A probléma felvetésének előzménye az, hogy bejelentés érkezett a Budapesti Ügyvédi Kamarához amiatt, hogy a BÜK egyik tagja társasházi közös képviseletre fogadott el megbízást. A bejelentő szerint a társasházi közös képviselet összeférhetetlen az ügyvédi tevékenységgel. A BÜK Összeférhetetlenségi Bizottsága megvizsgálta az ügyet és egyetértett a bejelentőve. Kinyilvánította azt az álláspontját, miszerint az ügyvéd által ellátott társasházi közös képviselői tevékenység az Üt. 6. § (l) bekezdésébe ütközik, figyelemmel arra, hogy az Üt. 6. § (2) bekezdésében felsorolt tevékenységi kivételek közölt a társasházi közös képviselet nem szerepel.

Dr. Hidasi Gábor bár elfogadja, hogy kamara tagként a BÜK Összeférhetetlenségi Bizottságának állásfoglalása reá nézve is kötelező, álláspontja szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy kritikátlanul kell fogadnia annak tartalmát. Az állásfoglalás ugyanis - fejti ki érvelésében - az Üt., a Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. - Ttv. - és az Etikai Szabályzat téves értelmezésen alapul. A TESZOR'08-ra hivatkozása is helytelen. Ha az állásfoglalás az adott tatalommal marad fenn - hangsúlyozza -, nem csak szakmai presztízsvesztést, hanem egyéb, az ügyvédeket és megbízóikat sújtó károkat is okozhat. Az állásfoglalás ugyanis oktalanul szükíti a vállalható ügyek körét.

További érvelésében kifejti: az Üt. 3. § (1) és (3) bekezdés szerint „Az ügyvéd e tevékenységében szabad és független. Az ügyvéd nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti. … Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.” A 6. § (1) bekezdés tilalmai szerint az ügyvéd nem állhat munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban, nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet. Az Etikai Szabályzat 5/1. pontja szerint a tisztségviselés nem összeférhetetlen az ügyvédi hivatással. Az 5/3. pont kimondja, hogy „Az ügyvéd nem folytathat olyan tevékenységet sem, amely tételes összeférhetetlenségi szabályt nem sért, azonban a tevékenység az ügyvédi hivatás méltóságát sérti”.


Dr. Hidasi Gábor: "Szerintem nem jelent olyan specifikumot, amely bármely összeférhetetlenségi szabályt sértene..."

A társasházi törvény több rendelkezéséből (pl. 49. § (1) bek.) kiderül, hogy a közös képviselet tisztség, a közös képviselő tisztségviselő, aki e feladatra megbízási szerződéssel vállal kötelezettséget. A feladat ügyvitel („A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. …” 27. § (2) bek.). A közös képviseletet ellátó ügyvéd nem munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, hanem ügyvédi megbízási jogviszonyban. Ezt éppen úgy végezheti az ügyvédi hivatáshoz méltatlanul, mint minden más ügyvédi feladatot. Az sem lehet összeférhetetlenségi ok, hogy a közös képviselet az ügyvéd személyes közreműködését igényli, és korlátlan anyagi felelősséggel jár. Folyamatos megbízás alapján ellenszolgáltatásért végzett ügyvitel és képviselet nem hogy idegen az ügyvédtől, hanem éppen ez a dolga (Ütv. 22. §). Nem befolyásolja az ügyvédi működés szabadságát, más ügyek vállalását, nem hivatást sértő, nem okoz összeférhetetlenséggel járó anyagi vagy erkölcsi elkötelezettséget. Az, hogy ezt egy társasház-közösség megbízásából teszi, szerintem nem jelent olyan specifikumot, amely bármely összeférhetetlenségi szabályt sértene.

Mindent - az Ügyvédi törvényt, az Etikai Szabályzatot és az Összeférhetetlenségi Bizottság állásfoglalását, valamint a konkrét esetből levont következtetéseket - egybevetve, a közös képviselet valóban tekinthető határesetnek - összegzi érvelését dr. Hidasi Gábor. Majd mindehhez hangsúlyosan hozzáteszi: ha viszont valóban határeset lenne, akkor ne a hivatásrendi szervezetek tolják át a tiltott zónába. "Én is azt mondom - teszi hozzá -, hogy kezdjünk hozzá a végiggondoláshoz, de addig is hagyjuk abba, hogy mi tiltunk valamit, amit rajtunk kívül nem tilt senki és semmi és „önerőből” meghurcolunk kollégákat e miatt."

Dr. Hidasi Gábor bővebben kifejtett álláspontja az Ügyvédek Lapja 2015/4., július-augusztusi számában lesz olvasható.