Legfontosabbak az ügyek és az ügyfelek, akiknek a minket érintő esetleges változásokból semmit nem szabad érzékelniük – mondta el dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Egy közösség erejét nem csak az érzelmi összetartozás, hanem a formális szervezet megléte is jelzi. Éppen ezért fontos, hogy a közigazgatási ügyszaknak 2013-ban módja volt az addig elkülönült szervezeti egységet alkotó munkaügyi ítélkezéshez csatlakozni, amely már jó ideje önállóan létezett. A 4 éve végrehajtott igazgatási reform megteremtette a lehetőséget, hogy több megye bírái együtt gondolkodhassanak és kihasználják a regionális kollégiumok által nyújtott kiemelkedő, szakmaiságot támogató szervezeti formát. Végül hangsúlyozta, hogy a közös eredmények, az eredményes munka és a szervezet működésének bemutatása elengedhetetlen, hiszen így tudnak az emberek teljes képet alkotni róla.

Dr. Tálné dr. Molnár Erika, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese elmondta, hogy az esemény megszervezésére azért került sor, mert a munkaügyi bíráskodás jelenéről és jövőjéről beszélni kell. Ismertette, hogy az elmúlt időszakban milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy az önálló munkaügyi szakbíráskodás létjogosultságát bemutassák.

Dr. Tallián Blanka, kúriai tanácselnök rámutatott, hogy a munkaügyi ítélkezés szerepe a társadalomban kiemelkedő és kitért arra, hogy annak „elsorvasztása” milyen veszélyeket hordoz magában. Kiemelte, hogy Magyarországon 4,5 millió munkavállaló van, valamint több, mint 2 millió nyugdíjjal rendelkező személy, akiknek munkaügyi és társadalombiztosítási tárgyú peres ügyei keletkezhetnek. Ezek jelenleg a munkaügyi perek körébe tartoznak. Annak érdekében, hogy a jogi problémák hatékonyan és időszerűen kerüljenek feloldásra, a munkaügyi szakbíráskodás megőrzése elkerülhetetlen. Az állampolgárok alkotmányos joga a törvényes bíróhoz egyben azt is jelenti, hogy olyan bíró intézze az ügyeket, aki rendelkezik az adott ügyhöz megfelelő szakmai tudással is. „Amennyiben a társadalomban megoldatlan konfliktusok maradnak, az feszültséghez vezet” – mutatott rá előadásában. Szót ejtett még arról is, hogy a közel négy éve felállított közigazgatási és munkaügyi bíróságok, illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok a szakmai munka fejlődését nagyban segítették. Utóbbiak teret adnak a korszerű, hatékony és gyors tudásmegosztásnak, amely az egységes jogalkalmazást segíti elő. Létrejöttük miatt nyílt meg a lehetőség, hogy a vidéki jogalkalmazó helyek és a főváros is közösen gondolkodhassanak a felmerülő kihívások megoldásán.

Dr. Rendeki Ágnes a Pécsi Törvényszék elnöke elmondta, hogy két olyan háttéranyagot is elkészített, amely az igazgatási szervezetrendszert érintő változásokkal, illetve a munkaügyi bíráskodással kapcsolatos. Rávilágított, hogy a szakmai kérdéseken kívül az ismertté vált törvénytervezet szerinti átalakítás rendkívüli igazgatási intézkedéseket is vonna maga után, amely mind az ügyszak bíráinak, mind az igazságügyi alkalmazottaknak és igazgatási vezetőknek komoly, szinte megoldhatatlan nehézséget jelentene.

Az értekezleten részt vett Dr. Cséffán József, az Alföldi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium, és Dr. Szőke Zoltán, az Észak-Dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezetője is. Előadásaikban kitértek az osztrák munkaügyi bíráskodási modell bemutatására, illetve felvázolták a munkaügyi bíráskodás jövőjére vonatkozó lehetőségeket.

A résztvevő munkaügyi bírák egyhangúan egyetértettek abban, hogy a munkaügyi szakbíráskodás megőrzése szükséges. Kiemelték, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, illetve regionális kollégiumok rendszerének kialakítása az elmúlt közel négy évben kiállta az idő próbáját és hatékonyan, a munkáltatók és munkavállalók érdekeit egyaránt szem előtt tartva működik.