A Kúria és a Legfőbb Ügyészség is megszólalt az EUB főtanácsnoki indítványa kapcsán

Az előzményekről szóló korábbi közleményünk:

• Uniós jogot sértett Magyarország legfőbb ügyésze és Kúriája az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Felidézték, a Kúria Bt.III.838/2019/11. számú ítélete megállapította, hogy: „Magyarország legfőbb ügyésze a büntetőeljárás törvényben biztosított jogával élve indítványozta a Kúriának törvénysértés megállapítását. Indítványa alapos volt, azt a Kúria törvényesen nem utasíthatta el. A döntésnek a törvénysértés deklarálásán túl következménye nincs.

A Kúria a legfőbb ügyész rendkívüli jogorvoslati indítványát a büntetőeljárási törvény rendelkezései alapján bírálta el. Jogot alkalmazott a legfőbb ügyész, amikor a Kúriát megszólította, s a Kúria is ugyanezzel az eszközzel élt, amikor válaszolt. A Kúria határozata konkrét kötelezettséget senkire nem ró, de iránymutatás az alsóbb bíróságok számára kizárólag abból a szempontból, hogy a büntetőeljárási törvény 490. §-ában megállapított eljárás felfüggesztését eredményező perrendi cselekményt miként kell törvényhűen alkalmazni. A legfőbb ügyész által igénybe vehető kivételes rendkívüli jogorvoslat elbírálása és a jogértelmezés a rendes bíróságok jogalkalmazásának egységét szolgálja, amelynek eleget tenni a Kúria Alaptörvény szerinti kötelezettsége.

A Kúria nem kívánja az Európai Unió Bíróságának hatáskörét elvonni, ezért nem tekinti feladatának a Pesti Központi Kerületi Bíróság végzésében feltett kérdések megválaszolását, csupán annak eldöntésére szorítkozott, hogy volt-e valós és törvényes indok előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni, kérdéseket feltenni, és volt-e alapos ok az eljárás Be. szerinti felfüggesztésére. Az eljárás felfüggesztése mindenkor (és minden törvényi esetben) késlelteti az ügy érdemi elbírálását, ezért arra csak akkor kerülhet sor, ha a feltett kérdések megválaszolása nélkül az ügydöntő határozatot meghozni nem lehet.”

Ezzel egybehangzóan állapította meg az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, hogy „az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elfogadhatóságának feltétele, hogy a Bíróság által meghozandó határozat szükséges legyen a kérdést előterjesztő bíróság által az előtte folyamatban lévő ügyben kialakítandó ítélete meghozatalához. Mindenekelőtt úgy véli, hogy a bírósági elnököknek az OBH elnöke által ideiglenes megbízással történő közvetlen kinevezésére és a bírák javadalmazására vonatkozó kérdések a szóban forgó büntetőeljárás kimenetele szempontjából irrelevánsak, éppen ezért elfogadhatatlanok.”

Közleményében a Legfőbb Ügyészség úgy fogalmaz: az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka ugyan vitatta azt a magyar szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész a Kúriánál jogorvoslattal éljen az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező bírói végzéssel szemben, ugyanakkor tartalmában döntően egyetértett a legfőbb ügyész indítványával. A bírósági vezetői pályázatok elbírálási gyakorlatára és a bírák javadalmazására vonatkozó kerületi bírósági kérdésekről ugyanis a főtanácsnok maga is azt állapította meg, hogy a szóban forgó lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt indult ügy kimenetele szempontjából irrelevánsak.

Hangsúlyozzák: hamisak azok az egyes médiumokban megjelent állítások, hogy a legfőbb ügyész meg akarta akadályozni, hogy az érintett bíró az Európai Unió Bíróságához forduljon. Egyrészt azért, mert az érintett bíró a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványa előtt már egyébként is az Európai Unió Bíróságához fordult. Másrészt a kérdéses jogintézmény nem alkalmas arra, hogy ezen lépést megakadályozza, mivel kizárólag a törvénysértés megállapítására szorítkozik.