A Repubblika az igazságszolgáltatás és jogállamiság védelmének
Máltán való előmozdítását célzó szervezet. Az új bírák
2019. áprilisi kinevezését követően többek között a máltai
bírák kinevezésére irányuló, alkotmány által szabályozott
eljárás vitatására vonatkozó actio popularist indított a
Prim’Awla tal-Qorti Ċivili – Ġurisdizzjoni Kostituzzjonali (a
polgári bíróság első tanácsa alkotmánybíróságként eljárva,
Málta) előtt. Az érintett alkotmányos rendelkezések, amelyek
1964-es elfogadásuktól a 2016-ban történt reformig változatlanok
maradtak, a Il-Prim Ministrura (miniszterelnök, Málta) ruházták
az ilyen álláshelyre pályázó kinevezésének köztársasági
elnök elé terjesztésével kapcsolatos hatáskört. A gyakorlatban
a miniszterelnök ily módon döntési jogkörrel rendelkezik a
máltai bírák kinevezése során, ami a Repubblika szerint
kétségeket vet fel e bírák függetlenségét illetően.
Mindazonáltal a pályázóknak meg kell felelniük bizonyos, az
alkotmány által is előírt feltételeknek, és a 2016. évi reform
óta létrehoztak egy bírák kinevezéséért felelős bizottságot,
és megbízták azzal, hogy értékelje a pályázókat, és
véleményt adjon a miniszterelnöknek.
Ebben az összefüggésben az eljáró bíróság úgy határozott,
hogy kérdést intéz a Bírósághoz a bírák kinevezésére
vonatkozó máltai rendszernek az uniós joggal, pontosabban az EUSZ
19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével és az Európai
Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 47. cikkével való
összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Emlékeztetőül, az EUSZ
19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése előírja a
tagállamok számára azon jogorvoslati lehetőségek megteremtését,
amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony
bírói jogvédelem biztosításához szükségesek, és a Charta 47.
cikke kimondja a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogot
minden olyan jogalany számára, aki egy adott ügyben az uniós jog
alapján őt megillető jogra hivatkozik.
A nagytanácsban eljáró Bíróság úgy ítéli meg, hogy az uniós
joggal nem ellentétesek az olyan nemzeti alkotmányos rendelkezések,
mint a bírák kinevezésére vonatkozó máltai jogi rendelkezések.
E rendelkezések ugyanis nem tűnnek úgy, mint amelyek a bírák
függetlensége vagy pártatlansága látszatának olyan hiányához
vezethetnek, amely sértheti azt a bizalmat, amelyet egy demokratikus
társadalomban és egy jogállamban az igazságszolgáltatásnak a
jogalanyokban keltenie kell.
Először is a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az EUSZ 19. cikk (1)
bekezdésének második albekezdése alkalmazandó a jelen ügyben,
mivel a kereset annak vitatására irányul, hogy
összeegyeztethetők-e az uniós joggal azon nemzeti jogi
rendelkezések, amelyek az uniós jog alkalmazására vagy
értelmezésére vonatkozó kérdéseket elbíráló bírák
kinevezési eljárását szabályozzák, és amelyekről azt
állítják, hogy azok befolyásolhatják e bírák függetlenségét.
Ami a Charta 47. cikkét illeti, a Bíróság rámutat arra, hogy bár
az önmagában nem alkalmazható, mivel a Repubblika nem hivatkozik
olyan alanyi jogra, amely őt az uniós jog alapján megilletné, e
rendelkezést mindazonáltal figyelembe kell venni az EUSZ 19. cikk
(1) bekezdése második albekezdésének értelmezése során.
Másodszor, a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az EUSZ 19. cikk (1)
bekezdésének második albekezdésével nem ellentétesek az olyan
nemzeti rendelkezések, amelyek a miniszterelnököt döntési
jogkörrel ruházzák fel a bírák kinevezésére irányuló eljárás
során, előírva ugyanakkor egy olyan független szerv ezen
eljárásban való részvételét, amelynek feladata többek között
a bírói álláshelyre pályázók értékelése és vélemény
adása e miniszterelnöknek.
E következtetés levonásához a Bíróság először is
általánosságban hangsúlyozza, hogy a bírói függetlenség
alapvető fontossággal bír az uniós jogrend számára, mégpedig
több szempontból is. E függetlenség ugyanis alapvető az EUMSZ
267. cikkben előírt előzetes döntéshozatali mechanizmus
megfelelő működése szempontjából, amelyet csak egy független
fórum hozhat működésbe. Egyébiránt a Charta 47. cikkében
előírt hatékony bírói jogvédelemhez és tisztességes
eljáráshoz való alapvető jog lényeges tartalmának körébe
tartozik.
Ezt követően a Bíróság emlékeztet a közelmúltbeli ítélkezési
gyakorlatára, amelyben pontosításokkal szolgált a bírák
függetlenségének és pártatlanságának uniós jog által
megkövetelt garanciáival kapcsolatban. E garanciák többek között
olyan szabályok meglétét feltételezik, amelyek a jogalanyok
számára biztosítják minden, a bírák külső tényezők általi
befolyásolhatatlanságára, és különösen a jogalkotó és a
végrehajtó hatalom közvetlen vagy közvetett befolyásától való
mentességére, valamint az ütköző érdekek vonatkozásában
fennálló semlegességére vonatkozó jogos kétség kizárását. A
tagállamok nem fogadhatnak el olyan szabályokat, amelyek sértik a
bírói függetlenséget.
A Bíróság egyrészt úgy véli, hogy a bírák kinevezéséért
felelős bizottság 2016-ban történt létrehozása erősíti a
máltai bírák függetlenségének biztosítását ahhoz a
helyzethez képest, amely a Máltának az Európai Unióhoz való
csatlakozásakor hatályos alkotmányi rendelkezésekből
következett. Egy ilyen szerv részvétele behatárolja a
miniszterelnök rendelkezésére álló mérlegelési mozgásteret,
feltéve hogy e szerv maga is kellően független. A jelen ügyben a
Bíróság egy sor olyan szabály létezését állapítja meg,
amelyek vélhetően biztosítják e függetlenséget.
Másrészt a Bíróság hangsúlyozza, hogy bár a miniszterelnök bizonyos hatáskörrel rendelkezik a bírák kinevezése során, e hatáskör gyakorlását behatárolják a bírói álláshelyekre pályázók által teljesítendő szakmai tapasztalatra vonatkozó, alkotmány által előírt feltételek. Ezenkívül, noha a miniszterelnök dönthet úgy, hogy a bírák kinevezéséért felelős bizottság által nem javasolt pályázó kinevezését a köztársasági elnök elé terjeszti, ilyen esetben köteles kifejtenie indokait a jogalkotó hatalomnak. A Bíróság álláspontja szerint, amennyiben a miniszterelnök e hatáskörét csak kivételes jelleggel gyakorolja, továbbá szigorúan és ténylegesen tiszteletben tartja az indokolási kötelezettséget, e hatásköre nem kelthet jogos kétségeket a kiválasztott pályázók függetlenségét illetően.
(Címfotónkon: a máltai Prim’Awla tal-Qorti Ċivili – Ġurisdizzjoni Kostituzzjonali bíróság épülete a fővárosban, Valettában)
