A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) MTI-nek küldött közleménye
szerint dr. Varga Judit igazságügyi miniszter a megemlékezésen
kiemelte: Csemegi Károly életműve több mint 120 év távlatából
is elevenen él, és a magyar jogi kultúra meghatározó része.
"A kiegyezés következtében kiteljesedő polgári eszmék és
gondolkodásmód új teret és lehetőséget adtak a haladó szellemű
értelmiségnek, hogy olyan szintre emeljék a társadalmat, amelyről
már a szabadságharc óta álmodoztak. Ennek a munkának a jó része
a jogászokra hárult" - idézte fel a miniszter.
Hozzátette: Csemegi Károly sokrétű nyelvi műveltsége
lehetőséget nyújtott számára a korabeli Európa valamennyi
jelentős büntetőjogi kódexének a beható tanulmányozására.
Azt az elvet vallotta, hogy az igazi kodifikációs munka - hasonlóan
a nagy művészeti alkotásokhoz - egyszemélyes, egyedüli
teljesítmény, egyben felelősség. A nagy mű ezalatt az időszak
alatt számos jogásznemzedék és -évfolyam közjogi és
büntetőjogi gondolkodását alakította. Bár kódexe a klasszikus
iskola szellemében fogalmazódott meg, mégis túllépett azon és
megelőlegezte a későbbi közvetítő iskola gondolatiságát -
emelte ki dr. Varga Judit.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének megbízott
főigazgatója a megemlékezésen rámutatott, hogy a Fiumei úti
sírkert a modern kori Magyarország történelmének lenyomata,
Csemegi Károly mellett több kortársának is nyughelye. "Ez az
a korszak, amikor a forradalom leverése után először nyílt
lehetősége a magyarságnak önmaga definiálására, szabadságjogai
kivívására, az önálló jogi feltételek megteremtésére. Ebbe a
folyamatba kapcsolódott be kitörölhetetlenül Csemegi Károly"
- mondta a főigazgató.
Dr. Csapucha Bernadett, a PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskola
nevében arról beszélt, hogy a Csemegi-kódex a 21. században is
élő, irányadó vezérelveket alkalmazott, olyanokat, mint a
törvény előtti egyenlőség, az emberi igazság, valamint olyan
eszméknek biztosított táptalajt, mint a humanizmus.
A 195 éve született Csemegi Károly a Csemegi-kódex kidolgozására 1872-ben kapott megbízást. Sürgette az ítélőtáblák decentralizációját, a szóbeliség és a közvetlenség elvének bevezetését, a jogi szaknyelv korszerűsítését. 1878. november 1-jétől a legfőbb ítélőszék (1882-től a Kúria) tanácselnöke lett, a második büntetőtanács vezetésével bízták meg. Új iskolát alapított a jogtudomány terén is, különösen a külföldi nagy jogászok és jogi intézmények tanulmányozására. E célból alapította a Magyar Jogászegyesületet (1880), amely a nevezetesebb jogi és jogpolitikai kérdések megvitatásának fóruma lett - olvasható a közleményben.
