
Schanda Tamás – az MTI szerint – kiemelte, hogy a mobilról vagy
laptopról letörölt adatok végleges törlés nélkül
helyreállíthatók, és így adott esetben egy készülék új
tulajdonosa könnyen eljuthat az előző személyes adataihoz.
Létfontosságúnak nevezte, hogy az adatok törlése végleges és
helyreállíthatatlan legyen.
A szolgáltatást ismertetve elmondta: a kereskedő, amikor
értékesíti az eszközt, ad hozzá egy egyedi címkét is, amelyen
egy kód található. A címkét az NMHH biztosítja majd, az üzletek
a járási hivatalokon keresztül juthatnak majd hozzá. Az NHMM
honlapján teszi elérhetővé a hitelesített szoftvert, amely
segítségével egyes tartós adathordozókról törölhetők a
személyes adatok úgy, hogy közben más nem férhet hozzá az
adatokhoz. Amint a törlés sikeresen megtörtént, a felhasználó
az általa megadott e-mailben hivatalos értesítést is kap.
Azt, hogy a kereskedők megfelelően járnak-e el, a fogyasztóvédelmi
hatóság ellenőrizi majd. Vizsgálják, hogy a kereskedő a címkét
a vásárlást igazoló számviteli bizonylathoz vagy a jótállási
jegyhez vagy az áru csomagolásához ingyenesen csatolta-e; a
kereskedő vámtarifaszám alapján csoportosítva tartja-e nyilván
az eladott termékek mellé csatolt címke sorszámát, a jótállási
vagy szavatossági jogok gyakorlása esetén csak fel nem használt
címkét vett-e át a kereskedő; illetve, a kereskedő - amennyiben
probléma van az eredeti címkével - ad-e újat a vásárlónak -
részletezte.
Schanda Tamás kiemelte, hogy léteznek ugyan olyan termékek,
amelyeknél a gyártók elérhetővé teszik a magasabb szintű
adatvédelmet törlés esetén, de ezek a termékek magas
árkategóriájúak, nem mindenki számára elérhetőek, és az is
előfordulhat, hogy az alkalmazásuk mélyebb informatikai tudást
igényel.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a hatályos rendelkezések
szerint az adattörlési feladatokat a magyar vállalkozásoknak az
adott pillanatban rendelkezésre álló legbiztosabb technológiával
kell végrehajtaniuk. Ahhoz, hogy meghatározható legyen, mi felel
meg minősített adattörlésnek, ismerni kell az adott folyamat
tanúsítását.
Ismertette: az Európai Unió adatvédelmi rendelete (a GDPR
rendelet) Magyarországon közvetlenül hatályos, és részletesen
szabályozza az adattörlési kötelezettséget, miközben rögzíti
az adat törléséhez való jogosultságot. Hangsúlyozta, hogy az
uniós rendelet azonban önmagában nem elég, ahhoz, hogy a magyar
emberek élni tudjanak - és éljenek is - a GDPR rendeletben
meghatározott jogaikkal, az államnak olyan szolgáltatást kell
nyújtania, amely mindenki számára biztosítja, hogy személyes
adatairól saját maga rendelkezhessen.
A jogi személyeknek van, a magánszemélyeknek viszont nincs
adattörlési kötelezettségük, de joguk attól még van hozzá.
Ezért azt szeretnék, hogy mindenki éljen a törvényben
biztosított jogával, hiszen a saját adatokkal való rendelkezés a
szabadság egyik alapja - tette hozzá Schanda Tamás.