Dr.
Parázsó Helgát
, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjét (képünkön) kérdeztük az új pénzmosási törvény szabályairól, az ezzel
kapcsolatos kötelezettségekről és határidőkről.
Mely
szolgáltatók kötelesek az új pénzmosási törvénynek
megfelelni?
A
törvény személyi hatálya alá tartozók köre lényegében nem
változott, továbbra is a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel
vagy telephellyel rendelkező alábbi szolgáltatók kötelesek az új
törvény rendelkezéseit alkalmazni:
a)
a hitelintézetek,
b) a pénzügyi szolgáltatók,
c) a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmények,
d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak,
e) a nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzők,
f) az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők,
g) a könyvvizsgálói tevékenységet végzők,
h) a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzők,
i) a játékkaszinót, kártyatermet működtetők vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezők,
j) a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők,
k) az árukereskedők, amennyiben tevékenységük folytatása során 2.500.000,- Ft-ot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el,
l) az ügyvédek, a közjegyzők és
m) a bizalmi vagyonkezelők.
Melyek
az új törvény legfontosabb új szabályai?
Főszabály szerint a szolgáltatókat az ügyfél-átvilágítási kötelezettség továbbra is az alábbi esetekben terheli:
- az üzleti kapcsolat létesítésekor,
- a 3.600.000,- Ft-ot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor,
- a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az átvilágításra még nem került sor, valamint akkor
- ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.
Újdonság,
hogy az árukereskedőket az ügyfél-átvilágítási kötelezettség
már 2.500.000,- Ft-ot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti
megbízás készpénzben történő teljesítésekor is terheli.
Az ügyfél-átvilágítási intézkedések köre nem változott, a szolgáltatók az ügyfél-átvilágítási kötelezettségük teljesítése érdekében továbbra is az alábbi intézkedések elvégzésére kötelesek:
- az ügyfél (ideértve a meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultját, továbbá a képviselőjét is) azonosítására és személyazonosságának igazoló ellenőrzésére, a meghatalmazás érvényességének, a rendelkezési jog jogcímének, a képviseleti jogosultság ellenőrzésére,
- a tényleges tulajdonos azonosítására,
- az üzleti kapcsolatra és az ügyletre vonatkozó adatok rögzítésére (üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya, időtartama, ügylet esetén a megbízás tárgya és összege),
- az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésére (monitoring).
„Az ügyfél azonosítása körében megszűntek a minimálisan, illetve maximálisan rögzítendő adatkörök, az új törvény pontosan meghatározza, hogy az ügyfél mely adatait köteles a szolgáltató rögzíteni, és milyen okiratokat köteles ügyfél az átvilágítás során bemutatni.” - mondja Dr. Parázsó Helga.
Megjegyzendő
továbbá, hogy a korábbi szabályokhoz képest némi változást
jelent az is, hogy az új szabályok értelmében az üzleti
kapcsolatra és az ügyletre vonatkozó adatok rögzítése körében
kötelező jelleggel szükséges a teljesítés körülményeit
(hely, idő, mód), kockázatérzékenységi alapon pedig szükséges
a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat rögzíteni.
Az
általánoshoz képest továbbra is megmaradt az egyszerűsített és
a fokozott ügyfél-átvilágítás, illetve a más szolgáltató
által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének
elfogadásának lehetősége.
Az
új törvény a szolgáltatók eljárásának és ügymenetének
egyszerűsítése érdekében bevezette, hogy a szolgáltatók
bizonyos intézkedéseket az általuk üzemeltetett, biztonságos,
védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon,
előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is
elvégezhetnek (ideértve például az ügyfél azonosítását, a
személyazonosság igazoló ellenőrzését, a tényleges tulajdonos
azonosítását).
Az
új törvény létrehozta a tényleges tulajdonosi információk
központi nyilvántartását, a szolgáltatók a jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél, illetve a
bizalmi vagyonkezelő ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozóan
rögzített és ellenőrzött adatokat kötelesek haladéktalanul
továbbítani az adatok tárolása céljából a központi
nyilvántartás számára, feltéve, hogy az adatok a központi
nyilvántartásban nem szerepelnek. A központi nyilvántartásból
egyes hatóságok korlátozás nélkül (ideértve a pénzügyi
információs egységet, a nyomozó hatóságot, a terrorizmust
elhárító szervet, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, az
ügyészséget és a bíróságot), a felügyeletet ellátó szervek
a törvényben foglalt feladataik ellátása érdekében, a
szolgáltatók az ügyfél-átvilágítási intézkedések
végrehajtása céljából közvetlen hozzáféréssel, sőt a
törvényben meghatározott feltételek igazolása esetén akár
harmadik személyek is adatot igényelhetnek.
A
bejelentési kötelezettség és az ügyletek végrehajtásának
felfüggesztésére vonatkozó szabályok lényegesen nem változtak.
Melyek
a belső szabályzat készítésével kapcsolatos új rendelkezések,
milyen fontos határidők vannak e körben?
Az
új törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók a törvényben
meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok
teljesítésére továbbra is kötelesek belső szabályzatot
készíteni. A törvény hatálya alá tartozó újonnan létrejött
szolgáltatók egy része a tevékenységének engedélyezése
körében az engedélykérelemmel
együtt köteles a belső szabályzatát a felügyeletet ellátó
szervhez benyújtani jóváhagyás céljából.
Az előbbi körbe nem tartozó újonnan létrejött szolgáltatók
pedig az
új törvény hatálya alá tartozó tevékenységük megkezdését
követő 45 napon belül kötelesek belső szabályzatot készíteni
és azt a felügyeletüket ellátó szervnek jóváhagyás céljából
benyújtani.
A
fentiek mellett új törvény a hatálybalépésekor már meglévő,
működő szolgáltatókra is ró kötelezettségeket, ezek a
szolgáltatók ugyanis a
felügyeleti útmutató kiadását követő 90 napon belül,
legkésőbb 2017. szeptember 30. napjáig
kötelesek belső szabályzatukat átdolgozni és az átdolgozás
megtörténtéről a felügyeletet ellátó szervet írásban
tájékoztatni.
Kiemelendő
továbbá, hogy az új pénzmosási törvénnyel egyidejűleg,
szintén 2017. június 26-án hatályba lépett az Európai Unió és
az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi
LII. törvény is. Ennek jelentősége azért van, mert az új
pénzmosási törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók e
törvény rendelkezéseinek is kötelesek megfelelni, emellett e
törvény több helyen is visszautal az új pénzmosási törvény
rendelkezéseire, illetve az abban foglalt határidőkre. A
szolgáltatónak alapesetben két külön szabályzatot kellene
készíteniük az egyes törvényeknek való megfelelés érdekében,
de lehetőség van akár arra is, hogy a szolgáltatók összevontan
egy szabályzatot készítsenek.
Mikortól
kell a szolgáltatóknak az új pénzmosási törvény
rendelkezéseinek megfelelni?
Az
árukereskedők legkésőbb 2017. október 31-ig fogadhatnak el
2.500.000,- Ft-ot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést,
ha nem szerepelnek a felügyeletüket ellátó kereskedelmi hatóság
által vezetett nyilvántartásban.
További
rendelkezés, hogy a
szolgáltatók csak 2019. június 26-át követően kötelesek az
ügylet teljesítését megtagadni,
ha az ügyféllel 2017. június 26. előtt létesítettek üzleti
kapcsolatot, az ügyfél vonatkozásában az az új törvény
szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedéseket 2019. június
26-ig nem végezték el, és az ügyfél vonatkozásában az
ügyfél-átvilágítási intézkedések új törvény szerinti
eredményei 2019. június 26-án nem állnak teljeskörűen
rendelkezésére.
Mi
a jogkövetkezménye új törvény rendelkezéseinek, illetve a
határidők meg nem tartásának?
Az
új törvény rendelkezéseinek megsértése vagy a törvényben
meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén
a felügyeletet ellátó szerv a
jogsértés súlyával arányos intézkedéseket alkalmazhat
(például figyelmeztetést, kötelezheti a szolgáltatót a
jogsértés megszüntetésére, a belső szabályzatának
meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, stb.).
A felügyeletet ellátó szerv a fenti intézkedések mellett vagy önállóan - legsúlyosabb intézkedésként - pénzbírságot is kiszabhat, amely a korábbi szabályokhoz képest jelentősen magasabb összegű is lehet. A pénzbírság mértéke főszabály szerint
- az első kérdésre adott válasz a)-c) és e) pontjában meghatározott szolgáltató esetében 400.000,- Ft-tól a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti éves nettó árbevétel 10%-ának megfelelő összegig, legfeljebb 2 milliárd Ft-ig,
- az első kérdésre adott válasz d) pontban meghatározott szolgáltató esetében 400.000,- Ft-tól a tárgyévet megelőző év tagdíjbevételei és támogatásai együttes összege 10%-ának megfelelő összegig, legfeljebb 2 milliárd Ft-ig,
- az első kérdésre adott válasz f)-k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató esetében 100.000,- Ft-tól legfeljebb 400.000.000,- Ft-ig
terjedhet.
Összefoglalóan megállapítható , hogy az új pénzmosási törvény hatálya alá tartozó szolgáltatóknak érdemes odafigyelniük a megváltozott jogszabályi rendelkezésekre, az azoknak való maradéktalan megfelelés érdekében - szükség esetén - szakértő segítséget igénybe venni. A szolgáltatónak célszerű a törvény által biztosított könnyítésekkel élni, annak érdekében, hogy eljárásuk és ügymenetük egyszerűsödjön, a törvényi szigorításoknak pedig célszerű teljes egészében megfelelni, annak érdekében, hogy ezáltal az esetleges ellenőrzés során a felügyeleti intézkedések, illetve bírság kiszabása elkerülhető legyen.