Az enökválasztásal kapcsolatos előző közleményünk itt olvasható:
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Elnök úr! Hogyan érintette a hír, amikor a MJE jelölő bizottsága megkereste jelölése ügyében?
Örömmel fogadtam, és nagy megtiszteltetésként éltem meg, hogy a legnagyobb múltra visszatekintő, és ha szabad így fogalmaznom, a magyar jogászokat tömörítő legpatinásabb szervezet felkért a jelöltségre. A járvány következtében számos szakma, így a jogászság is rendkívüli időket él, ezért tisztában voltam azzal, hogy a felkérés különösen sok kihívást tartogat.
Hogyan értékeli a helyzetet, miszerint egyöntetű szavazattal egyedüli jelöltként gondoltak Önre?
Azt gondolom, hogy az irántam táplált nagyfokú bizalom még inkább arra fog ösztönözni a munkám során, hogy megfeleljek az elvárásoknak. Amint a köszöntőmben is említettem, munkámban zsinórmértékül szolgál az egykoron üldözött, majd rehabilitált igazságügyi miniszter, Vladár Gábor gondolata. Úgy fogalmazott, hogy „[a] jog nem csak az ész, hanem a szív dolga is”. Azaz a jog nem csupán rendszer, struktúra, hanem kultúra és ethosz, amely arra szolgál, hogy az emberek élete jobb legyen általa. Omne ius hominum causa constitutum est, hangzik a latin mondás, vagyis a jog az emberért van, a jogász pedig a jogért.
Az MJE nagy történelmi hagyományokkal rendelkező, tekintélyes hazai szakmai szervezet. Hova helyezi az MJE-t a hazai jogi szakma, illetve jogi hivatásrendi összképben?
Valóban, a Magyar Jogász Egylet több mint száz éves múltra tekint vissza. Első elnöke a legendás magyar büntetőjogász, Csemegi Károly volt. Csemegi Károly abban az értelemben minden magyar jogászt összeköt, hogy valamennyien hallottunk és tanultunk róla az egyetem büntetőjogi előadásain. Úgy vélem, hogy a Magyar Jogász Egylet egyik legfontosabb funkciója, hogy fórumot kínáljon a jogászi hivatásrendek képviselőinek, bíróknak, ügyészeknek, ügyvédeknek, közjegyzőknek és a közigazgatásban dolgozóknak egyaránt. Egyrészt lehetőséget a párbeszédre, arra, hogy megismerhessük egymás véleményét, tanulhassunk egymástól. Az Alkotmánybíróság elnöke, Sulyok Tamás fogalmazott úgy, hogy a kollektív bíráskodás titka az, hogy egymás véleményére figyelünk. Úgy vélem, hogy a tágabb értelemben vett jogászközösség, a jogászi szakma is akkor lehet sikeres, pezsgő és fejlődőképes, ha van olyan fórum, ahol meghallgathatjuk és meghalljuk egymás gondolatait. Másfelől a Magyar Jogász Egylet fórum arra, hogy tudjunk egymásról, arról, hogy ki milyen szakterületen kiművelt, és így kapcsolatot teremthessünk egymással. A Magyar Jogász Egylet az, ami valamennyi jogászt össze kell, hogy kössön.
Dr. Sárközy Tamás professzor, az MJE korábbi elnöke szakmailag és személyében is meghatározó korszakot jelentett az Egylet életében. Miben látja az ő örökségét?
Tisztelettel adózom Sárközy Tamás professzor munkássága előtt. Személyében egyszerre tisztelhettük a gyakorlati jogászt, az ügyvédet és az elméleti szakembert, a kodifikátort. A rendszerváltoztatás korának emblematikus gazdasági jogásza, igazi reneszánsz ember, aki fontos szerepet vállalt annak a gazdasági jogi rendszernek a kidolgozásában, amely megteremtette a piacgazdaság működésének előfeltételeit. A Jogász Egyletben hasonlóképpen meghatározó szerepre tett szert.
Úgy tűnik, az MJE intézményileg - szerencsére - nem “agyoninstitucionalizált”, bürokratikus szervezet, hanem sokkal inkább a valós és időszerű szakmai kérdésekre összpontosító, az eszmecserére alapozó szakmai társulás. Mik a legfontosabb, illetve legidőszerűbb szakmai kérdéskörök, amiket Ön szerint az MJE a közeljövőben át kellene hogy tekintsen?
Sajnos nagyobb rendezvények, személyes összejövetelek vagy konferenciák megszervezésére a koronavírus járvány miatt jelenleg nincsen lehetőség. A leginkább sürgető feladatok között szerepel ezért a működés újragondolása és fenntartása ezen időszak alatt. Ez új lehetőségek feltérképezését kívánja. Ehhez szükséges megteremteni a digitális kommunikáció és a webinarok megszervezésének feltételeit. Azt gondolom, hogy a szakmai párbeszédek és viták elsősorban az online tér által biztosított lehetőségeket kihasználva fognak zajlani.
Eddigi észrevételeim szerint - az MJE országos rendezvényeire gondolok - a munka főleg a jogi szakma, a törvényhozás, az igazságszolgáltatás helyzetelemzésére, összegzésére koncentrált, úgy is mondhatnánk: szorítkozott. Terveznek-e változást atekintetben, hogy a munkájuknak legyen egy, a helyzetelemzésből fakadó problémafeltáró és egyben a különböző rendű-rangú döntéshozók számára, az aktuálpolitikai szempontoktól is független, problémamegoldó javaslatokat is tartalmazó vonulata?
Gyakorlatias embernek tartom magam, és ezért üdvözölném, ha a Magyar Jogász Egylet működése a jogalkalmazás során felvetődő jogértelmezési vagy alapjogi problémákat is megtárgyalná, azokra fényt derítene. Ez mindenképpen hasznos lenne és nagyban segítené a jogalkalmazók és jogalkotó munkáját egyaránt. A magam részéről nyitott vagyok arra, hogy az Egylet ilyen irányban is tegyen lépéseket.
Az ön személyében - gyakorló ügyvéd, egyetemi tanár, több fajsúlyos poszton korábban szolgálatot teljesítő diplomata, igazságügyi miniszterként törvényelőkészítő, aktív, sok elismeréssel fogadott és sok kritikával is illetett kormánytag, ma pedig a jelenlegi kormánypárt frakciójában dolgozó EU-képviselő - színes összetettségben jelenik meg a jogi gyakorlati, a tudományos mérlegelő és az elkötelezett napi politikai irányultságot is feltételező, s nem utolsósorban a mindezeket akár kiegészíteni, módosítani is képes nemzetközi, elsődlegesen EU-s szemléletmód. Mindez egyben sok dilemmát, ugyanakkor rendkívül sok pozitív hozadékot is jelenthet egy olyan sajátságos hazai szakmai entitás irányításában, mint amilyen az MJE. Ez egy sajátos egyensúly-teremtés szükségét is feltételezi. Ennek kialakítására van-e már terve?
Úgy gondolom, hogy a 21. századi világ és vele kéz a kézben a jog, valamint a jogi hivatás is egyre összetettebbé válik. Mind több kihívással szembesülünk, amelyekre válaszokat kell találnunk. Gondolhatunk az Európai Uniós és az Európa Tanácsi tagságunkból fakadó, és szerteágazó jellegű nemzetközi jogi és európai jogi kihívásokra. Emellett például számos versenyjogi vagy beruházásvédelmi jogi dilemma elé állít bennünket a gazdasági globalizáció is. De gondolhatunk akár a modern technológiák felhasználására a jogi döntéshozatalban, vagy a digitalizációból és a közösségi médiaplatformok kommunikációban betöltött, egyre növekvő szerepéből fakadó különböző jogi problémákra. Ezek a problémák a legalapvetőbb alkotmányos jogok érvényesülését is új megvilágításba helyezik. A világ sebesen változik, de nekünk lépést kell tartanunk ezzel a változással. Varga Judit miniszter asszony például a transznacionális technológiai cégek működésének és hatásának megértésére, valamint a működésük során az alapvető jogok és az átláthatóság követelményeinek biztosítására hozta létre a Digitális Szabadság Bizottságot. Úgy gondolom, hogy ezek a szerteágazó kihívások a Magyar Jogász Egylet munkájában is meg kell, hogy jelenjenek. El kell tudnunk igazodni mindezen kérdések útvesztőjében!
(Címfoto: Panpress)
