A versenyhatóság jogsértőnek találta a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége etikai szabályzatának egyes rendelkezéseit, amelyek a tagvállalkozások közötti verseny korlátozását célozták - a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által 2020. december 18-án kiadott közlemény szerint. A Hivatal vizsgálata ugyanis feltárta, hogy a szervezet belső szabályzata 2011-től hét éven keresztül rögzítette a szervezet tagjai számára a munkaerő-kölcsönzés és közvetítés minimális díját és egyéb feltételeit. Az árak rögzítése a legsúlyosabb versenykorlátozásnak minősül, közvetetten ugyanis jelentős társadalmi többletterhet eredményez.

A díjminimum mellett szintén jogsértőnek bizonyult a társulás tagjainak egymás munkavállalóira vonatkozó átcsábítási tilalma - állapítja meg a GVH közleménye -, amely a szektor felosztására irányult, és megakadályozta a munkavállalók szabad piaci mozgását. A belső szabályzat azon rendelkezései is a piac felosztását célozták, amelyek megtiltották a tagvállalkozások számára a kiközvetített munkavállalók újraközvetítését. Ezen kikötések a kiközvetített munkavállalók számára is hátrányosak voltak, mivel megakadályozták, hogy jobb munkalehetőséghez, magasabb fizetéshez juthassanak.

A szakmai szövetség emellett jogsértően rögzítette tagjai számára azt is, hogy munkaerő-kölcsönzésre kiírt közbeszerzési eljárások során milyen esetben lehet más vállalkozás munkavállalójának adataival, önéletrajzával pályázni. Az előírás a cégek beszerzési forrásainak felosztását, a verseny tagvállalkozások közötti korlátozását célozta.

A versenyhatósági eljárás a szakmai szervezet mellett 23 vállalkozással szemben folyt, melyek között egyaránt előfordultak jelentős külföldi háttérrel rendelkező és magyar cégek. A GVH döntésében 1 milliárd forintos bírságot szabott ki a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségére. A Hivatal határozata alapján a bírságösszegért – ha a szakmai szövetségen nem lehetne érvényesíteni – annak tagjai mögöttesen és egyetemlegesen felelnek, előző évi árbevételeik arányában.

Közleményében a GVH hangsúlyosan utal arra, hogy korábban már felhívta a kamarákat és a gazdasági szereplőket tömörítő társadalmi szervezeteket, hogy működésüket, etikai szabályzataikat és más önszabályozási tevékenységüket hozzák összhangba a versenyjogi szabályokkal. Az árversenyt korlátozó (ajánlott vagy szakmai minimum árak meghirdetése, áremelések összehangolása), illetve a piac területi vagy más felosztását eredményező döntések ugyanis mind a magyar, mind az uniós jog versenykorlátozást tiltó szabályaiba ütközhetnek.

Ebben a 2011-ben keltezett dokumentumban sok egyéb fontos dolog mellett a GVH arra hívja fel a figyelmet, hogy:

    • Külön felhatalmazás hiányában már az ajánlott árakra vonatkozó szövetségi, kamarai ajánlások is versenyjogsértőnek minősülhetnek. Ugyancsak versenyjogsértő lehet a piac tagság közötti felosztása, vagy a hirdetések tilalma is.
    • Külön törvényi felhatalmazás esetén, az annak keretei között megmaradó kamarai gyakorlat - például díjajánlások kiadása, promóció és reklám korlátozása - önmagában nem minősül versenyjogsértésnek. Ez esetben is tartózkodni kell azonban például az ajánlott díj tagok általi tényleges alkalmazásának kikényszerítésétől, s nem gyakorolható nyomás a kamara tagjaira azért, hogy az ajánlásként meghirdetett díjtétel az ügyfél és a szakmai szolgáltató közötti alku során ténylegesen alkalmazott árminimummá, vagy árcentrummá váljon. Ugyancsak nem kelthető olyan látszat az ügyfelek, fogyasztók irányába, hogy az ajánlott díjaktól való eltérés nem megengedett gyakorlat, vagy az ajánlott díjtól eltérő ár és a nyújtott szolgáltatás minősége között egyértelmű kapcsolat áll fenn.