A radikalizálódás nem új jelenség, azonban egyre nagyobb
kihívást jelent. A technológia fejlődésével és a társadalom
folyamatosan növekvő megosztottságával mára komoly fenyegetést
jelent szerte az EU-ban – közölte az Európai Parlament.
A közelmúltban Európában zajlott terrortámadások közül sokat európai állampolgárok követtek el, ami egyértelművé teszi, hogy a helyi radikalizálódás folyamatos fenyegetést jelent. A Bizottság meghatározása szerint a radikalizálódás során az emberek olyan véleményeket, nézeteket és ötleteket fogadnak el, amelyek terrorcselekmények elkövetéséhez vezethetnek.
Az adott világnézet elfogadása a folyamat alapvető része, a vallási fundamentalizmus esetében ez a legfontosabb mozgatórugó. Ennek ellenére
a radikalizáció ritkán fakad pusztán egy világnézetből vagy vallásból, gyakran inkább olyan személyektől ered, akik elégedetlenek az életükkel, a társadalommal vagy a kormány kül- és belpolitikájával.
Nincs mindenkor érvényes
profil arra vonatkozóan, hogy miképpen lesz valaki szélsőséges,
de a hátrányos helyzetű csoportokból származó, diszkriminációt
megélő és identitásválságtól szenvedő emberek könnyű
célpontot jelentenek a radikalista toborzásoknál.
Az afganisztáni és szíriai konfliktusokba való nyugat-európai
beavatkozás is radikalizációhoz vezethet, különösen a
bevándorló közösségekben.
A radikalizációs folyamat egyik eleme a közösségi hálózatokhoz való csatlakozás és a kapcsolattartás. A személyes és az online hálózatok ugyanis megteremtik a teret, ahol az emberek radikalizálódhatnak. Minél zártabb egy ilyen platform, annál alkalmasabb arra, hogy megerősítse a tagok szélsőséges meggyőződéseit, hiszen mindenki ugyanazokat a nézeteket vallja, így nincs, aki megkérdőjelezné őket.
A szélsőséges nézetek terjesztésének és a toborzásnak
elsődleges platformja az internet. A közösségi médiában
hatásosabban terjeszthetők a dzsihadista és a szélsőjobboldali,
szélsőséges propagandák, mivel nagyobb célcsoport érhető el, a
terrorszervezeteknek lehetőséget kínál a toborzásra és „troll
hadseregek” létrehozására, akik aztán támogatják
propagandájukat. Az EU terrorhelyzetről és trendekről szóló
2020-as jelentése kimondja, hogy az elmúlt években a titkosított
üzenetküldő alkalmazásokat, mint például a WhatsApp vagy a
Telegram széles körben használták egyeztetésekre, támadások
megtervezésére és kampányok előkészítésére.
Néhány szélsőséges szervezetről tudható, hogy célpontjai
között iskolák, egyetemek és vallási célokat szolgáló
épületek, például mecsetek találhatók.
A zárt környezet miatt a börtönök is terepei lehetnek a radikalizálódásnak. A szociális kapcsolataiktól megfosztott fogvatartottak nyitottabbak lehetnek új meggyőződések és szervezetek felé. A kevés munkavállalóval rendelkező börtönök pedig gyakran képtelenek fellépni a szélsőséges tevékenységekkel szemben.
Habár a radikalizáció megelőzése és kezelése az uniós
országok hatásköre, az EU számos eszközt kidolgozott, hogy
segítse a tevékenységüket:
A radikalizációs folyamatokat figyelemmel követő hálózat tagjai
Európa-szerte tanárok, szakpolitikai tisztviselők és
börtönhatóságok, akik a radikalizációnak korábban kitett, vagy
jelenleg is kiszolgáltatott emberekkel dolgoznak együtt.
Az Europol internetet felügyelő egysége folyamatosan figyeli a
webet, keresi a terrorista gyanús eseteket, majd jelenti azokat a
platform kezelőjének. 2015-ös megalapítása óta több mint 130
000 tartalmat továbbított az internetes vállalatok számára
(2019-ben több mint 25 000-et).
2020 decemberében az Európai Parlament jóváhagyta az EU
2020–2025-ös biztonsági uniór vonatkozó stratégiáját és az
új terrorizmusellenes programját, amelynek célja a radikalizáció
megelőzése úgy, hogy lehetőséget kínál a veszélyeztetett
fiatalok számára és támogatja a radikalizált foglyok
rehabilitációját.
2020 végén az Európai Parlament és a Tanács azon szabályok
tekintetében, amelyek kötelezik az online platformokat, hogy egy
órán belül távolítsák el a terrorista tartalmat. Az
állampolgári jogi szakbizottság jóváhagyásával a megállapodást
a hatálybalépés előtt a Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan
is jóvá kell hagyni
