárvány miatt az elmúlt
évben olyan körülmények közt kellett dolgozniuk, amelyre nem
volt példa, a pandémia az ügyészséget is megrázta, sok
munkatársuk küzdött meg a betegséggel és öt kollégájuk
elhunyt. Beszámolt arról is, hogy az alkalmazottak egészségének
védelme érdekében - soha nem látott informatikai fejlesztést
követően - a szervezet biztosította az online munkavégzést,
minimalizálta a személyes kontaktusokat, központilag megszervezte
a dolgozók koronavírus elleni oltását. Április végén
munkatársaik háromnegyede rendelkezett már védettséggel - tette
hozzá.
Ismertette: a vádemelések 71,7 százalékában büntetővégzést
indítványoztak, bíróság elé állítás mindössze a vádemelések
5 százalékában történt és tovább nőtt az ügyészség
váderedményessége, ami már 98,9 százalékos.
A közérdekvédelmi területen a pandémia miatt a szabálysértési ügyek jelentősen csökkentek, amire a szakterület rugalmasan reagált. Növelték a cégek, civil szervezetek nyilvántartási adatainak ellenőrzését, és fokozták a kereskedelmi cégek online értékesítési felületeihez tartozó általános szerződési feltételek vizsgálatát - mondta.
(Forrás: MTI)
A video itt tekinthető meg:
